Időjárási visszatekintő

A 2000. aug-i békéscsabai Tmax. rekordról: A Bcs-i met. állomás Canossa-járása során éppen a Vízmûvek telephelyén mûködött. A telephely Békéscsaba északkeleti kertvárosi részén található.
A hõmérsékletmérést befolyásoló épületek:
A meteorológiai állomás egy kelet-nyugat irányítottságú, kb. 50x20-as egy emelet + magastetõs irodaépület hossztengelyében, a falsíktól kb. 30 m-re nyugatra volt. A tetõ gerincmagassága kb. 10 m. Az irodaépülettõl északra 50 m-re egy vele párhozamos, kb. azonos alapterületû, de 2+1/2 emelet-es magastetõs irodaépület van. Az épületek mellett közvetlenül, K-re kb. 3,000, m2-es aszfaltozott parkoló van. Az épületek között K-Ny-i irányú szélcsatorna van, az épület mögötti turbulencia rendesen elkeveri az aszfaltozott parkoló + cserepes tetõk fölött felmelegedõ levegõt, aminek a hõmérsékletét a szabályosan elhelyezett meteorológiai állomás megfelelõ pontossággal megmérte.
DDny-ról fújószél esetén a kb. 250 m-re levõ, az ország akkoriban 3. legnagyobb sportcsarnokának fekete laposteteje emelheti a T-t, Ny-i szélirány esetén egy 1000 m2-es víztározó és egy kb. 500 m2-es szivattyú gépház bitumenes laposteteje emelheti a városközpont amúgy is izzó levegõjének hõmérsékletét.
Nyilvánvaló, hogy nem a meteorológus szakma nézte ki a met. állomás optimális helyszínének a Vízmûvek telephelyét, hanem mivel kipattant egy sötét szikra egy fekete lyukból (valamelyik politikus agyából: ÉRTÉKESÍTENI KELLETT a korábbi met. állomás ingatlanát), HELYET KELLETT TALÁLNI a met. állomásnak. A Vízmûvek telephelyén mért Tmax rekorddal kapcsolatban fenntartásaim vannak, amit a környezõ mérések közötti kiugró volta is megerõsít. Szerintem a Tmax rekortban porördög hatásának valószínûsége nagyságrendekkel kisebb a nem megfelelõ állomás-elhelyezkedés hatásánál.

Azért, barátom, mert azok az értékek rosszak is voltak.

2011-ben végeztünk összehasonlító méréseket több hónapon keresztül, és ebbõl azt kellett megállapítanunk, hogy sajnos a 2011 decembere elõtti automata-mérõrendszer nyári idõszakban, zavartalan napsütésnél, magas napállásnál 0,5-1,5 fokos felülmérést produkált. Az ok egészen banális: nem a szenzor maga volt hibás, hanem az árnyékolás nem volt megfelelõen megoldva, éjszaka ugyanis a nappallal szemben több tizedes alámérést tapasztaltunk.
Az árnyékoló lamellák (értsd: tányérok) száma a régi rendszernél 5, azaz öt darab volt, míg az elfogadott sztenderd érték 12, jelen pillanatban is annyi van.

Sajnos a mérések a rossz rendszerrel 2004-tõl 2011-ig zajlottak. Hogy miért nem szúrt ez szemet senkinek, azt ne kérdezd...

Ilyen módon pl. a 2007-es értékek, így a július 20-i 41,7 is egészen biztosan hibásak. Ez van sajnos. Amúgy Szolnok ugyanez volt.

Most már jók vagyunk, de az a pár év menthetetlenül elment...

Engem ezzel kapcsolatban az aggaszt, hogy hasonló fizikai jelenség léphetett fel az utóbbi évek nyarain Kecskemét Repülõtéren is. Azaz valamilyen lokális eredetû légmozgás kibillentette a földfelszín közeli 3 akár 4 fokkal is melegebb légréteget, amely, ha rövid idõre is de elérte a 2 méteren lévõ szenzort. Ott viszont kíméletlenül kivették az adatsorokból a 40 fok fölötti értékeket azzal a magyarázattal, hogy hibás a mûszer. És ami még aggasztóbb, helyette származtatott, lényegében fiktív adatokkal pótolták a vitatott idõszak adatait.

Köszönöm a magyarázatot, valami ilyesmire vágytam.
Ha jól értem, a jelenség bekövetkezéséhez a porördögnek két alapvetõ kritériumot volt szükséges teljesítenie. Kezdeti stádiumban kellett, hogy legyen, és/vagy viszonylag gyengének és kis méretûnek kellett lennie ahhoz, hogy a felszínközeli fél-egy méteres réteg hõjébõl bizonyos mértékû keveredés nélkül, annak hõmérséklete függvényében eleget tudjon a szenzorhoz szállítani.

Fizikai alapon: nappal a talaj mentén, azzal közvetlenül érintkezõ levegõ hõmérséklete több fokkal magasabb lehet, mint a 2 méteren található levegõ az idõjárási helyzet, a talaj fajtája, borítottsága, stb. függvényében (ez gondolom világos). A porördög ezt a magasabb hõmérsékletû levegõt juttatja intenzíven, hirtelen magasabbra, többek között a 2 méteren levõ érzékelõhöz is akár, ezáltal ott hirtelen ("tüskeszerû") hõmérsékletemelkedést okozva.

Szerintem ez nem tekinthetõ intenzív átkeverésnek, legalábbis a kezdeti szakaszban még nem, mikor az intenzív forgás miatt a felemelkedõ meleg levegõ alig keveredik a hidegebb környezetével.

Intenzív átkeveredést az "egyszerû" (azaz pl. nem porörvényhez kapcsolódó), kellõ erõsségû turbulens áramlás okoz, amely egy vastagabb rétegre kiterjed, s a turbulens mozgás révén adiabatikus (száraz esetben száraz adiabatikus) légrétegzõdés kialakítására "törekszik", mindezzel megakadályozva vagy megszüntetve a felszínközeli überadiabatikus légrétegzõdést, ami nem csak közvetlenül a felszín közelében létezhet, hanem az alsó pár 10 m vastag rétegre (így 2 m-es magasságra is) kiterjedhet.

A bécsi júl. 27. 12 UTC-s felszállás példáján keresztül: Link

Ezt a felszínközeli überadiabatikus rétegzõdést az extrémgyenge áramlás "békén hagyta", de erõsebb áramlás könyörtelenül megszûntette volna, száraz adaiabatikusra átalakítva => ehhez képest 2 m-en T-csökkenés.

Viszont egy porördög ehhez, az egyébként is überadiabatikus rétegzõdés miatt a "kelleténél" magasabb hõmérsékletû T-hez még hozzátett volna a még melegebb alacsonyabb szintû levegõ felemelésével => hirtelen T-növekedés

Oké fõnök, csak gondoltam kicsikarok valami meggyõzõ magyarázatot mondjuk fizikai alapon. Ettõl eltekintve számomra sincs különösebb jelentõsége.

A mechanizmus majdhogynem mindegy is a rekord szempontjából, mert a kiugrás éppen akkor jelentkezett, amikor átsöpört a mûszerparkon az ördögfióka, ha jól emlékszem. Több mint véletlen

Igen, ezt mindjárt gyanítottam, esetleg még a megnövekedett súrlódás jöhetett volna a képbe, vagy az ördög által egyenesen a pokolból transzportált kénkõ hõtehetetlensége.
Valójában maga a mechanizmus nem volt világos. Akkora szélsebesség, ami egy portölcsérben jellemzõ, szerintem már túl intenzíven kever át, a sima szellõ alkalmasabbnak tûnik a forró levegõ szenzor köré löttyintésére. De biztos rosszul logikázok.

A talajközeli forró levegõt juttatta a szenzorhoz. Legalábbis a magyarázazat szerint.

Részletkérdés ugyan, de nekem nem egészen világos a porördög és a magas Tmax közötti összefüggés. Az intenzív átkeverés az én logikám szerint inkább a kiugró T ellen dolgozhatott abban a néhány percben.

Igen-igen, UTC természetesen.

Nyári idõszámítás +2 óra!
(17 órakor van ott egy 6-os jelenidõ kód, illetve az igen száraz levegõ alapján is elképzelhetõ a porördög. Szél is 4-5 m/s körül.)

Link "...és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínû az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában."

A 10 perces adatok hogy festenek a max. kialakulása idején?
Az órás adatok alapján Link du. 1 és 2 órakor mért felfelé kerekített 40-et, ennyi szerepel maximumként Pitvaros környékén is: Link

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69242 - 2013-07-27 07:24:56)

Természetesen muszáj. Itt is nézem pl 1946 Link
Bizony bõven befigyelhet a 40 fok, fõként hosszú kánikula után.
Ez a 2000 augusztusi 41,7 fokos Békéscsabán mért rekordértéke 850hPa-os analízis térképe:
Link

Itt sokat volt vita, hogy meglehetett-é vagy sem, hisz torony magasan verte a mezõnyt. Volt aki más okokat hozott, volt aki nem, és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínû az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában. Gyakorlatilag a többi állomásra közel több mint 3 fokot vert rá, de mégis elfogadásra került.
Aznapi adatok.
Link
A szegedi állomás adatihoz képest még nagyobb az eltérés.
Szóval nem egyszerû, de 3 fokkal már el lehet fogadni az többi állomás adatihoz viszonyítva. Azt ne feledjük a rekord mindig csak véletlen mûve egy-egy helyen, kevesebb felhõ, erõsebb vagy gyengébb légmozgás, kevesebb csapadék elõzõ idõszakban, más talaj, erõsebb kiszáradás, kisebb inverzió stb összetett bonyolult néha, hogy miért mikor alakul ki.
Persze ha mindenhol 37 fok van és nincs 20 fokos izoterma hazánk fölött és van egy 43 fok teljesen abnormális helyen az nem elfogadható.
Ezeket mindig megnézem és úgy írom csak le az értékeket.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69241 - 2013-07-27 00:16:25)

Azt meg szoktátok nézni, hogy pl egy orosházi 42 fok esetén Szegeden, Békéscsabán, Csongrádon stb is ezt közelítõ értékek vannak? Azaz hogy nem lóg úgy ki, mint most a GFS op.?

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69236 - 2013-07-26 20:33:1

Krisztáinak köszönöm, annyit még hozzátennék, hogy 1871-tõl az OMSZ hivatalos kiadványaiban szerepelnek az adatok.
Azonban igaz, hogy van minden mint a búcsúban, de többé-kevésbé elfogadható. Már kb az 1780-as évek elejétõl próbáltak árnyékolni, bokrok, fák, északi fal stb. Majd bódék és házikók.

Most felteszek egy kérdés, hogy mennyire hiteles állomás az, ha épp a hõmérõ házikon mindössze nyomokban van festék? Vagy egy város körbeépült az állomáson? Ezeket tudjuk 2013 július 26-án és mûködnek. Itt nincs fals mérés? Dehogynem! Ennyi erõvel a régi adatok is helyesnek mondahatók.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69235 - 2013-07-26 20:23:1

Elfogadhatjuk...

Egyszerûen az elképesztõ mértékû feldogozatlanság az oka annak, hogy nem szerepelnek az adatbázisban még.

Minõségileg semmivel sem rosszabbak ezek az adatok, mint a jelenleg hivatalosként elismertek, azaz természetesen lehetnek köztük fals értékek ilyen-olyan okból kifolyólag, de ilyenek sajnos a már bekerültek között is elõfordulhatnak. Hogy mást ne mondjunk, egészen az 1950-es évekig nem volt egységes az elhelyezési magasság, ahány állomás, annyiféle megoldás kb. 1,4-2,2 m között, régebben aztán persze még hõmérõházikó sem volt, és így tovább. (És ez utóbbi gondolatok a legfõbb fõállomásokra is vonatkoznak, ami talán sokak számára meglepõ lehet. )

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69234 - 2013-07-26 20:18:5

Laci, ezek az adatok mennyire hiteles mérések eredményei? Lehet tudni valamit az akkor mérési körülményekrõl? Bár ha abból az idõbõl más adatok bent vannak a rendszerben, akkor gondolom ezeket is elfogadhatjuk hitelesnek.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69233 - 2013-07-26 16:15:27)

Picit szét vagyok még, de hoztam néhány napot.
pl: július 28-án van ilyen, hogy 38,8 Hõgyész, 1936, vagy Kaposvár 38,8 1946, de a csúcs arra a napra 41,0 Szerep 1921.
Július 29-án van szintén 39,6 fok Bábolna és a Debreceni adat ami 40,6 fok, de emlékszem még 1905-bõl 40 fok feletti értékre azt hiszem Mezõhegyes de ezt meg kell nézni.
30-án mind 1917-bõl mind 1905-bõl van nagyon magas érték.
Így igaz egyre több értrék lesz feldolgozva én már kb 3-szor átírtam a rekordlistámat és tényleg kéne egy picit rendbe rakni mert lassan úgy járok mint az OMSZ:-)
Ami hihetetlen, hogy 1946-47-48-50-52 is hozott 40 fok körüli értéket ebbõl már pl találtam augusztus 18-án mért 40,6 fokot Sarkad 1946-bõl, és 40,0 fokot Békéscsabáról is, nem rossz lesz itt jó sok négyessel kezdõdõ érték:-)