Időjárási visszatekintő

Igen. Köszönet a hasznos adatokért!

Még megnézet az szintén zonális 10-es éveket ami a 70-es évekhez hasonlított. És a hazánk leghûvösebb szeptembere ami 1912-es volt fõvárosban 11,0 hónap közepe, csak, hogy tudjuk olyan 16 fok körüli a szeptemberi közép. Szóval jó hûvös volt ehhez egy igen enyhe december jött 1,2 fokos középpel. Igaz akkor a 10 éves közép decemberre 1,62 fok volt sóval az egyik legenyhébb decemberi évtized volt, csak hozzávetõlegesen az elmúlt évtized decembere mindössze 0,59 fok volt a fõvárosban. Az elmúlt 3 év decembere mindössze 0,1 fok volt.

A legmelegebb szeptembert is megnéztem és az a 1947-es volt 20,4 fokkal, itt a nyár nem akart véget érni soha és ehhez bizony enyhe december párosult 1,5 fokkal teljesen kilóg az évtizedes decemberi átlagból miszerint akkor -0,27 fok volt a 10 éves középértéke.

És itt máris elérkeztünk a klímához, hogy 10 éves változások milyen hatalmasak egyes hónapokra lebontva. Még két értek, illetve 4, az 1910 és 1920 közötti szeptemberek közepe a fõvárosban 15,2 fok volt, míg 1940 és 1950 között az egyik legmagasabb 17,61 fok. Ehhez képest a decemberek 1,62 fok és bizony -0,27 fok a két évtized adata, látható, a meridionális és a zonális hajlam az évtizedek között.

Most az elmúlt évtized adata 16,47 fok tehát nem a legmelegebb, és 0,59 fok tehát nem a leghidegebb, de ez már mint tapasztaltuk a meridionális évekhez áll, illetve korszakokhoz közelebb.

Remélem segítettem valamit:-)

Természetesen én sem gondolom, hogy a Hari-féle prediktor abszolút érvényû -nyilván jócskán van ellenpélda is a múltból. Egyébként azt Hari is megírta, hogy ez az összefüggés fõleg az utóbbi néhány évtizedet jellemzi. A megelõzõ kis klímakorszakokban nyilván nem teljesen olyanok voltak a légköri folyamatok, mint mostanában. S szinte biztosra vehetõ, hogy a nem is távoli jövõben is módosulni fognak a makrocirkuláció bizonyos tulajdonságai.
Mindenesetre a hetvenes évek második felétõl, mikortól elég pontos emlékeim vannak az õszi-téli idõjárásról és annak összefüggéseirõl (elsõsorban ezt figyelem) az én tapasztalataim teljesen alátámasztják a Hari által elõadottakat. A magas indexû koraõszök, mikor a magas nyomások, magas geopotenciálok tartósan a szárazföld felett tartózkodnak, míg az alacsonyak az észak-atlanti térségben, mindig gyanúsak enyhe télközépre -és vica versa. Szinte ordítóan eklatáns példája ennek a 2000 és 2001-es év ellentétpárja.
Nem dicsekvésképpen, de én tapasztalati alapon már jóval azelõtt megsejtettem ezt az összefüggést, hogy a Hari cikkét olvastam volna.
De örülök annak is, hogy Te számos ellenpéldát hoztál fel, hiszen ez teljesebb, helyesebb összefüggésbe helyezi a dolgokat.

A tél sorsáról semmit nem tudunk még egyelõre. A Hari Seldon prediktorai mint tudomány nagyon jó, de igazából rövid távú még a bizonyítása és arra lettem figyelmes, hogy a zonális idõszakban pl a 70-es években nem állják meg helyüket. Igaz akkor nem tudunk a hófelhalmozódásról, illetve a végkifejletrõl csak.

Hûvös és csapadékos 1971 szeptember és rendkívül zonális enyhe decembere vagy 1976 hûvös szeptember rengeteg csapadékkal északnyugati áramlással és enyhe decembert von maga után kivétel a hónap közepén néhány napos hidegelárasztás, de ilyen volt 1972 is, vagy 1960.

Ellenben a 1940-es években röpködtek ezek az enyhe meleg szeptemberek és bizony nagyon gyorsan fordult zordra a december. Pedig olyan áramlás jellemezte az idõszakot mint most. pl 1946 jó forró nyári hónap a fõvárosban 0,0 mm csapadékkal és jött egy kemény zord december még durvább január és zord február, de ilyen volt 1948 száraz meleg szeptember és rendkívül hideg december. Itt a hófelhalmozódást nem ismerjük de tény ezek erõsen kivételes évek voltak és sok-sok ilyen évet tudok pro és kontra. Tény pl 1949-ben már megállja helyét és 1950-1951 és 1953-ban is.

A tél sorsa még egyáltalán nem dõlt el, lehet ilyen is, olyan is. A jelenlegi körülmények még nem determinálják azt.
Talán egyvalamit lehet már most figyelni, és drukkolni neki, -ti. hogy ne legyen tartósan anticiklonális-elõoldali, déli, délkeleti áramlásos, huzamosan száraz és túl meleg szeptember és október-elõ.
Az ilyen idõjárás ugyanis nagy valószínûséggel zonális, enyhe télközepet von maga után (ld. Hari Seldon írását a decemberi prediktorról a Hosszútávúban)
A témában érdemes átfutni a GFS archívum térképeit elsõsorban 1974, 1982, 1987, 1997, 2000 és 2006 vonatkozásában, ugyanis ezek voltak az elmúlt évtizedek legkomiszabb, megdönthetetlen télközepi zonalitást hozó enyhe telei.
A közelmúlt érdekesebb õszi szituációiról rendszeresen fogok ezután is írni ezen fórumrovatban, bár ezek "hideg" helyzetek lesznek. A "melegekre" nem áll rá a kezem.

Szép északi hidegelárasztás 1981 szeptemberének derekáról:

Link
Link

Link
Link

Link
Link

Ha még a szept. 14-i izobár térképet is elõvesszük:

Link

akkor jól megfigyelhetõ a polárfronti ciklontevékenység dél felé való terjedése, és az ezzel kapcsolatban a 16-án a Keleti-Kárpátokon kívül, részben a Fekete-tenger felett másodlagosan létrejött 1005 hpa központi légnyomású ciklon.
Ez egy nappal késõbb (17-re) 1000 hepásra mélyült ki.
A ciklon hátoldalán erõs, viharos széllel igen hûvös levegõ árasztotta el hazánkat, ahogy a T850 izoterma-térképek is mutatják.
Azokban napokban eleinte jórészt borult, esõs, hûvös idõ volt. Majd a front eltávolodásával felhõátvonulásos, száraz, de továbbra is igen hûvös.
Az erõs szeptemberi hidegbetörés jól beleillett 1981 õszének, és a rá következõ télnek rendkívül mozgalmas, gyakran csapadékos, erõsen szeles, többnyire az átlagosnál hidegebb "stílusába"