Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Az elõzõ írásom javítása: az 1986 febr. 2. és febr. 3-ra vonatkozó izoterma térképek
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Link
Link
Ezek után nézzünk meg 3 esetet, mikor a hidegelárasztás NEM járt mediterrán ciklontevékenységgel, legalábbis olyannal nem, ami a Kárpát-medencét és környékét érintette volna.
Az elsõ a már többször említett 1997 október végi.
Link
Link
Link
Azt látjuk, hogy a polárfronti ciklon az eddig mutatott eseteknél keletebbre alakult ki: nem az Észak-Atlantikumban, hanem nagyjából a Fehér-tenger fölött látjuk a középpontját. Centrális légnyomása mintegy 10 hpa-val magasabb (995 hpa vs 985 hpa)
A keleti elhelyezkedés miatt a belõle képzõdõ teknõ is jóval keletebbre található: a Fehér-tenger vidékétõl félkörívben húzódik keresztül a Kelet-Európai-síkságon egészen Kis-Ázsiáig.
A következõ két kép azt mutatja, hogy a teknõ északi része töltõdik, ill. visszahúzódik északra, viszont a déli része sem erõsödik, hanem épp ellenkezõleg, teljesen felszámolódik:
Link
Link
A kontinens idõjárását egyre inkább a Brit-szigetek felõl a centrumba helyezõdõ, 1035 hepás hatalmas AC vonja befolyása alá. Egy nappal késõbb már ezt látjuk:
Link
Mindeközben Európa középsõ részének hidegelárasztása zavartalanul folytatódik:
Link
Link
Link
Az mindenesetre feltûnõ, hogy míg a Kelet-Európai-síkság eléggé "tele van" hideglevegõvel, addig az attól keletre esõ terület -az Ural-vidék- ehhez képest szokatlanul enyhe. Az 5 fokos T850 izoterma itt majdnem a sarkkörig felhúzódik. Az Európába benyomult "hideg zsák", úgy látszik, nem kapcsolódik szervesen a szibériai hidegdepóhoz, ezért k-ny irányban viszonylag keskeny. Persze, a szibériai hidegdepó fejletlensége az évszakot tekintve nem is csoda.
A következõ esetünk 1991 decemberi:
Link
Link
Link
Link
A szituáció fejlõdése kezdetben nagyon hsonló az 1997 októberében történtekhez. Keleten kifejlõdõ teknõ, hátoldalán a Brit-szigetektõl a centrumba benyomuló anticiklonnal. Azonban különbség, hogy itt kifejlõdik a mediciklon, csakhogy nagyon távol a Kárpát-medencétõl, a Földközi-tenger középsõ részén, Kréta szigetétõl nyugatra elhelyezkedõ centrummal. Az utolsó képen az is látszik, hogy a ciklonközpont innen ék-re, a kisázsiai partvidék fölé helyezõdik, egyúttal elég jelentõsen, 995 hpa-ra mélyül ki. A mediciklon tevékenységbõl azonban a Kárpát-medence keveset "érez", ugyanis területe kezdetben az 1025 és 1030, majd az 1030 és 1035-ös izobár közé esik.
Figyeljük meg ezután a hõmérséklet eloszlását Európában:
Link
Link
Link
Link
Itt is felismerhetõ az Európaába é-ék-rõl benyomuló "hideg zsák", azonban az 1997 októberinél erõsebb urali-szibériai "összeköttetéssel".
A harmadik esetünk 1988 decemberébõl való:
Link
Link
Link
Link
Ahogy látjuk, összességében nagyon hasonlít az 1991 decemberi forgatókönyvre. A mediciklon szépen kialakul, centrális nyomása, pályája is szinte megegyezik az elõbbivel.
A hõeloszlás:
Link
Link
Link
Link
Ez is lényegében megegyezik az 1991 decemberivel.
Összegzés: a közép-európai (és részben földközi-tengeri) ciklonképzõdés hiányát, ill. a mégis kiképzõdött mediciklonok túlságosan déli pályáját többféleképpen magyarázhatjuk.
Felmerül, hogy mivel az "anyaciklon" a polárfront feltételezhetõen kisebb aktivitású helyén (az észak-atlanti minimumtól jócskán keletre) képzõdött, ezért aktivitása, nemkülönben az általa létrehozott teknõ ciklonaktivitása alacsonyabb, mint észak-atlanti eredet esetében.
Gondolhatunk a Földközi-tenger alacsonyabb vízhõmérsékletére -bár ennek az októberben elõfordult eset eleve ellentmond. Szintén felmerül az északkeleti hidegdepó viszonylagos gyengesége. A 2. és 3. esetben mégis létrejött, sõt eléggé kimélyült mediciklon eredete meglehetõsen problematikus. Lehetséges, hogy a nem túl nagy örvényesedési hajlamot mutató, gyenge teknõ dél felé nyúltában, a Földközi-tenger meleg vizei fölött kellõ távolságot megtéve, mégis létrehozza a maga mediciklonját. Ez esetben a mediciklonok természetesen tõlünk túl mesze alakulnak ki ahhoz, hogy idõjárásunkba érdemben beleszólhassanak.
Konklúzióként levonhatjuk, hogy ha egy északi hidegelárasztás nem generál minket elérõ mediciklont (vagy közép-európai ciklont), a hidegáramlás nagyrészt száraz, és magas légnyomásértékek mellett zajlik, az a megfigyelések szerint is arra gyanús, hogy igencsak átmeneti jelenség lesz: hamarosan az óceáni enyhe légtömegek beáramlása fogja követni.
Mediciklon híján ugyanis nem történik meg a sarki-kontinentális hideglevegõ "átpakolása" nyugatra (vagy túlságosan délre történik), és ezen "ellensúly" híján a teknõ lefûzõdését követõen zonálisra váltó légáramlatok az Atlanti óceánról gyorsan fölénk sodorják az enyhe levegõt.
Ezt mutatja mindhárom tárgyalt szituáció szomorú utóélete:
Link
Link
(Ezen a képen egyébként kitûnõen látszik maszfej)
Link
Emlékszem 1986 februárjára.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Érdekes volt a visszaemlékezésed, és még érdekesebb lett volna, ha az egy héttel utána következõ hétvége (február 8-9) idõjárását is bemutatod. Azon a hétvégén én Sopron és Szentgotthárd között mozogtam vonattal. Ekkor már megjelentek a -10°C alatti napi közepek, különösen a szombati nap volt hideg, de az még száraz idõvel telt. Aztán vasárnap ránkrontott a mediterrán ciklon. Szentgotthárd környékén csak gyenge szél volt, de igen nagy hó esett vasárnap (30 cm körül). Délután utaztam haza Sopronba és Szombathelytõl már viharos szél fújt. A hófúvás miatt a vonat tetemes késéssel érkezett, a váltóállítás igen nehézkesen mûködött. Városon belül is méter magas hófúvások alakultak ki.
Joe: abban neked teljesen igazad van, hogy északkeleti-keleti hidegáramlásoknál a mediciklonok általában tõlünk messze dk-re alakulnak ki, és elõszeretettel az Al-Dunánál, ill. a Román-Alföldön okoznak kiadós havazásokat, nagy hófúvásokat.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
A mediciklon képzõdés egyébként összetett kérdés. Egyrészt ott van az az alapvetõ jelenség, hogy mikor a polárfronton kialakulnak és kimélyülnek a ciklonok, és a zonális áramlások kezdenek meridionálisba váltani, akkor a dél felé nyúló teknõkben mind alacsonyabb szélességeken alakulnak ki másodlagosan ciklonörvények. Ez a mechanizmus bizonyára mûködne a Földközi-tenger jelenléte nélkül is. Meglátásom szerint tehát nem igaz az a közkeletû állítás, hogy 'a mediterrán ciklonokat a meleg tenger és a hideglevegõvel elárasztott szárazföld hõkülönbsége hozza létre'. A tengervíz nagy hõtároló képessége, nemkülönben a vízgõzben tárolt látens hõ nyilván szerepet játszik a ciklogenezisben, de annak alapvetõ oka nem ez, hanem sokkal általánosabb légkörfizikai mechanizmus.
Az is helytálló, hogy az Alpok hegytömege, akadályt képezve a légpályák elõtt, segíti a hullámvetést, az örvényesedést. Ebben nincs vita köztünk.
A mediciklon képzõdés egy másik lehetséges tényezõjére akarom felhívni a figyelmet, és ez nem más, mint a kelet-európai (és az azzal öszefüggésben álló szibériai) hidegdepó. Teóriám szerint ez nem oka ugyan az alacsonyabb szélességeken zajló ciklogenezisnek, de annak lefolyását nagyban módosítja. Hogy mi módon, azt mindjárt kifejtem.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat