Időjárási visszatekintő

Megvizsgáltam, hogy az eseményt mi vezette be, íme:

dec. 31.: Depresszió Novaja Zemlja körzetében és az Atlanti óceán fölött az 50. szélesség mentén elnyúltan, Grönlandon magasnyomás, Izlandi depresszió sehol.
jan 1.: Az Atlanti óceán felõl teknõszerûen benyúló alacsony nyomásból fölöttünk kimélyülõ ciklon, melynek hátoldalán bezúdul a hideg

Vizuális észlelõ híján országosan elég kevés adatból lehet válogatni, de egyébként minden bizonnyal ez a környék a legködösebb.

Ok: ez a vidék az ország legkevésbé szeles területe, márpedig a leggyakrabban elõforduló radiációs ködhöz nem árt a szélcsend, de legalábbis nagyon gyenge légmozgás.

Ha pontszerû helyet nézünk, akkor szinte biztos, hogy valamelyik hegycsúcs, praktikusan a legmagasabb, azaz Kékestetõ lehet a legködösebb hely, ahol az alacsonyszintû felhõzet gyakran képes beborítani a hegyet.

A nagykanizsai állomást 60 éves fûzfák vették körül, ezek árnyéka miatt nem tudtak napfényt mérni (pedig a szabad körpanoráma elvileg alapkövetelmény egy észlelõi állomás telepítésekor).
Az állomáson dolgozók kérték, hogy szereljék fel a napfénymérõt az épületre, vagy a mellette lévõ toronyra, de magasabb körökben nem engedélyezték.
Pedig a Pest-szentlõrinci állomáson is, meg pl. Varasdon is egy emelvényen van a napfénymérõ, utóbbi az állomástól keletre lévõ fák miatt.
Ott meg tudták csinálni, Lõrincen is, Kanizsán nem engedélyezték.
Szerintem nincs baj azzal, hogy 2 méteren vagy akörül mérnek mindent, indokolt esetben kellene változtatni.

Ezen én is elég sokat gondolkodtam már, és kb arra jutottam, hogy a talajfelszíni mérések pontosságát (homogenitását) úgy lehetne növelni, ha a mérõállomásokat felemelnénk legalább 30-40 (vagy több) m magasra.

Igaz, így nem a talajszinti hõmérsékletet mérnénk, de maradhatna alul is mérõ, csak a fõadatok közé a magassági hõmérséklet (stb) kerülne be.

Szerintem nem is okozna olyan nagy gondot, manapság már az automaták korában egy Taki-féle árnyékolóval nyugodtan elvan a mérõállomás hónapokig anélkül, hogy bárki hozzányúlna.

Köszönöm a választ. És területileg melyek a legködösebb helyek, állomások?

szerk: kösz, Floo!

Szóval Magyarország akkor kimaradt a hóból. Az 1985 végi hidegbetörés azért hozott valamennyi havat, akkor is jelentõs hõmérsékletzuhanás volt országosan.

Így van teljes mértékben iagazad van, hogy a déli országrész kapott csapadékot, jelentõset is, de északon és az ország nagy részén száraz volt a hidegbetörés:
Link
Pécs:
Link
11mm hóban ha jól látom, még a fõvárosban nem esett semmi.
Nagykanizsa 4 mm:
Link
Kecskeméten már semmi nem hullott:
Link
Szeged:
Link
Ott volt csapadék.
Csapadék analízis:
Link
Link
Link
Link
Ebbõl hullott délen a jelentõs hó.

Itt kb. 14 órán át hóvihar (zivatar) volt, jelentõs hóréteg alakult ki méteres hóátfúvásokkal

Ez tény emlékezzünk meg arról a komoly hidegbetörésrõl, ahogy illik.
Nem volt mindennapos tény:
Link
-40 fok 850hPa-on Európa felett!, igen durva érték.

Uszty-Shugor 1978. december 31 -58,1 fok mai nap kontinensrekord, ezt közelítette meg 2010. február 19-én -57,0 fokkal Hoseda-hard.
Link
Link

Németországi helyzet:
Link
Link
Link
Link
Link
Link

Hóadatok Németországból:-) :
Link

Nálunk is pillanatok alatt zuhant a hõmérséklet, még szilveszterkor 10-15 fok volt az országban addig január 2-án már sokfelé -10, -15 fokig csökkent a hõmérséklet, és ezt szárazon hó nélkül.
Link

Szép volt az az igazság:-)

Nehéz a teleket sommásan jellemezni. Pl. az 1978-79-es tél valóban nem él emlékeimben sem valami kemény, nagy télként, de ez produkálta az utóbbi ötven év talán legkeményebb hóviharait ill. hidegeit. Csak nem nálunk, itt a hegyek megóvtak bennünket a szélsõségektõl. Inkább északabbra tombolt a nagy hideg, bár jan. elsején életem legdrasztikusabb hidegbetõrését élhettem át.

Bár sokak szerint nagyon szélsõséges az országunk éghajlata, de szerintem sokszor megóvnak a hegyek bennünket a drasztikus dolgoktól. Van amikor ez nincs így és nem óvnak meg, de a környezõ országokat sem. Vagyis semmivel nem jobb az õ helyzetük sem. Akár a szél, akár a csapadék, a hóviharok, hideg és melegrekordok vagy éppen a tornádószám terén semmivel sem jobb szerintem a németek, csehek lengyelek, románok vagy szerbek,szlovének, ukránok stb. helyzete a miénknél. Ami speciális nálunk, az a hideg légtó (párna) tartósabb és gyakoribb kiépülése és a négy klímahatás szinte egyenrangú befolyása, gyakori váltakozása, ami hosszútávon talán elmondható. Vagyis nálunk a sarki,óceáni,mediterrán és kontinentális légtömegek befolyása ugyan évente eltérõ súlyú, de évtizedes skálán eléggé hasonló. Ötödikként pedig ott van a mi sajátos hidegpárnánk.

Kevés szó esett eddig a köd gyakoriságáról. A statisztikusokat kérdezem, hogy van-e olyan adatsor, amely a ködös napok számát tartalmazza? Szívesen olvasnék pl toplistát a legködösebb évekrõl. Azt is érdemes körüljárni, hogy a ködösebb idõszakok gyakoribbak-e a meridionális cirkulációs korszakokban, vagy nincs ilyen összefüggés?