Időjárási visszatekintő

Köszi, valóban. Tényleg meg is szakadtak a mérések, aztán 1894-ben indultak újra Tokajon.
Fórumhelyszín: Váralja

A GHCN adatbázisban (és sok más oldalon) Tokajként megjelölt 1854 és 1977 közötti csapadékidõsor elsõ évtizedei valójában Debrecenbõl származnak, Tokaj csak az 1870-es évtized közepe óta rendelkezik saját megfigyelésekkel, és ezek sem teljesen folytonosak.

Köszi a választ egy 1991-es rekord is van Tokajról listába az OMSZ lapján, így 1991-ben is tuti volt mérés ott.

1854-ben kezdõdtek Tokajon a mérések és teljesen folytonos az adatsor 1977-ig biztosan, legalábbis a csapadéké.

Ha minden igaz, akkor Tokaj sík részén is volt mérés. A tarcali állomás pedig valamikor a '90-es évek végén került a jelenlegi helyére, a korábbi helyén már az 1800-as években is mûködött. Én így tudom, ha másképp volt, majd javítod.

Köszi az infót értem.
Lassan de biztosan rakom össze az újabb rekordhalmazt hisz van még bõven:-)

Ennél a nem is tudom mekkora adathalmaznál nem is kell csodálkozni, ha hibák is becsúsznak. Azt az 1926-osat nézegettem és november 1. lehetett, valószínûleg elírás az évkönyvben. Ami elég felfoghatatlan, hogy miért nincs ebben a rengetegben januári 20 fok. Köszi az újakat, van azért jónéhány ismerõs köztük (pl. bakonybéli, lengyeli, pécsi, mezõhegyesi).
Az izraeli rekordra az izraeli met szolgálat azt mondta: az jó! De a mérés körülményeirõl, infókról semmit nem hozott nyilvánosságra a WMO-nak. A WMO pedig nem fogadja el rekordnak, hozzáteszem, teljes joggal. Valami biztos nem stimmel vele, különben minek a titkolózás.

Nem-nem a régi évkönyvekben Hutákon is volt méréssorozat igaz itt-ott de emlékszem volt. De Tarcal pl 1911-ben is létezett így õ nagyon hosszú múltra tekint vissza. De volt pl Telkibányán, Göncruszkán is mérés ha jól emlékszem. Volt mikor Sárospatak mellett Hidegkút mért, de ezek halvány emlékek utána kéne néznem. Ami tuti Tarcal régi múltra tekint vissza és Sárospatak hisz láthatod az 1876-os rekordokat, jó lenne pl õt is feldolgozni hisz Sárospatak a mai napig mûködik.

Ami régi és sajnos nincs már nálunk Nagymihály, Nagykároly igaz az már Szabolcs lesz és pl Jászó, az is Zemplén része csak odaát van ott is volt régi méréssorozat.

Ja persze Fügöd hisz nálam van egy halom évkönyv is belõle:-) Õ mérte 1940 február 16-án a másodminimumot -34,9 fokot.

Jogos.
Régi ismérv, az igazi lábas hideg esetében tisztán a t850 félrevezet, mert az igazi lábas hideg 925hPa környékén és az alatt közlekedik.

Szerintem Lackó HiroSIMA melletti településre gondolt a Zemplénben, azaz Baskó.

Én pedig az Aranyosi-vgy egyik mellékét, a Hideg-patak völgyét szeretném egyszer megmérni.
Sajnos még mindig csak terv.

"valamit Zemplén zárt részébõl is tudunk állomást"
Melyik településrõl van szó?
(Kerekrobi írta annó, hogy tervben van egy Mogyoróska környéki völgy kimérése is...jó lenne. )

Még valami az izraeli ászai rekordot nem fogatták el?
Ezt:
53.9 Izrael Tirat Tsvi (Tirat Zevi) -220 méter Holt-tenger árok lesz ez. 1942. június 21.

Gratula jó a cikk, de van némi észrevételem,ami biztosan hibás adat benne.
A székesfehérvári 37,5 fok az 1875-ös adat lesz.
Az 1926-os november 2-án mért adat rossz ott már lehûlés volt, így a 25,3 fok biztosan hibás.
A -27,0 fok 1983-ból rossz mivel az az egyik legenyhébb január volt, és akkor is magas hõmérsékleti értékek voltak
Link
De hoztam néhány frisset:
Pl Terény november 30-án -22,4 fok 1925.
1935 feb 12 -28,0 Sõregpsuszta
1907 feb 13: -29,0 Tolmács
1958 feb 14: 21,2 Ásotthalom
1956 feb 17: -29,0 Lenti, talajon -31,2 fok. ( itt megvolt adva talaj érték is)
1966 feb 21: 21,0 Pécs-Dohánygyár
1960 feb 29: 20,5 Pécs
1963 márc 2 -26,0 Lenti
1877 márc 13: -21,3 Bakonybél
1974 márc 21: 28,0 Makó
1974 márc 22: 27,2 Hajdúdorog
1974 márc 23: 28,1 Nyírlugos
1929 ápr 5: -12,0 Galyatetõ
1941 ápr 12: -8,8 Kékestetõ
1950 ápr 22: 32,0 Békéscsaba
1957 jún 11: 37,7 Martonvásár
1905 jún 26: 38,0 Mezõhegyes
1950 júl 4: 39,6 Gyöngyös
1949 aug 19 2,0 Bánhida
1949 aug 21 1,0 Jósvafõ
1905 szept 12 35,0 Bp.-Békásmegyer
1956 szept 20 -2,3 Székesfehérvár
1956 szept 21: -2,2 Lenti
1893 okt 8: 32,6 Nyírbátor
1877 okt 15 -8,5 Bakonybél
1939 okt 18: 28,8 Siklós
1961 okt 19: 27,6 Berettyóújfalu
1961 okt 20: 27,3 Kisvárda
1937 okt 28: 26,3 Tótkomlós
1960 okt 29: 26,3 Harkakötöny
1926 okt 30: 26,7 Ásotthalom
1963 nov 5: 25,1 Pécs-Dohánygyár
1951 nov 12: 22,5 Ásotthalom
1876 nov 12: -16,2 Sárospatak
1876 nov 13: -16,4 Sárospatak
1963 nov 16: 25,5 Harkakötöny
1904 nov 18: -17,0 Tolmács
1874 dec 2: 20,0 Székesfehérvár
1961 dec 5: 18,5 Lengyel
1915 dec 12: 18,2 Nagykanizsa
1963 dec 18: -24,5 Baja-Kertészeti-technikum
1963 dec 19: -24,4 Tiszaörs
1927 dec 21: -26,1 Terény
1963 dec 24: -26,6 Putnok


Szóval látható, hogy kissé át lett írva a rekordlista. És ez jéghegy csúcsa ahogy Váraljamet tanulmányában szerepel. Szóval messze még a vége. Az igazi nagyágyúk pl Szerep, Putnok, Tótkomlós, Mezõhegyes még csak ezek után jönnek, de a hegyeink pl Mátraháza, Bánkút, Galyatetõ, Bakonybél sincs még feldolgozva onnan is lesznek majd érdekes eredmények, valamit Zemplén zárt részébõl is tudunk állomást. Lesz itt még érdekes csemege. Természetesen nekem sincs még minden kész folyamatosan frissítek én is:-)

Ha ez elég volt a -31,9 fokhoz?:-)
Link
Link

Csak ne felejtsük el a hónapban több kemény betörés érkezett és vastag hó alakult ki addigra:
Link
Link

Szóval simán elõfordulhatott. Télen megfelelõ hó mennyiség felett nem nehéz szélsõséges hidegnek lenni.

Egyébként a fõváros belsejében is -16,5 fokot mértek. Pl Szálka is -27,1 fokot hozott Tolnában és tényleg sokféle voltak -20 fok alatti értékek, de a legkeményebb hideg pont a Vasi-zalai környéket érintette.

Türelem, majd pénteken megnézem mi van, úgy emlékszem a hõmérõrõl is van ábra.

Pont azért is írtam, hogy kalkulálták a régi térképeket, ezek szerint rosszul.
Mondjuk nem is csoda.
Van kép esetleg errõl a bádogernyõs árnyékolási technikáról mûszerrel együtt?

Ezek a régi térképek valószínû, hogy nem sok állomásból készültek és az interpoláció olyan amilyen.
Bádogernyõben mértek akkoriban, a mai árnyékolási módokhoz képest +/- néhány tized eltéréssel. A hõmérõ típusáról majd csak pénteken tudok írni (nincs nálam az a könyv, ami az akkori mûszerek leírását tartalmazza).

--------------------------

Egy kis olvasnivaló a szélsõségekrõl: Link

Igen tisztába vagyok vele. Rendkívül erõs volt azokban az években a kontinentális hatás. Sok igen forró és sok-sok kemény hideg idõszak azokból az évekbõl származik. Nem hiába neveztem el extra vagy erõs kontinentális korszaknak.

Hoztam némi érdességeket, csokrot az elmúlt kb 230 év december hónapjaiból:-)

Kezdjük tehát:-)
A fõvárosban a 1780 óta legenyhébb december az 1825-ös volt 4,8 fokos középpel. Nagyon érdekes, hogy az elsõ 10 legenyhébb decemberei között 5 volt az 1800-as és 5 volt az 1900-as években. Az elmúlt 20 év legenyhébb decembere a 2008-as volt 3,0 fokkal ami csak a 19. rangsorban.

A leghidegebb fogcsikorgató december a 1879-es volt a fõvárosban -10,8 fokos középpel.
Az elmúlt 20 év leghidegebb december a 2001-es volt -4,3 fokos középpel. Ez a leghidegebbek rangsorában a 15. volt. 1900 kezdve pedig csak az 1963-as, 1933-as és az 1902-es volt a hidegebb, tehát a -4 fok alatti december igen ritka madár a mi éghajlatunkon. Természetesen ezt a fõvársora értem.

A legenyhébb 10 éves átlag az 1910-es években volt 1,62 fokkal. A leghidegebb pedig köszönhetõ a -10,8 foknak az 1870-es években volt -2,37 fokkal. A 233 éves adatsor alapján a fõvárosban decemberek átlaga -0,1 foknak adódott. Természetesen a régi adatokat kivéve mert kell korrekciózni ( itt nincs direkt) így az átlag ami már megbízhatónak mondható 0,4 fok.

A leghosszabb fagymentes sorozat mikor minden december 0,0 fok felett zárt az 1953 és 1960 között volt ez 9 év. De 8 év volt 1909 és 1916 között is. Valamint 1909 és 1921 között mindössze 1 év volt mikor a középhõmérséklete fagypont alatt alakult ez 1917-es év volt tehát 12 évben nem volt fagypont alatti december hónap. Természetesen a 10-es és a 70-es években voltak a legenyhébb egymást követõ decemberek valamit felzárkózik 1823-1824-1825-1826-os évek melyek szintén nagyon enyhe decembereket hoztak. Zonális évek ezek döntõen, látszik is rajtuk.

Térjünk rá a leghosszabb fagyos sorozatra. Érdekes itt csak két alkalommal 5 évet találtam az elsõ a már említett 1875 és 1879 közötti 5 év, igaz ebben az évtizedben sok hideg december fordult elõ és csak az 1872-es és 1874-es év zárt pozítv középpel, ezek voltak hazánk leghidegebb decemberei.
A másik a 1936 és 1940 közötti idõszak itt is 5 egymást követõ év volt negatív közepû hónap.

A legmagasabb adatot amit találtam az 1989-es év vitte 22,0 fok Marcali pont a mai napon, de itt 3 napon voltunk 20 fok felett az országban. Volt még 1872-ben 2009-ben is 20 fok feletti érték.
A leghidegebb adatok érdekesek mert nagy országunk területén pl 1902-ben mértek -33 fokot is. Itt nagyon nehéz volt találni adatokat egyrészt sok fõterminus mérés miatt ami a téli idõszakban nagyon fals, másrészt a fel nem dolgozott fagyzugok miatt is pl Terény és társai miatt is.
De ami tudunk a mostani ország területérõl pl -29,0 fok Terény december 5-én ezt 1925-ben mérték, valamit 1927-ben -29,0 fok Mezõhegyes ezt december 22-én rögzítették. Itt volt Zabar -28,3 fokkal 2002 december 26-án. December 29-én -28,2 fokot mértek 1890-bõl Zalaegerszegen itt a krónikák beszámolnak a nyugati országrészrõl pl Döbör, Lenti térségébõl -30, -32 fokokról is a sajnos pontos adat még nincs.

Csapadék a legszárazabb december a fõvárosban 1971-es volt ekkor 1 mm hullott mindösszesen. A legcsapadékosabb december az 1887-es volt 122 mm hullott. Itt a krónikák írnak több mint 1 méter hóról is fõként a hegyeinkben valószínû, hogy ez volt a leghavasabb december valamint a 2005-ös is szép címre pályázik ekkor is 50-60 cm hó hullott Bakony és magasabb hegyeinkben.

A szélrekord Kab-hegy tarja 2010 december 9-én mikor 47,7 m/s-os maximális széllökést mértek.

Jó szórakozást hozzá:-)