Időjárási visszatekintő

Az okt. 8-i esetben alighanem nekem van igazam. Még a T850 izoterma-térképen is látszik a 10 fokos izotermának kismértékû meghátrálása nyugat felé:

Link
Link

Link
Link

A zivataros esetben magam is hajlok arra, hogy az csupán belemagyarázás. Mégis érdekes, hogy bár az azóta eltelt csaknem 20 évben "kétségbeesetten" igyekszem kifogni újra egy ilyen napot, eddig nem sikerült. A helyi zivatarok utáni késõ esti "lezutty" mindig megáll 18-19 foknál.

"mégis 8-án metszõ délkeleti szél fújt a Balaton felõl (épp Csopakon voltam), és a napsütés ellenére nem volt 15 fok se délután"

Az ország többi részén mi volt a helyzet? Mert 1 településen tapasztaltak alapján ilyen általános megállapítást tenni, hát...

A leírt szitu engem sokkal inkább emlékeztet a jól megszokott tavi légkörzéses T-beragadásra, de mivel máshonnan nem tudok adatokat, ezért akár igazad is lehet.

Aztán a kegyetlenül szokatlan zivataros eset...28 fokra zivatar, majd kiderülõ ég és éjfélkor 15 fok????? Ilyenre száz példát lehetne hozni csak az idei nyárról!!! Semmi, hangsúlyozom SEMMI szokatlan nincs ebben.

Szintén nem szokatlan augusztusban a sûrû, nagy területre kiterjedõ köd.

Nehéz is ilyen általánosan használható kapaszkodót találni, valószínûleg nem is lehet. De gyanújelek vannak, ezt az "átfigyelt" 40 év alapján bizton állíthatom.
Többé-kevésbé egzakt légkörfizikai megfontolások is kínálkoznak az északnyugat-eurázsiai szubarktikus hidegbázis kiépülési üteme és a Namias-ciklusok jóvoltából. A részletes "mesébe" most nem mennék bele, errõl már sokat írtam ezeken az oldalakon. Elég az hozzá, hogy például a DAI viszonylag jó beválása is ezen mechanizmussal magyarázható.
Még visszatérve 1995 õszére, a furcsaságok között nem is említettem az egyik legfurcsábbat -nevezetesen, a hideglevegõnek az október 8-i "visszanyúlását"
Télen gyakori, hogy mikor már nyugalomba jutott felettünk a sarki hideglevegõ, AC épült ki térségünk fölött, sõt, már átkerültünk annak hátoldalára és nyugat felõl atlanti alacsony nyomás közeleg, akkor, ebben az elõoldali-anticiklonális helyzetben a talaj közelében még mindig fagyos délkeleti szél fúj, és esze ágában sincs emelkedni a hõmérsékletnek.
Ez a figura télen közönséges, de nem úgy kora õsszel. Márpedig 1995 október 8-án éppen ez történt. Emlékszem, valamelyik, akkor még jelentõ meteorológus hölgy déliszeles melegedést helyezett kilátásba elõzõ nap, mégis 8-án metszõ délkeleti szél fújt a Balaton felõl (épp Csopakon voltam), és a napsütés ellenére nem volt 15 fok se délután, estefelé pedig már 10 fok se.
A hölgynek 100 esetbõl 99-ben igaza lett volna, de 1995 õsze más tészta volt. A nagyon korán elõkerült tipikus téli cirkulációs helyzet is -ha akarom- már megelõlegezte az alig egy hónappal késõbb bekövetkezett erõs téltámadást.

Félre ne érts, szívesen olvasom, csak én is hangosan gondolkozom.

Mellékesen hasonló korúként és hasonló télfanként én is mindenáron keresek valamiféle kapaszkodót, ám eddig -a sok-sok év ellenére- én nem találtam.

Nem ismersz Te engem. Nyár végétõl kezdve idõtlen-idõk óta az idõjárás minden rezdülését figyelem, és értékelem az eljövendõ tél szempontjából. Tudom, ez nem egzakt szemléletmód, részben biztosan hülyeség, de nem tudok másként tenni.
Igen, a meglepõ módon mélyre zuhant hõmérséklet és a nagy köd láttán már akkor eszembe jutott, hogy talán általánosságban hûvös/hideg idõszak veti elõre árnyékát. A hónap végi õszies epizód pedig megerõsített elképzelésemben. Persze lehet, csak a véletlen mûve, hogy utána csakugyan zimankós tél következett. Valószínûleg neked van igazad az ilyen retrospekciókról alkotott véleményeddel.
Mindenesetre, mint érdekességet, közzé tettem megfigyeléseimet -ha több nem is, de talán szórakoztató volt.

Ezt elfogadom. Ám van két problémám.

1. ennek mi a köze a késõbbi tél milyenségéhez?
2. ezek a "furcsaságok" a követõ tél után lettek elõbányászva az emlékezetbõl, vagy rögtön aug. 14-én ezek után sejtésed lett, hogy jön az ominózus kemény tél? Ezt azért nem hiszem. Így viszont azt kell mondanom, hogy utólag -ezt már említettem- minden 3-4 hónapos intervallumban lehet találni olyan "gyanús" jeleket, amik -már az események ismeretében- visszatekintve akár jelnek is tekinthetõek. Holott nem azok, csak ráerõltettünk dolgokat.

Szóval: egyáltalán nem gyõztél meg, sõt....
Ettõl függetlenül kíváncsian várom a továbbiakat.

Az intenzív csapadékhullás, majd utána a párolgás simán hûthet ennyit a levegõn, pláne éjfélig, hisz ilyenkor már elég korán van a naplemente. A 13 fokos hõmérséklet-csökkenés ennyi idõ alatt egyáltalán nem számít rendkívülinek.
Nagy területet érintõ zivatarrendszer után pedig nem ritka a kiterjedt, sûrû köd (fõleg éjszaka, amikor épp kialakulóban, erõsödõben van), már többször volt itt is szinte az egész megyére, vagy annak jó részére kiterjedõ "novemberi" köd augusztusban. Legutóbb pl. 2-án: Link

Én azért elviselnék pár olyan októbert, még ha az eleje hidegen is indult. Ha nyári nem is fordult elõ a fõvárosban, de nem sokon múlt, és sokáig maradt egyfolytában 20 fok felett a maximum (12 napon át). A hónap vége pedig nemigen volt hidegebb a sokéves átlagnál a lehûlés ellenére sem. Kárpótlás volt a szeptemberért.

Jég nem volt. Egyébként amit írsz, az mind korrekt: helyi zivatarban gyors, jelentõs hõcsökkenés, majd a kiderülõ ég mellett a nem nagyon alacsony harmatpontig zuhanó hõmérséklet, esetleg ködképzõdés -rendben van.
A mérték az, ami nagyon furcsa volt. Ha 18-19 fokig csökkent volna a T, nem csodálkoztam volna. Ilyesmi gyakran megesett azóta is. De 15,5 fok? Ez volt az elsõ és utolsó ilyen eset, pedig igazán gyakran nézegetem a hõmérõt.
A vastag, kiterjedt ködre ugyanez vonatkozik. Ha lett volna nyílt köd, vagy kisebb foltban vastagabb, zárt köd: belefér. De Gönyûtõl Gyõrig áthatolhatatlan, szinte "harapható" ködtenger, hogy lépésben lehetett csak hajtani? Augusztusban, éjfél felé? Hát, hát...

Volt a zivatarban jég, és ha igen, mennyi? Ez magyarázhatja a jelentõs lehûlést. Bár ekkora mértékû lehûlést önmagában a csapadék is produkálhat, hisz gyakran van nyáron, hogy ahol 30-32 fokban kialakul egy hõzivatar, vagy multicellás rendszer érkezik, a zivatar végére bõven 20 fok alá esik már a hõmérséklet.

A ködöt a nagy csapadék szintén megmagyarázza, augusztusban ez már elég gyakorinak mondható ha közvetlenül a csapadék után estére kiderül az ég és leáll a szél.

" Az õsz semmi meghökkentõen különöset nem hozott. Persze, hozott eseményeket, de más õszön legalább ennyi (sõt!) és ilyen horderejû események zajlottak."

Esetünkben természetesen 1995 õszérõl van szó. Nos, kicsit utána gondolkodva ezzel a kijelentéssel abszolúte nem tudok egyetérteni. Látványos dolgok tényleg nem voltak, de volt néhány egészen aprónak tûnõ, de számomra roppant furcsa esemény. Olyan, amilyet azóta se láttam. Egészen eddig senkinek se beszéltem róluk a fórumon, mert tapasztalatom szerint ilyen kijelentésekért könnyen megkaphatja az ember, hogy "ááá, dehogy!" Meg: "tudománytalan, amit írsz, butaságokat beszélsz etc." (S lehet, nem is ilyen "úri" modorban)
Hát én most vállalom ennek kockázatát, és a télért lelkesedõ, régi fórumtársaim kedvéért beszámolok róla, mit láttam én akkor annyira szokatlannak.

Az elsõ meglepetés nagyon korán, aug. 14-én ért. Fülledt, kifejezetten meleg nyári nap volt hozzávetõlegesen 28 fokos maximum-hõmérséklettel. Délután kelet-délkelet felõl felvonuló, elég heves zivatart kaptunk kiadós záporral. Ennek elvonultával teljesen kiderült az ég, és szélcsend állt be. Nem sokkal éjfél elõtt a hõmérõre pillantottam, és meglepõdve láttam, hogy mindössze 15,5 fokot mutat. Hangsúlyozom, nem frontzivatarról, frontátvonulásról volt szó azon a délutánon. A szokatlan és érthetetlen a hõmérsékletnek ez a csaknem 13 fokos zuhanása volt a kora délutánihoz képest. Ilyet azóta se tapasztaltam. Nyáron csak hûvös levegõ advekciója mellett fordul elõ az én vidékemen ilyen alacsony késõ esti hõmérséklet -de akkor nincs 28 fok délután!
Még érdekesebb volt, hogy ezzel párhuzamosan "novemberi" sûrûségû köd képzõdött nagy területen. Egy ismerõsömet vittem be autón Gyõrbe nem sokkal éjfél után, és a vastag köd az egész 8 km-es úton végig kitartott (Nem egy kis ködfolt képzõdött csupán)
Kikerestem 1995 aug. 14-ét a GFS térképarchívumában, hátha ez választ ad a furcsa, hirtelen lehûlés titkára. Ezt találtam:

Link
Link

Link
Link

Szinoptikai kép alapján lett volna honnan beszivárognia hûvös levegõnek a magasabb légrétegekben, hiszen a kontinens keleti felén bõdült ciklon-hátoldali helyzet állt fenn.
Az izoterma-térképek ellenben csak egész halványan támasztják alá ezt. Aug. 25-re közelebb került ugyan térségünkhöz a 10 fokos T850 izoterma, és valamicske ény-dk-i hõgradiens is mutatkozik a Kárpát-medence környékén. Ettõl eltekintve semmi megdöbbentõ nincs a 850 hepás nyomásnívón: térségünk az igazán nyári 10 és 15 fokos izoterma között található.
Valami helyi tényezõ hozta létre az erõs hõcsökkenést, és az ebben az évszakban ritka, sûrû ködöt?
Mindenesetre ez volt az elsõ apró történés, amire akkor felkaptam a fejem. A következõt mindjárt megírom.

Ó, az a bizonyos 1995/96-os tél...
Az 1992-tõl íródó mályi idõsoromban csak az 1998/99-es tél tudta felülmúlni a lesett hómennyiség ügyében (köszönhetõen a 99 februári über-ciklonnak): Link

Nem a kõkemény hidegségével tûnt ki, hanem a példás és télies jellegekkel teli változékonyságával.

Az a bizonyos 1995 mikulási havazás a magasan legszebb mikulási epizód volt az elmúlt évtizedeket nézve.
Már 4-én este, épp fagypontra csökkent t mellett kezdett havazni, mely másnap, 5-én végig váltakozó intenzitással folytatódott és csak 6-án reggel állt el.
Átlagban 16 cm hó esett, ám a majd végig erõs ék-i szél miatt 10-20 cm között váltakozott.
Igaz a 6-ától jövõ enyhülés hamar (9-ére) elvitte a havat, ám 12-tõl újra télies idõjárás köszöntött be.

A 95-ös december igazi fekete pontja az épp karácsonyra (23-26-a között) érkezõ erõs enyhülés, ám már 26-a estétõl, tartós berendezkedéssel visszatért a tél.

"Már csak ezért is rendhagyó volt: korai, erõs kezdet után erõs folytatás, majd szinte mindvégig zimankós, hosszú tél."

Soha annál rosszabb telet!

A Mikulás-napi havazást én a Gyõr melletti Gönyûn éltem át. Itt már havazással kezdõdött a csapadékhullás: feltehetõen közelebb volt ide a hátoldali hideg a magasban.
Az õszrõl annyit: abban feltétlenül igazad van, hogy a késõbbi események torzító tükrében másképp tûnhet fel annak az õsznek az idõjárása, mint amilyen valójában volt.
Ha objektivitást erõltetek magamra, a következõket tudom mondani: 1995 õsze valóban jellegtelennek látszhat abban az értelemben, hogy sok volt a csendes, nyugodt idõjárású, derült vagy ködös, csapadékmentes nap.
De megfigyelésem szerint nem is akkor gyanakodhatunk hidegebb fajta tél közeledésére, mikor az õszközép mozgalmas idõjárású, szeles, csapadékos, kifejezetten hideg.
Hanem éppen akkor, ha csendes, de nem meleg: korai ködöket hozó.
Emlékszem, hogy 1995 októbere ebbõl a szempontból felkeltette a figyelmemet (nagyon sok ködös reggel volt már akkor), és hideg telet feltételeztem. Ezt az elõfeltevésemet aztán romba döntötte a november eleji kemény télbetörés. Szíven voltam szúrva. Ugyanis a másik megfigyelés szerint a korai tél legtöbbször hamar kienged, és utána hosszú ideig a nagy semmi van, enyhe az idõ.
Hát erre alaposan rácáfolt 1995/96 tele. Már csak ezért is rendhagyó volt: korai, erõs kezdet után erõs folytatás, majd szinte mindvégig zimankós, hosszú tél.

Bizony, én is már javában felnõtt fejjel éltem át. Ezért, no meg azért, mert ez valóban egy különleges tél volt, sok mindenre emlékszem még most is, miként Te is.

Pont ezért hoztam az adatokat (kiegészíteném azzal, hogy maga az õsz a 34. leghidegebb volt), amelyek azt támasztják alá, amire én is emlékszem: az õsz semmi meghökkentõen különöset nem hozott. Persze, hozott eseményeket, de más õszön legalább ennyi (sõt!) és ilyen horderejû események zajlottak.

Társaságban többször is felemlegettük már azt a telet (volt miért....), ám éppen ellenkezõ véleményen vagyunk/voltunk: 1995 õszén semmi elõjele nem volt az elkövetkezendõ roppant havas és hideg télnek.

A Mikuláskor elkezdõdõ havazás (órákon keresztül szakadó esõ volt, ez ment át intenzív havazásba a késõ este-éjszaka során) pont így volt, miként az Általad leírt többi esemény is azon a télen.

Természetesen a tények -és fõleg a számok- köztudottan makacs dolgok. Én nem is vitázom ezekkel. Azért annyit hadd jegyezzek meg, hogy adataid alapján 1995 szeptembere a 120 éves sorban az alsó negyed felsõ határa körül "tanyázik", november az alsó egyhatod felsõ határán, és december is az alsó egynegyed felsõ határa körül. S tegyük mindjárt hozzá, a január is hideg, havas volt azon a télen, meg a február is. Ez így együtt, szerintem már figyelemre méltó. Nem négy hónap volt különös akkor, hanem 6, egymást követõ hónap!
Október, ahogy látom, tényleg nem volt hûvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos idõszak magas hõmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta.
November legelején (valamikor 5-e körül) olyan dinamizmussal támadott a hideg, sarkvidéki levegõ, hogy télimádóink januárra is bízvást elfogadnának ilyen téli epizódot. A hirtelen lehûlést élénk ciklontevékenység és az ország egy részén nagy havazás kísérte, olyannyira, hogy pl. Békésben két méter magas hófuvatagok képzõdtek. De a Dunántúlon is volt hófúvás, pár nappal késõbb a Veszprém és Csopak közötti utat zárták le, mert a fennsíkon hótorlaszok voltak. (Saját bõrömön tapasztaltam, éppen arra jártam autóval)
November hátra levõ részében elég sok ködös nap volt fagypont közeli maximum-hõmérsékletekkel. És, ha emlékezetem nem csal (majd utána nézek a GFS archívumában), abban a hónapban még egyszer támadott a hideg, száraz sarki levegõ. December kisebb enyhüléssel kezdõdött, de már Mikuláskor újra egész napos havazás volt mediciklonból, melynek hátoldalán a lábas hideg tört elõre. Emiatt a ciklon elvonulása után, a hótakarós derült éjszakákon bõven -10 fok alá esett a hõmérséklet, s végül napközben is -a napsütés ellenére- mínusz öt fok alatt maradt.
A napfordulókor gyors, nagymértékû enyhülés, erõs légnyomás-esés következett be. De már karácsony másnapján újra havazott, és a következõ napokban jelentõs hõcsökkenés vette kezdetét. Majd többször, ismétlõdõ jelleggel esett a hó, és a hótakaró január elsõ dekádjában végig megmaradt. Január második dekádja elõoldali melegáramlást, hóolvadást hozott. A délies áramlás azonban hamarosan elhalt, és egy északkeleti AC-óriás épült fel, melynek déli peremén igen hideg, száraz szibériai levegõ kezdett térségünkbe szivárogni. Az északkeleti hidegáramlásra "rásegített" egy mediciklon nem sokkal jan. 20. után. Ekkor már nemcsak szivárgott, de zúdult be a hideg keletrõl, erõs havazás, hófúvás mellett. A legmagasabb hõmérséklet is csak -10 fok körül volt azokban a napokban!
Február elején volt egy rövid alacsony nyomású, enyhébb epizód, aminek a végén megint betört a hideg, és utána gyakorlatilag egész februárban, sõt, március elején is megmaradt a hó.
A tél legvége csendes, hideg, hótakarós napok sorozatát hozta. Foltokban még március 15-én is volt hó abban az évben. Sõt, például a Balaton keleti medencéjében sûrû, egész napos köd volt azon az ünnepnapon, és mindössze plusz egy-két fok. A csopaki házunk elõtt akkora olvadó hótorlasz hevert, hogy lapáttal kellett széthányni.
Lehet, korodnál fogva Te is felnõtt fejjel átélted ezeket az eseményeket. Ha így van, bocs a sok szövegért.
Mindenesetre láthatod, tényleg nem "mindennapi" õsz és tél volt 1995-ben. Sem azelõtt, sem azóta nem láttam hozzá foghatót.

"Olyan különös õszt sem láttam azóta, mely azt a telet megelõzte. Augusztus legvégén nagy hõmérsékleti lezutty vezette be: napokig borult idõ köszöntött be 12-13 fokos maxikkal. Utána nem is igen tudott tartósan visszamelegedni az idõ. Október elsején újra erõs hidegfront, viharos szél, esõ, 10 fok körüli csúcs. Majd egyre gyakoribb reggeli ködök, október közepétõl rendszeres hajnali fagyok, derek. A november pedig végig tiszta tél volt.
Olybá tûnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna."


Ezek után nézzük csak a tényeket, érdekesen fog festeni a dolog....

1995 szeptember: 32. leghidegebb,
1995 október: 85. (!) leghidegebb,
1995 november: 20. leghidegebb,
1995. december: 31. leghidegebb
az elmúlt kb. 120 évben. (siófoki adatok, ám azért irányadóaknak vehetõek)

Ezekre az adatokra azt mondani, hogy különös négy hónap lett volna, vagy azt állítani, hogy jó néhány földrajzi fokkal északabbra és keletebbre kerültünk volna, azt gondolom erõsen barokkos túlzás.

Félre ne érts, nem piszkálni akarlak, csupán ismételten figyelmeztetni, hogy emlékezetbõl nem szabad állításokat kreálni.

(Egyébként összességében a 95/96-os tél valóban eddigi életem egyik legszebb tele volt.)

Na, akkor "cizelláljuk" még egy kicsit! 1995-ben október hónap erõs maritim hidegbetöréssel kezdõdött, ahogy már írtam is.

Link
Link

Ennek "lecsengésével" AC épült fel Közép-Európa felett:

Link

Naposra, valamivel melegebbre fordult az idõ. De jellemzõ arra az õszre, hogy ennek az anticiklonnak a délkeleti peremén a hideglevegõ "visszanyúlt", a 10 fokos T850 izotermát némileg nyugat felé tolta:

Link

Link

Ez a "visszanyúlás" a talaj közelében kifejezetten hideg délkeleti széllel járt október 8-án. Emlékszem, lent voltam a Balatonon (Csopak), és olyan éles szél fújt a víz felõl, hogy a tiszta kora estében majd' megfagyott az ember. A metszõ délkeleti szél más években október elején még nem jelentkezik.

Aztán valóban anticiklonális, anticiklon-hátoldali, déli áramlásos meleg epizód jött a hónap közepe táján:

Link
Link

Azonban a déli áramlás hamarosan elhalt, és az AC által fedett területre északkeletrõl hidegebb levegõ érkezett a magasban:

Link
Link

Link

A térképen az is látszik, hogy ezzel együtt Északkelet-Európában "téli" hidegségû és tömegû levegõ helyezkedik el 850 hepán.

Nálunk továbbra is szép, napos idõ uralkodott, de gyakori reggeli köddel. A maximumok már csak 15 fok körül, a ködös tájakon az alatt alakultak. A hónap vége felé hosszasabban mindennapos lett a dér.
Középhõmérséklet-adat nem áll rendelkezésemre. Lehetséges, hogy ez némileg magasabb volt a sokéves átlagnál. Ha ez a helyzet, csupán a hónap közepén fellépett déli áramlásnak köszönhetõ. Ezen idõszaktól eltekintve 1995 októbere nyugalmas, de hûvös õszi idõt hozott.

Annak az évnek az októbere az átlagosnál pár fokkal melegebb volt, és szinte csapadékmentes, igazi kéthetes vénasszonyok nyarával, aztán a második fele már lehûlést hozott. A november az átlagnál hidegebb volt nem is kicsit, de azért becsúszott néhány melegebb, kellemes nap is. A többi stimmel.

Havazásaink többsége jellemzõen 0 fok körüli hõmérséklet mellett következik be. A hó esik, akár intenzíven, de azonnal meglottyad, összetöpped kissé. Fõleg a városokban kicsit olvad is, csordogálnak az ereszek, "zenélnek" az esõcsatornák. Aztán elvonul a csapadékzóna, kiderül az ég, és éjszaka csonttá fagy a vizes hó. Általában ez a menetrend.
Az én Don-kanyarból visszatért apám mindig azt panaszolta, hogy Magyarországon megenyhül az idõ, valahányszor havazni kezd. Bezzeg, máshogy volt ez Lengyel és Oroszországban!
Azért szerencsére nem ritka nálunk sem az erõs fagyban, erõs szélben való hóesés. Tucatnyi példát tudnék kapásból felsorolni erre. Igaz, több dolognak kell klappolni hozzá, mint a szokványos olvadozgató hóeséshez.
Véleményem szerint is az az igazi, mikor -5 fok alatti nagy fagyban hordja a szél a porhavat.
Az 1995/96-os tél pedig kivételes volt annyiban, hogy nagyon korán is kezdõdött -már november elején akkora hófúvás volt Békésben, hogy a megye autóúton megközelíthetetlenné vált. Olyan különös õszt sem láttam azóta, mely azt a telet megelõzte. Augusztus legvégén nagy hõmérsékleti lezutty vezette be: napokig borult idõ köszöntött be 12-13 fokos maxikkal. Utána nem is igen tudott tartósan visszamelegedni az idõ. Október elsején újra erõs hidegfront, viharos szél, esõ, 10 fok körüli csúcs. Majd egyre gyakoribb reggeli ködök, október közepétõl rendszeres hajnali fagyok, derek. A november pedig végig tiszta tél volt.
Olybá tûnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna.

Az a balgaság nekem is több alkalommal eszembe jutott -sokak által hangoztatott hülye véleménytõl befolyásolva- hogy többé már nem lesz rendes tél nálunk. Ettõl tartottam 1982/83-ban, és 1987/88-ban, majd 1994/95-ben is.
Aztán beütött 1995/96, és gondolkodóba estem. Azóta több tapasztalatot szerezve beláttam, hogy a mi klímánk sajátsága olyan, hogy idõrõl idõre jelentkeznek nagyon enyhe, "katasztrofálisan gyenge" telek. De ezeket akár közvetlenül, akár pár év múlva mindig jóval hidegebbek, kifejezetten zimankósak követik. Legutóbb is, 2006/2007 után jött 2009/2010.
Szóval, minden okunk megvan azt hinni, hogy 2013/14 komiszul enyhe tele sem a pont a "történet" végén. Nyilván lesznek szép telek már a közeli jövõben.-

Szubjektív oldala is volt a dolognak. Gimnazista voltam és vagy 0. vagy 1. óránk nem az iskolában, hanem az uszodában volt. Az uszodából viszont az osztály egy része már csak nagy késéssel ért be az iskolába, többek közt mi is. Ebben persze volt azért némi szerepe a zsiványságnak is. Aznap tanítás után a tesitanárom megkért, hogy menjünk föl vele Kecskemétre a sítábor síléceiért. A szegedi piár a kecskeméti iskola felszereléseit használta ugyanis. Kora délután a hóhelyzet olyan komoly volt, hogy már Szegedrõl is alig bírtunk kikecmeregni. Mai fejemmel már neki se mernék vágni, de akkor, 16 évesen ez volt a legnagyobb kalandok egyike. A régi ötösön araszoltunk Kecskemét felé, a hó egyre jobban esett és ami számomra akkor a leghihetetlenebb volt, hogy a hõmérséklet folyamatosan csökkent. Az élénk szél hófúvást okozott, és néha nem láttuk, hol az út. A látás is olyan 150-200 m körülire csökkent. Mire Kecskemétre értünk, ez olyan du. 2-3 körül lehetett, már -10 foknál is hidegebb volt és a hó szakadatlanul szakadt. Ez számomra hihetetlen volt, hiszen az ezt megelõzõ években, ha esett is egyáltalán valamennyi hó, az 0 fok körül esett. Azelõtt sohasem láttam még intenzív havazást -10 fok körüli hõmérséklet mellett. Hihetetlennek tûnt. Az odautat még egy defekt is nehezítette. Az iskolai VW-nek ráadásul az egyik ablakát nem lehettt felhúzni... Haza este 8 körül értünk, és a hó még akkor is esett. Szegedre visszaérve olyan vastag hó fogadott, hogy teljesen extázisban voltam, még az sem érdekelt, hogy a cipõm totál átázott... Pontos mennyiségre sajnos nem emlékszem.

Az biztos, hogy nekem is a legnagyobb telek közt van az 1996 jan. 24.

Nekem elsõsorban amiatt emlékezetes ez a nap, mert egy majdnem 1 évtizedes rossz széria tört meg ekkor. A 90-es évek elsõ fele hóban, hidegben rendkívül szegény idõszak volt, már kezdtem azt hinni, hogy nálunk igazi tél már nem is lesz többé. Ezen a napon olyan elemi erõvel támadott be a tél, hogy azóta is élénken él az emlékezetemben.

1996. január 24. Kinek mit mond ez a dátum?