Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
"Ezt az infót (mármint az 1998 decemberi tokaji minimum rekordra vonatkozót) nem az ujjamból szoptam "
Teljesen mindegy, hogy ki mit szopott és honnan, az általad közzétett adat fals.
A miskolci állomás abs. minimuma -15.7, a nyíregyházi állomás abs. minimuma -13.0 fok volt 1998 decemberében. Túl nagy fantázia nem kell hozzá, h. miért nem mérhetett volna -30 fok alatti hõmérsékletet egy létezõ tokaji OMSZ állomás.
Zima: Az általad említett idõszakban ilyen minimumok voltak Nyíregyházán:
12.10. -11.0
12.11. -11.8
12.12. -12.7
12.13. -6.6
12.14. -3.1
12.15. -4.5
Az abs. minimumot pedig már leírtam.
Teljesen mindegy, hogy ki mit szopott és honnan, az általad közzétett adat fals.
A miskolci állomás abs. minimuma -15.7, a nyíregyházi állomás abs. minimuma -13.0 fok volt 1998 decemberében. Túl nagy fantázia nem kell hozzá, h. miért nem mérhetett volna -30 fok alatti hõmérsékletet egy létezõ tokaji OMSZ állomás.
Zima: Az általad említett idõszakban ilyen minimumok voltak Nyíregyházán:
12.10. -11.0
12.11. -11.8
12.12. -12.7
12.13. -6.6
12.14. -3.1
12.15. -4.5
Az abs. minimumot pedig már leírtam.
Biztos, hogy nem volt 98-ban -30 fok, ez megállapítható a többi állomás alapján, pláne nem Tokajban. Az csak valami elírás lehetett. Egyébként a TeleText-es szélsõértékek megbízhatóak.
Ezt én is megerõsítem, a leghatározottabban emlékszem rá (hozzávetõlegesen a december 10-15-ei idõszakról van szó). Én azt "javasolnám", hogy várjuk meg azt a december eleji idõszakot, és akkor figyeljük napi szinten a teletextes adatokat. 
Vagy esetleg a teletextnek is létezik valamilyen archiv adatbázisa, ahol utána lehet nézni a napi szintû OMSZ-os adatoknak? Egyébként most már nagyon kiváncsi vagyok ezekre a tokaji értékekre én is, hiszen a teletexten olvasható prognózis a Szolgálat hivatalos prognózisa, ebbõl kifolyólag a napi rekordokra vonatkozó adatoknak is hiteleseknek, hivatalosaknak kell lenniük (akárcsak az OMSZ honlapján közzétett napi jelentéskiadványokban is).
Vagy esetleg a teletextnek is létezik valamilyen archiv adatbázisa, ahol utána lehet nézni a napi szintû OMSZ-os adatoknak? Egyébként most már nagyon kiváncsi vagyok ezekre a tokaji értékekre én is, hiszen a teletexten olvasható prognózis a Szolgálat hivatalos prognózisa, ebbõl kifolyólag a napi rekordokra vonatkozó adatoknak is hiteleseknek, hivatalosaknak kell lenniük (akárcsak az OMSZ honlapján közzétett napi jelentéskiadványokban is). 
Gondoltam, hogy erre majd lecsapsz. 
Egyébként teljesen igazad van, közben már magam is rájöttem, hogy hülyeséget írtam.
Egyébként teljesen igazad van, közben már magam is rájöttem, hogy hülyeséget írtam.
Azért ne hasonlítsunk már össze egy HF utáni nyomásemelkedést egy AC-kiépüléssel. 
Bizony, hogy ott kell! Nemrégiben az jutott eszembe, hogy a reanalízisre bizonyára a számítástechnika fejlettsége, a numerikus (globál) modellek adták meg a lehetõséget.
Úgy képzelem (s javíts ki, ha rosszul), hogy a múltból rendelkezésre álló hõmérséklet, nyomás és szél adatokat betáplálják egy, az elõrejelzés készítéséhez használthoz hasonló programba, és az felrajzolja az ezekhez az adatokhoz tartozó (valószínû) izobár és geopotenciál, valamint T 850 térképeket.
Száz évvel ezelõtti, vagy annál is régebbi mérési adatok pedig nyilvánvalóan csak gyéren állnak rendelkezésre. Magassági hõmérsékleti és légáramlási adat pedig valószínûleg nincs is, hisz akkoriban még nem voltak ballonos felszállások.
Így az archív térképek semmiképp se lehetnek teljesen pontosak.
A 20 hepás napi változás azért nem olyan hihetetlen. Valahol olvastam, hogy szélsõséges esetben nálunk is lehet ekkora napi ingás, nemhogy a polárfront közelében. Sõt, láttam is ilyet: az 1979 újévi extrém erõs hidegfront kapcsán a hajnali 1000 hPa közeli értékrõl estére nagyjából 1026 hepára ugrott fel a légnyomás Gyõrben (miközben a hõmérséklet +6 fokról -16 fokra csökkent)
Nemrégiben az jutott eszembe, hogy a reanalízisre bizonyára a számítástechnika fejlettsége, a numerikus (globál) modellek adták meg a lehetõséget.Úgy képzelem (s javíts ki, ha rosszul), hogy a múltból rendelkezésre álló hõmérséklet, nyomás és szél adatokat betáplálják egy, az elõrejelzés készítéséhez használthoz hasonló programba, és az felrajzolja az ezekhez az adatokhoz tartozó (valószínû) izobár és geopotenciál, valamint T 850 térképeket.
Száz évvel ezelõtti, vagy annál is régebbi mérési adatok pedig nyilvánvalóan csak gyéren állnak rendelkezésre. Magassági hõmérsékleti és légáramlási adat pedig valószínûleg nincs is, hisz akkoriban még nem voltak ballonos felszállások.
Így az archív térképek semmiképp se lehetnek teljesen pontosak.
A 20 hepás napi változás azért nem olyan hihetetlen. Valahol olvastam, hogy szélsõséges esetben nálunk is lehet ekkora napi ingás, nemhogy a polárfront közelében. Sõt, láttam is ilyet: az 1979 újévi extrém erõs hidegfront kapcsán a hajnali 1000 hPa közeli értékrõl estére nagyjából 1026 hepára ugrott fel a légnyomás Gyõrben (miközben a hõmérséklet +6 fokról -16 fokra csökkent)
Ezt az infót (mármint az 1998 decemberi tokaji minimum rekordra vonatkozót) nem az ujjamból szoptam, hanem anno a TV1 teletext OMSZ idõjárás jelentésében olvastam. A helyszín (Tokaj) biztos, a -30 fokra lehet, rosszul emlékszem. Persze az, hogy ezek a tévébõl vett adatok mennyire hitelesek, kérdés. Ja, és nem havi rekord volt, hanem napi.
De nem is az a lényeg,vajon volt-e hidegrekord azokban a napokban, s ha igen, melyik állomás mérte.
Ha minden igaz, azzal kapcsolatban került elõ a téma, hogy kifejezetten enyhe telet (1997/9 követõ tél zord hideg epizódokat hozott. 
De nem is az a lényeg,vajon volt-e hidegrekord azokban a napokban, s ha igen, melyik állomás mérte.
Ha minden igaz, azzal kapcsolatban került elõ a téma, hogy kifejezetten enyhe telet (1997/9
követõ tél zord hideg epizódokat hozott.
JoeJack, Váraljamet, köszi a válaszotokat.
Ez a visszaemlékezés valóban nagyon félrement Thermometer részérõl, lévén 1998-ban még tokaji OMSZ állomás sem volt, a Szolgálat pedig -18 -20 fok körüli értékeket mért az említett idõszakban. Az infókat a belsõs "kollégának" is köszönöm.
Ez a visszaemlékezés valóban nagyon félrement Thermometer részérõl, lévén 1998-ban még tokaji OMSZ állomás sem volt, a Szolgálat pedig -18 -20 fok körüli értékeket mért az említett idõszakban. Az infókat a belsõs "kollégának" is köszönöm.
1879 decemberének leghidegebb 5 napja az ország legnagyobb részén, a délkeleti, keleti vármegyék kivételével a 7-étõl 11-éig terjedõ idõszak volt. Link
A legalacsonyabb középhõmérséklet 1879 decemberében Losoncon volt, -15,9 °C. Az ország mai területén Szolnokon, -11,8 °C.
5 napi középhõmérsékletek Losoncon:
1879.11.27-12.01.: -6.1 °C
1879.12.02-12.06.: -10.3 °C
1879.12.07-12.11.: -24.0 °C
1879.12.12-12.16.: -18.9 °C
1879.12.17-12.21.: -12.3 °C
1879.12.22-12.26.: -17.8 °C
1879.12.27-12.31.: -14.1 °C
5 napi középhõmérsékletek Szolnokon:
1879.11.27-12.01.: -7.7 °C
1879.12.02-12.06.: -8.4 °C
1879.12.07-12.11.: -17.3 °C
1879.12.12-12.16.: -15.7 °C
1879.12.17-12.21.: -8.1 °C
1879.12.22-12.26.: -13.7 °C
1879.12.27-12.31.: -9.2 °C
A legalacsonyabb középhõmérséklet 1879 decemberében Losoncon volt, -15,9 °C. Az ország mai területén Szolnokon, -11,8 °C.
5 napi középhõmérsékletek Losoncon:
1879.11.27-12.01.: -6.1 °C
1879.12.02-12.06.: -10.3 °C
1879.12.07-12.11.: -24.0 °C
1879.12.12-12.16.: -18.9 °C
1879.12.17-12.21.: -12.3 °C
1879.12.22-12.26.: -17.8 °C
1879.12.27-12.31.: -14.1 °C
5 napi középhõmérsékletek Szolnokon:
1879.11.27-12.01.: -7.7 °C
1879.12.02-12.06.: -8.4 °C
1879.12.07-12.11.: -17.3 °C
1879.12.12-12.16.: -15.7 °C
1879.12.17-12.21.: -8.1 °C
1879.12.22-12.26.: -13.7 °C
1879.12.27-12.31.: -9.2 °C
Én is töprengtem rajta, de nem zártam ki a lehetõségét.
Kényszerek:
A labrador öböl felett kemény hideg és depresszió, amely kelet felé "tolta" a Grönlandi termikus AC-t, az Észak-Skandináv ciklon, és valószínûleg a sarki termikus AC-t is "lerúgta" valami. Teoretikusan így lehetne magyarázatot eszkábálni hozzá.
Kényszerek:
A labrador öböl felett kemény hideg és depresszió, amely kelet felé "tolta" a Grönlandi termikus AC-t, az Észak-Skandináv ciklon, és valószínûleg a sarki termikus AC-t is "lerúgta" valami. Teoretikusan így lehetne magyarázatot eszkábálni hozzá.
1879-ben a kemény tél elõjelei epizódszerûen már novemberben mutatkoztak:
- Az elsõ hidegöblítésre november 3-6 közt került sor egy Nagy Britanniától jóval nyugatabbra elhelyezkedõ blokkoló AC jóvoltából. Így maga a Brit szigetek is kapott hideget.
- A következõ epizód november 13-ával kezdõdött, egy a Grönlandtól Spanyolországig lenyúló blokkoló gerinc és egy baltikumi depresszió közös áramlásrendszerében érkezõ hidegöblítés formájában. A gerinc a hónap közepére összeolvadt a Szibériai AC-vel, létrehozva egy klasszikus Voejkov-tengelyt, hozzánk is igazi téli idõt hozva.
- A folyamatos Atlanti blokking hajlam miatt a hónap végére ismét hatalmas hidegbetörés készül, és december 1-re elárasztja Európát.
- A következõ epizód december 8-ra tehetõ, egy Lengyelországi központú AC áramlásrendszerében, -15 - -20 fokos T850 levegõ helyezõdött hazánk fölé. Ez jut nyugalomba 9-re és okozza a közel -30-cas minimumokat.
Egy ilyen késõ-õszt és télkezdetet elfogadnék idén!
- Az elsõ hidegöblítésre november 3-6 közt került sor egy Nagy Britanniától jóval nyugatabbra elhelyezkedõ blokkoló AC jóvoltából. Így maga a Brit szigetek is kapott hideget.
- A következõ epizód november 13-ával kezdõdött, egy a Grönlandtól Spanyolországig lenyúló blokkoló gerinc és egy baltikumi depresszió közös áramlásrendszerében érkezõ hidegöblítés formájában. A gerinc a hónap közepére összeolvadt a Szibériai AC-vel, létrehozva egy klasszikus Voejkov-tengelyt, hozzánk is igazi téli idõt hozva.
- A folyamatos Atlanti blokking hajlam miatt a hónap végére ismét hatalmas hidegbetörés készül, és december 1-re elárasztja Európát.
- A következõ epizód december 8-ra tehetõ, egy Lengyelországi központú AC áramlásrendszerében, -15 - -20 fokos T850 levegõ helyezõdött hazánk fölé. Ez jut nyugalomba 9-re és okozza a közel -30-cas minimumokat.
Egy ilyen késõ-õszt és télkezdetet elfogadnék idén!
Az ilyen 20 hPa/per napos emelkedésekbõl látszik, hogy azért ezeket az archív re-analíziseket a helyükön kell kezelni.
Az 1927-es hidegbetörés elõzményeiben érdekes mozzanat, hogy december 12-én még 1020 hPa volt Svalbard fölött, majd 24 órával késõbb egy 1040 hPa-s AC épül ki ugyanott, Svalbardi központtal. Ez az AC és a Skandináv ciklon rántja le majd ezt a hideget, ami december 2. felére zord idõt hoz az Alföldre.
Amit pedig most hirtelen feldolgozatlant találtam és a zabari alatt van decemberbõl, az:
Dec.09.: -28,5°C;1879;Bakonybél
Dec.22.: -29,0°C;1927;Mezõhegyes
Egyébként 1879-ben röpködhettek az országban (mai területén) a -30 alatti hõmérsékletek.
1998-ban biztos nem volt -30 fok vagy annál hidegebb, az ilyen közeli múlt azért szerepel a rendszerben.
Dec.09.: -28,5°C;1879;Bakonybél
Dec.22.: -29,0°C;1927;Mezõhegyes
Egyébként 1879-ben röpködhettek az országban (mai területén) a -30 alatti hõmérsékletek.
1998-ban biztos nem volt -30 fok vagy annál hidegebb, az ilyen közeli múlt azért szerepel a rendszerben.
Decemberbõl biztos nem, mert a jelenlegi feldolgozottság mellett a hivatalos, havi absz. Tmin -28,3 fok, amit 2002-ben mértek Zabaron.
A saját irományaim között keresgéltem, amikor a hivatkozott hozzászólásodban erre akadtam:
"1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó......Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született"
Errõl tudnál hivatalosan mért, pontos adatot is közzétenni?
"1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó......Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született"
Errõl tudnál hivatalosan mért, pontos adatot is közzétenni?
Na ez a 98-as tényleg klasszikus délkeletrõl érkezõ lábas hideg volt, itt szépen látszik az erõs lehûlés a térképeken is: Link Link Link Link Viszont ebben nagy valószínûséggel közrejátszott az is, hogy Magyarország déli részén és a Balkánon, illetve Kelet-Európában, ahonnan a lábas hideg indult, azért volt nem kevés hó is (az északnyugati hómentes csücsök ellenére): Link Link
Ezt összehasonlítani egy (kora) õszi helyzettel viszont azért nem érdemes, mivel a kiváltó tényezõk teljesen mások. Egyrészt októberben (október elején) még éppencsak megkezdõdik a hófelhalmozódás a szárazföld északi részén, így klasszikus értelemben nem is beszélhetünk lábas hidegrõl. Másrészt a 98-as eset valóban határozott délkeleti áramlásával (és az évszakos eltérésbõl adódó jóval erõsebb ciklontevékenységével) szemben 1995. október 7-én és 8-án inkább egy jellegtelen áramlási mezõ volt a térségben. Bécsben mindkét nap északi, északnyugati volt az alacsonyszintû szél: Link Link Pesten pedig 7-én délies, 8-án nyugatias: Link Link Illetve mindkét esetben szépen látszik a talaj közelében erõsen kirugódó hõmérsékleti állapotgörbe is. Összehasonlításul az 1998-as eset (26-a kora délután), itt valóban jól látszik, hogy a 850 hPa-os szint alatt a hõmérséklet erõsen csökken egészen a talaj közeléig, közel 10 fokot: Link (Mindenhol a függõleges egyenes kék vonalak jelentik az egyes hõmérsékleti határokat.)
Azt aláírom, hogy az AC peremén valóban kissé hûvösebb levegõ is csoroghatott be hozzánk, de ez jó, ha 1-2 fokkal vetette csak vissza a maximumokat az elõzõ napokhoz képest, és azt is inkább keleten: Link Link Link Persze ehhez nyilván látni kéne a valós mért adatokat, de azért ott van a JoeJack által mondott 20-23 fokos intervallum, aminél nem nagyon lehetett melegebb az azt megelõzõ napokban sem, már csak a hasonló T850 adatokból kiindulva sem.
Ezt összehasonlítani egy (kora) õszi helyzettel viszont azért nem érdemes, mivel a kiváltó tényezõk teljesen mások. Egyrészt októberben (október elején) még éppencsak megkezdõdik a hófelhalmozódás a szárazföld északi részén, így klasszikus értelemben nem is beszélhetünk lábas hidegrõl. Másrészt a 98-as eset valóban határozott délkeleti áramlásával (és az évszakos eltérésbõl adódó jóval erõsebb ciklontevékenységével) szemben 1995. október 7-én és 8-án inkább egy jellegtelen áramlási mezõ volt a térségben. Bécsben mindkét nap északi, északnyugati volt az alacsonyszintû szél: Link Link Pesten pedig 7-én délies, 8-án nyugatias: Link Link Illetve mindkét esetben szépen látszik a talaj közelében erõsen kirugódó hõmérsékleti állapotgörbe is. Összehasonlításul az 1998-as eset (26-a kora délután), itt valóban jól látszik, hogy a 850 hPa-os szint alatt a hõmérséklet erõsen csökken egészen a talaj közeléig, közel 10 fokot: Link (Mindenhol a függõleges egyenes kék vonalak jelentik az egyes hõmérsékleti határokat.)
Azt aláírom, hogy az AC peremén valóban kissé hûvösebb levegõ is csoroghatott be hozzánk, de ez jó, ha 1-2 fokkal vetette csak vissza a maximumokat az elõzõ napokhoz képest, és azt is inkább keleten: Link Link Link Persze ehhez nyilván látni kéne a valós mért adatokat, de azért ott van a JoeJack által mondott 20-23 fokos intervallum, aminél nem nagyon lehetett melegebb az azt megelõzõ napokban sem, már csak a hasonló T850 adatokból kiindulva sem.
Tudod, én nem vagyok fafejû, hajlok a szép szóra. Meg nem fogok ugrálni, hogy azért is nekem legyen igazam. Plusz úgy tudom, Te valamilyen meteorológiai jellegû tanulmányokat folytatsz, én meg csak amatõr vagyok. (Én bizony körberöhögném azt a laikust, aki az én szakmámban próbálna velem szemben okos lenni)
Szívesen el is fogadnám, amit mondasz, de... Nem tudom, hányadán állok -mert a történések és a szinoptikai térképek mintha -legalábbis részben- az én álláspontomat igazolnák. Persze lehet, az "olvasat" rossz, félreértek valamit.
Kikerestem az archívumban azt a délkeleti "hidegvisszanyúlást", ami az én számomra a KIRÁLY.
1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó. Azért kerestem ki, hátha vannak csak a szinoptikai térképen észrevehetõ közös pontok, kitapintható általánosságok ebben a tulajdonképp nyers idõjárás-megfigyelésben.
Mégegyszer ideírom, csak, hogy tudjuk, mirõl beszélünk (nehogy elbeszéljünk egymás mellett): arról van szó, hogy hidegelárasztás után a felettünk kiépült AC már lassan kelet felé helyezõdik, átkerültünk annak hátoldalára, nyugatról fokozatosan közeledik az alacsony nyomás. S ebben az anticiklonális-elõoldali helyzetben a talaj közelében hideg, nemegyszer igen fagyos délkeleti szél fúj, és a hõmérséklet nem emelkedik (ahogy az átmeneti évszakokban és nyáron várható volna), hanem stagnál, sõt, bizonyos esetekben még süllyed is.
Mielõtt megmutatom a térképeket, röviden elmondom ennek a pár napnak a történéseit.
Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született. Azonban karácsonyra ez már lecsengett, sõt kezdett AC hátoldali felállás kialakulni. Mégis, több évtized legzordabb karácsonyestje volt abban az évben. Hozzá kell tenni, a rendkívüli hideg inkább csak a keleti országrészt érintette -bár nyugaton is nagyon hideg volt, de nem szélsõségesen alacsony hõmérséklet.
Dec. 24. idõjárására nagyon jól emlékszem. Délben és kora délután még csaknem felhõtlen volt az ég, gyenge délies szél lengedezett, és nagyjából -3 fok volt. Késõbb nyugatról növekedni kezdett a fátyolfelhõzet, és egyre élénkebb, késõbb erõs, sõt viharos lett a délkeleti szél.
A légnyomás egész nap gyengén süllyedt. Az összes "tünet" elõoldali helyzetre, a magasban zajló felmelegedésre utalt. Mi történt eközben a hõmérséklettel? "Szabadesésben" zuhant lefelé! Ilyen gyors hõcsökkenést csak roppant erõs hidegbeáramlásban látunk, vagy akkor, mikor a napos és ködös terület határa átvonul felettünk, és a ködös, hideg oldalra kerülünk.
Szerintem volt olyan idõszak, mikor félóránként csökkent egy fokot a T. Este 9 óra körül már -11, -12 fokot mértem a metszõ, erõs délkeleti szélben. Hozzáteszem, hó nem volt akkor nálunk, egy gramm se.
Nézzük a térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ezek is egyértelmûen mutatják az elõoldali helyzetet, az anticiklon lassú keletre hátrálását, a nyugati alacsony nyomás elõretörését. A magasban a hideglevegõ nagyon jelentõsen visszaszorult dec. 24-rõl 25-re: a kezdetben még térségünk fölött található -10 fokos T850 izoterma 24 óra alatt a Fekete-tenger északi partjáig hátrált.
Amit látunk: a magasban erõs melegedés, talajszinten erõs lehûlés viharos délkeleti szél mellett.
Meg kell mondani, az ilyen lehûlés szinte mindig rövid életû, ez így volt 1998 karácsonyán is. A szél törvényszerûen mérséklõdik és délkeletirõl délire fordul ilyenkor, és a hõmérséklet igen gyorsan emelkedik. 25-én már elérte a fagypontot.
Még egyszer ide linkelem (csak a könnyebbség kedvéért) az 1995 október 7-re és 8-ra vonatkozó izobár és izoterma-térképeket:
Link
Link
Link
Link
Úgy gondolom, nem mondhatjuk, hogy semmi rokonság sincs a két helyzet között (noha ez utóbbi több "hõmérsékleti lépcsõvel" magasabban van)
Annyi differencia van, hogy 1995 okt. 7-rõl okt. 8-ra az elõzõleg hátráló északkeleti hideg gyenge "ellentámadásba" lendült nyugat felé. Nemcsak szárazabb, de valamivel hûvösebb levegõ is érkezett kelet felõl hozzánk, egész kicsit még a T850-ös 10 fokos izotermát is nyugat felé visszanyomva. A bárikus képek szintén a hûvösebb keleti légtömegek enyhe expanziójáról árulkodnak. Egyébként az izoterma-térképeken jól látszik az északkeleti "hideg banán". Sõt, az általad mutatott T2m térképeken is felismerhetõ a nyugat-északnyugati melegebb légtömeg alá türemkedett keleti hideg a Balkánon és a Fekete-tenger térségében.
Szívesen el is fogadnám, amit mondasz, de... Nem tudom, hányadán állok -mert a történések és a szinoptikai térképek mintha -legalábbis részben- az én álláspontomat igazolnák. Persze lehet, az "olvasat" rossz, félreértek valamit.
Kikerestem az archívumban azt a délkeleti "hidegvisszanyúlást", ami az én számomra a KIRÁLY.
1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó. Azért kerestem ki, hátha vannak csak a szinoptikai térképen észrevehetõ közös pontok, kitapintható általánosságok ebben a tulajdonképp nyers idõjárás-megfigyelésben.
Mégegyszer ideírom, csak, hogy tudjuk, mirõl beszélünk (nehogy elbeszéljünk egymás mellett): arról van szó, hogy hidegelárasztás után a felettünk kiépült AC már lassan kelet felé helyezõdik, átkerültünk annak hátoldalára, nyugatról fokozatosan közeledik az alacsony nyomás. S ebben az anticiklonális-elõoldali helyzetben a talaj közelében hideg, nemegyszer igen fagyos délkeleti szél fúj, és a hõmérséklet nem emelkedik (ahogy az átmeneti évszakokban és nyáron várható volna), hanem stagnál, sõt, bizonyos esetekben még süllyed is.
Mielõtt megmutatom a térképeket, röviden elmondom ennek a pár napnak a történéseit.
Nagyon kemény hidegbetörés elõzte meg a szóban forgó idõszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született. Azonban karácsonyra ez már lecsengett, sõt kezdett AC hátoldali felállás kialakulni. Mégis, több évtized legzordabb karácsonyestje volt abban az évben. Hozzá kell tenni, a rendkívüli hideg inkább csak a keleti országrészt érintette -bár nyugaton is nagyon hideg volt, de nem szélsõségesen alacsony hõmérséklet.
Dec. 24. idõjárására nagyon jól emlékszem. Délben és kora délután még csaknem felhõtlen volt az ég, gyenge délies szél lengedezett, és nagyjából -3 fok volt. Késõbb nyugatról növekedni kezdett a fátyolfelhõzet, és egyre élénkebb, késõbb erõs, sõt viharos lett a délkeleti szél.
A légnyomás egész nap gyengén süllyedt. Az összes "tünet" elõoldali helyzetre, a magasban zajló felmelegedésre utalt. Mi történt eközben a hõmérséklettel? "Szabadesésben" zuhant lefelé! Ilyen gyors hõcsökkenést csak roppant erõs hidegbeáramlásban látunk, vagy akkor, mikor a napos és ködös terület határa átvonul felettünk, és a ködös, hideg oldalra kerülünk.
Szerintem volt olyan idõszak, mikor félóránként csökkent egy fokot a T. Este 9 óra körül már -11, -12 fokot mértem a metszõ, erõs délkeleti szélben. Hozzáteszem, hó nem volt akkor nálunk, egy gramm se.
Nézzük a térképeket:
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Ezek is egyértelmûen mutatják az elõoldali helyzetet, az anticiklon lassú keletre hátrálását, a nyugati alacsony nyomás elõretörését. A magasban a hideglevegõ nagyon jelentõsen visszaszorult dec. 24-rõl 25-re: a kezdetben még térségünk fölött található -10 fokos T850 izoterma 24 óra alatt a Fekete-tenger északi partjáig hátrált.
Amit látunk: a magasban erõs melegedés, talajszinten erõs lehûlés viharos délkeleti szél mellett.
Meg kell mondani, az ilyen lehûlés szinte mindig rövid életû, ez így volt 1998 karácsonyán is. A szél törvényszerûen mérséklõdik és délkeletirõl délire fordul ilyenkor, és a hõmérséklet igen gyorsan emelkedik. 25-én már elérte a fagypontot.
Még egyszer ide linkelem (csak a könnyebbség kedvéért) az 1995 október 7-re és 8-ra vonatkozó izobár és izoterma-térképeket:
Link
Link
Link
Link
Úgy gondolom, nem mondhatjuk, hogy semmi rokonság sincs a két helyzet között (noha ez utóbbi több "hõmérsékleti lépcsõvel" magasabban van)
Annyi differencia van, hogy 1995 okt. 7-rõl okt. 8-ra az elõzõleg hátráló északkeleti hideg gyenge "ellentámadásba" lendült nyugat felé. Nemcsak szárazabb, de valamivel hûvösebb levegõ is érkezett kelet felõl hozzánk, egész kicsit még a T850-ös 10 fokos izotermát is nyugat felé visszanyomva. A bárikus képek szintén a hûvösebb keleti légtömegek enyhe expanziójáról árulkodnak. Egyébként az izoterma-térképeken jól látszik az északkeleti "hideg banán". Sõt, az általad mutatott T2m térképeken is felismerhetõ a nyugat-északnyugati melegebb légtömeg alá türemkedett keleti hideg a Balkánon és a Fekete-tenger térségében.
A 7-ei, 8-ai térképek elég jónak tûnnek. Ezeken a napokon 12 UTC-kor Budapesten 9,6 illetve 10,4 fok, míg Bécsben 10,0 illetve 11,4 fok volt a T850.
139 méter magasan pedig 7-én 21,6 fok, 8-án 20,8 fok volt ebben az idõpontban Pesten. Az alacsonyabb szinteken (gyakorlatilag a 850 hPa-os szintig végig) viszont magasabb volt a páratartalom 8-án.
139 méter magasan pedig 7-én 21,6 fok, 8-án 20,8 fok volt ebben az idõpontban Pesten. Az alacsonyabb szinteken (gyakorlatilag a 850 hPa-os szintig végig) viszont magasabb volt a páratartalom 8-án.
És nézzük meg kicsit azt a "lábas hideget" is. Szeptember legvégén hideg levegõ árasztotta el Közép-Európát: Link Ekkor mindenütt jelentõsen visszaesett a hõmérséklet, a tartósén csapadékos helyeken még 5 fok alatti maximumok is voltak Ukrajnában és Fehéroroszországban: Link
Október 2-án viszont már határozott melegadvekció kezdõdött, a leszakadt hideg pedig feldarabolódott, gyengült: Link Tõlünk északkeletre még elõfordult 10 fok alatti maximum, de nálunk délnyugaton már 20 fok körüli maximumok voltak. Link
5-én már egyértelmû elõoldali helyzet volt a térségben, a keletebbre lévõ hideg pedig szinte teljesen felszámolódott: Link 10 fok alatti maximumok már csak messze északkeleten fordultak elõ, és a 15 fokos határ is jócskán eltávolodott tõlünk északkeletre. Link
És meg is érkeztünk 7-éhez, amikor már igen messze járt a 15 fokos választóvonal is tõlünk: Link 8-a: Link
A kissé északabbra mozdult AC hatása inkább abban nyilvánulhatott meg 7-én és 8-án, hogy a peremén kissé szárazabb levegõ szivároghatott fölénk, és fõként a keleti országrészben 5 fok körüli, a fagyzugokban az alatti minimumok lehettek: Link Link
Mindent összevetve viszont nem volt itt semmiféle lábas hideg (október elején egyébként amúgy is igen meglepõ lett volna), csak tipikus száraz levegõjû októberi idõ, helyenként nagy napi hõingásokkal.
Október 2-án viszont már határozott melegadvekció kezdõdött, a leszakadt hideg pedig feldarabolódott, gyengült: Link Tõlünk északkeletre még elõfordult 10 fok alatti maximum, de nálunk délnyugaton már 20 fok körüli maximumok voltak. Link
5-én már egyértelmû elõoldali helyzet volt a térségben, a keletebbre lévõ hideg pedig szinte teljesen felszámolódott: Link 10 fok alatti maximumok már csak messze északkeleten fordultak elõ, és a 15 fokos határ is jócskán eltávolodott tõlünk északkeletre. Link
És meg is érkeztünk 7-éhez, amikor már igen messze járt a 15 fokos választóvonal is tõlünk: Link 8-a: Link
A kissé északabbra mozdult AC hatása inkább abban nyilvánulhatott meg 7-én és 8-án, hogy a peremén kissé szárazabb levegõ szivároghatott fölénk, és fõként a keleti országrészben 5 fok körüli, a fagyzugokban az alatti minimumok lehettek: Link Link
Mindent összevetve viszont nem volt itt semmiféle lábas hideg (október elején egyébként amúgy is igen meglepõ lett volna), csak tipikus száraz levegõjû októberi idõ, helyenként nagy napi hõingásokkal.
Októberben a 10-12 fokos T850 már kevés a 25+ fokhoz (a hónap elején is), tavaly is 15-16 fok kellett hozzá, meg erõs nyomásgradiens (nagy szél, átkeverés): Link
Ráadásul 95-ben 8-án épp felettünk volt az anticiklon, így gyenge volt az áramlás, ami egyébként az ország nagyobb részén északias irányú volt, nem délkeleti: Link Link A 12 UTC-s térképeket összehasonlítva pedig 8-án már melegebb volt a magasban, mint 7-én: Link Link
JoeJack-kel egyetértve amit te tapasztaltál, az csak helyi jelenség lehetett, amit okozhatott akár a Balaton, vagy akár egy délelõttig/délig kitartó, kiterjedt dél-dunántúli ködmezõ is (ehhez meg kéne nézni az archív mûholdképeket). Lehet, hogy ha akkor Gyõrben lettél volna, már egészen más idõjárásra emlékeznél.
Ráadásul 95-ben 8-án épp felettünk volt az anticiklon, így gyenge volt az áramlás, ami egyébként az ország nagyobb részén északias irányú volt, nem délkeleti: Link Link A 12 UTC-s térképeket összehasonlítva pedig 8-án már melegebb volt a magasban, mint 7-én: Link Link
JoeJack-kel egyetértve amit te tapasztaltál, az csak helyi jelenség lehetett, amit okozhatott akár a Balaton, vagy akár egy délelõttig/délig kitartó, kiterjedt dél-dunántúli ködmezõ is (ehhez meg kéne nézni az archív mûholdképeket). Lehet, hogy ha akkor Gyõrben lettél volna, már egészen más idõjárásra emlékeznél.
No, közben Lász mester felvilágosított kissé, így nézzük csak meg azt a "különös" októbert még egyszer.
"Október, ahogy látom, tényleg nem volt hûvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos idõszak magas hõmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta."
Valójában a hónap nagyobb része - nem csak a közepe - enyhe és száraz volt. Az elsejei HF után már másodikán voltak olyan országrészek, ahol 20 fok fölött alakult a Tmax, harmadikától okt. 20-ig pedig jellemzõbb volt a 20 fok fölötti nappali érték, mint az az alatti, mindez elsõsorban a hónap elején.
A hónap közepén valóban volt egy ködösebb idõszak, de a fagyok csak 23-tól jelentkeztek, és csak néhány napig, hónap végére újra melegebb lett.
Én az október közepi néhány ködös napban semmi különöset nem látok, az október végi fagyokat pedig végképp nem nevezném korainak. Tavaly már október elején szinte országos fagyok voltak, fagyzugokban rekord hideggel, mégsem lett belõle kemény tél...
És akkor a végképp különös, okt. 8-ai, délkeleti lábas hideges, naposan is csak 15 fokos történet:
valójában országszerte 20-23 fokokat mértek, még Kékestetõn is 15,6 fok lett a Tmax!
"Október, ahogy látom, tényleg nem volt hûvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos idõszak magas hõmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta."
Valójában a hónap nagyobb része - nem csak a közepe - enyhe és száraz volt. Az elsejei HF után már másodikán voltak olyan országrészek, ahol 20 fok fölött alakult a Tmax, harmadikától okt. 20-ig pedig jellemzõbb volt a 20 fok fölötti nappali érték, mint az az alatti, mindez elsõsorban a hónap elején.
A hónap közepén valóban volt egy ködösebb idõszak, de a fagyok csak 23-tól jelentkeztek, és csak néhány napig, hónap végére újra melegebb lett.
Én az október közepi néhány ködös napban semmi különöset nem látok, az október végi fagyokat pedig végképp nem nevezném korainak. Tavaly már október elején szinte országos fagyok voltak, fagyzugokban rekord hideggel, mégsem lett belõle kemény tél...
És akkor a végképp különös, okt. 8-ai, délkeleti lábas hideges, naposan is csak 15 fokos történet:
valójában országszerte 20-23 fokokat mértek, még Kékestetõn is 15,6 fok lett a Tmax!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat