Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Ezzel szerintem annyi a baj, hogy a városhatás leginkább szélcsendes idõben érvényesül.
A pestszentlõrinci állomásnál a városhatás különösen északnyugati szélnél jelentkezik.
Lackó-Packó (Celsius) ott észlelõ, mesélte, gyakori, hogy mozog a levegõ északnyugat felõl, és amint keletibe fordul, azonnal zuhan a hõmérséklet.
Tehát azokban az idõszakokban, amikor sok északnyugati szél van, akkor többet dob rá a hõszennyezés, mint amikor keleti szelek fújnak.
Az 1960-90 közti idõben szerintem az északnyugati, azóta fõleg az elmúlt 10 évben nem lennék meglepve ha a keleti szektorból fújó szelek lennének túlsúlyban.
Lackó-Packó (Celsius) ott észlelõ, mesélte, gyakori, hogy mozog a levegõ északnyugat felõl, és amint keletibe fordul, azonnal zuhan a hõmérséklet.
Tehát azokban az idõszakokban, amikor sok északnyugati szél van, akkor többet dob rá a hõszennyezés, mint amikor keleti szelek fújnak.
Az 1960-90 közti idõben szerintem az északnyugati, azóta fõleg az elmúlt 10 évben nem lennék meglepve ha a keleti szektorból fújó szelek lennének túlsúlyban.
A Mecsekben 150-200 m-en is 200 mm körül tart már ez az év. 600 m-en itt nem 250 mm volt a tél, hanem 299 mm, ami egészen biztosan a legtöbb volt az országban.
Leírom, hogy én miket értek az egyes állomások alatt, én mindig csak egyet:
Budapest: Lõrinc
Bécs: Hohe Warte
Berlin: Tempelhof
Prága: Clementinum
Párizs: Le Bourget
Stockholm: Observatorium
New York: Central Park
És akkor még ott vannak az olyan tökéletes, pár méter eltéréssel ugyanott már évszázadok óta mûködõ állomások, amiknél nincs vagy nagyon kicsi a városhatás, mint pl. Uppsala 1722 óta (svéd) és Hohenpeißenberg 1781 óta (német). Ezek érik a legtöbbet, mert a legkevesebb módosítást igénylik az eredeti adatok.
Leírom, hogy én miket értek az egyes állomások alatt, én mindig csak egyet:
Budapest: Lõrinc
Bécs: Hohe Warte
Berlin: Tempelhof
Prága: Clementinum
Párizs: Le Bourget
Stockholm: Observatorium
New York: Central Park
És akkor még ott vannak az olyan tökéletes, pár méter eltéréssel ugyanott már évszázadok óta mûködõ állomások, amiknél nincs vagy nagyon kicsi a városhatás, mint pl. Uppsala 1722 óta (svéd) és Hohenpeißenberg 1781 óta (német). Ezek érik a legtöbbet, mert a legkevesebb módosítást igénylik az eredeti adatok.
Pedig sajnos éppen a stílus az, amivel baj van. Csak hogy pár példát említsek: a globális felmelegedés irányítóinak alárendelve mindenki elhiszi a fals adatokat (sõt szándékosan teszik õket azzá), már megint melegedést jeleztek elõre de ma reggel hideg van így szerintem az is lesz, az xy számomra nem mérvadó automaták már megint meleget mérnek, mindenki melegrõl beszél de itt északnyugaton minden van csak az nem, stb.
Az ilyen hozzászólásokat le lehetne normális stílusban, ezeket az eltúlzott, felnagyított körítéseket kihagyva is írni. És akkor lehet, hogy nem is esnének neked egybõl 5-en személyeskedve, hanem lenne mondjuk csak kettõ, de normális visszajelzés.
És ami a legfontosabb, néha nem ártana azt sem beismerni, hogy nincs (nem volt) igazad. Mert abban az esetben, amikor jogtalanul kritizáltad az elõrejelzéseket, vagy pl. a várakozásokkal szembemenve vártad a lehûlést többször is most a télen, ez egyszer sem történt meg.
Az én válaszreakcióimra pedig csak ezt tudom mondani, jól megfogalmaztad: "ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá" (amilyen a mosdó, olyan a törölközõ). Persze sajnos az érdemi rész felett így sokszor elsiklasz te is és mások is, amit például jól mutat ez a mostani eset is (az elõzõ hozzászólásom elsõ bekezdés utáni részére egyáltalán nem reagáltál).
Az ilyen hozzászólásokat le lehetne normális stílusban, ezeket az eltúlzott, felnagyított körítéseket kihagyva is írni. És akkor lehet, hogy nem is esnének neked egybõl 5-en személyeskedve, hanem lenne mondjuk csak kettõ, de normális visszajelzés.
És ami a legfontosabb, néha nem ártana azt sem beismerni, hogy nincs (nem volt) igazad. Mert abban az esetben, amikor jogtalanul kritizáltad az elõrejelzéseket, vagy pl. a várakozásokkal szembemenve vártad a lehûlést többször is most a télen, ez egyszer sem történt meg.
Az én válaszreakcióimra pedig csak ezt tudom mondani, jól megfogalmaztad: "ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá" (amilyen a mosdó, olyan a törölközõ). Persze sajnos az érdemi rész felett így sokszor elsiklasz te is és mások is, amit például jól mutat ez a mostani eset is (az elõzõ hozzászólásom elsõ bekezdés utáni részére egyáltalán nem reagáltál).
Ha rámutatok hibákra, javítani akarok dolgokat vagy rávilágítani szerintem hibás felfogásra (ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá) és ennek nincs értelme, akkor itt fejeztem be. Bocsánat a sok értelmetlen hozzászólásomért minden metnetestõl !
Sajnos a te hozzászólásaid többségének sincs semmi értelme, de eldöntötték a moderátorok, hogy maradhatnak. Éppen ezért vagyok én is rákényszerülve ezekre a "kéretlen" hozzászólásokra. És ha esetleg le is járatom magam velük, azt csakis utánad teszem.
Azt, hogy miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban, a moderátoroktól kérdezd. Ha hiszed, ha nem, amikor elõször beírtad, én is megkérdeztem tõlük, kb. 1 hónapja, de nem jött válasz, és javítás sem.
A csapadék adatokról kár vitatkozni, már csak a mérések pontszerûsége miatt is. Ahogy írtam, jó közelítéssel egálban lehet a Bakony és a Mecsek, tényleges adatok hiányában viszont sosem fog kiderülni az az esetleges 20-30 mm-es többlet.
A meteorológiai intézet, ahol te jártál, minden bizonnyal a Kitaibel Pál utcai épület lehetett. Az tényleg a belvárosban van, csakhogy az nem a lõrinci fõállomás, ami a budapesti adatokat képzi. Az valóban kertvárosi részen van, a Gilice térnél, már elég közel magához a városhatárhoz. Itt van egy kép a környékrõl, alul a két erdõs rész közötti nagy füves placcon van maga az állomás: Link Körülötte pedig átlagos családi házak vannak, nem is olyan sûrû beépítéssel.
Azt, hogy miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban, a moderátoroktól kérdezd. Ha hiszed, ha nem, amikor elõször beírtad, én is megkérdeztem tõlük, kb. 1 hónapja, de nem jött válasz, és javítás sem.
A csapadék adatokról kár vitatkozni, már csak a mérések pontszerûsége miatt is. Ahogy írtam, jó közelítéssel egálban lehet a Bakony és a Mecsek, tényleges adatok hiányában viszont sosem fog kiderülni az az esetleges 20-30 mm-es többlet.
A meteorológiai intézet, ahol te jártál, minden bizonnyal a Kitaibel Pál utcai épület lehetett. Az tényleg a belvárosban van, csakhogy az nem a lõrinci fõállomás, ami a budapesti adatokat képzi. Az valóban kertvárosi részen van, a Gilice térnél, már elég közel magához a városhatárhoz. Itt van egy kép a környékrõl, alul a két erdõs rész közötti nagy füves placcon van maga az állomás: Link Körülötte pedig átlagos családi házak vannak, nem is olyan sûrû beépítéssel.
Hû, ez aztán egészen más válasz. Na az ilyennek már van értelme és semmi személyeskedés. Már a múltkor is írtam, hogy több ilyen kéne, azért még vannak, akik érdemi hozzászólásokat tesznek. 
Köszönjük (talán mások nevében is tehetem), és azért megnyugtat, hogy a nyers lõrinci adatok nem csak 0,3 fokkal maradnak el a Ferihegytõl.
Az nem egészen világos (már kérdeztem többször), hogy amikor Budapestet emlegetünk (vagy Bécset,New Yorkot,Moszkvát stb.), akkor mire kell gondolnunk ? Egy hivatalos állomást a több közül, vagy az összes állomás átlagát ? Egy kisvárosban vagy falun ez nem gond, de egy 20-30 km-t is elérõ megapoliszban nem mindegy.
Csapadékügyben szerencsére teljes az egyetértésünk az ékverõk ellenére is.
Köszönjük (talán mások nevében is tehetem), és azért megnyugtat, hogy a nyers lõrinci adatok nem csak 0,3 fokkal maradnak el a Ferihegytõl.
Az nem egészen világos (már kérdeztem többször), hogy amikor Budapestet emlegetünk (vagy Bécset,New Yorkot,Moszkvát stb.), akkor mire kell gondolnunk ? Egy hivatalos állomást a több közül, vagy az összes állomás átlagát ? Egy kisvárosban vagy falun ez nem gond, de egy 20-30 km-t is elérõ megapoliszban nem mindegy.Csapadékügyben szerencsére teljes az egyetértésünk az ékverõk ellenére is.
Sajnos egy olyan kéretlen hozzászólás ez, aminek semmi értelme, de majd a moderátorok eldöntik.
Valójában csak egy dologra jó: pocskondiázás, mellébeszélés, lejáratás, de ezzel csak magadat járatod le. Amire válasz kéne arról szó sem esik: miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban ? Ennyi erõvel azt is kideríthetted volna, de nem...
Egy szóval sem állítottam, hogy a mecseki hegycsúcsokon nem esett sok. De ha ott esett a télen 595 m-en kb. 250 mm, nálam Csesznekn meg 250 m-en 210, akkor egy 500-700 m körüli bakonyi hegyen miért nem eshetett 250 vagy több? Már 1986-ban, a bakonyi csapadékátlagok vizsgálatával rámutattam, hogy a magassággal 100 m-enként kb. 50 mm-rel nõ az éves csapadék. a vizsgált 1901-50, 1941-70 és az 1951-80 közti adatokból havi 3-6 mm közti csapadéknövekmény adódott. Idézet a szakdolimból:" Érdekességként megjegyezzük, hogy az I.idõsorban a Kõris-hegyre 1083,6 mm, a II.idõsorban 969,5 mm-es csapadékösszeg adódott."(Amíg volt mérés a Kõris-hegyen ezt szépen igazolta is)
Vagyis, ha Cseszneken esett eddig 210 mm, akkor 600 m magasan, mondjuk a Kõris-hegy oldalában 350 m-rel magasabban havonta 3,5x5=17,5 mm többlet lehetett. Ez 2,5 hónap alatt kb. 43 mm vagyis 263 mm körül lehetett az idei csapadék. Persze ezt fenntartásokkal kell kezelni, száraz idõben ez nem állna stb.(télen a magassággal nagyobb mértékben nõ a csapadék, mint nyáron)
1989-ben néhány napot töltöttem a MET.INTÉZETBEN, volt szerencsém megfigyelni az akkori meteorológusok munkáját, hogyan beszélték meg 11 órakor az új prognózist.(Már senki nincs ott közülük
)
Nekem teljesen más képem maradt meg , nem nagyon hasonlított lakhelyemre...
Volt szerencsém az egykori pápai és pápa-nyárádi állomásokon járnom. Ha arra gondolsz, hogy a katonai reptéren nem jártam az igaz. Szerintem nem biztos, hogy beengednének körülnézni ebben a terrorrémült világban, de igaz, nem is kéredzkedtem még be...
Igazából nagyon nem tetszik, hogy az ország hivatalos met. honlapján azt látom, hogy a Bakony térségében az utóbbi 90 napban csapadékhiány tapasztalható, holott pontosan az ellenkezõje az igaz. Ha ezt Te sem érted meg, akkor alighanem itt kell abbahagynom.
Valójában csak egy dologra jó: pocskondiázás, mellébeszélés, lejáratás, de ezzel csak magadat járatod le. Amire válasz kéne arról szó sem esik: miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban ? Ennyi erõvel azt is kideríthetted volna, de nem...
Egy szóval sem állítottam, hogy a mecseki hegycsúcsokon nem esett sok. De ha ott esett a télen 595 m-en kb. 250 mm, nálam Csesznekn meg 250 m-en 210, akkor egy 500-700 m körüli bakonyi hegyen miért nem eshetett 250 vagy több? Már 1986-ban, a bakonyi csapadékátlagok vizsgálatával rámutattam, hogy a magassággal 100 m-enként kb. 50 mm-rel nõ az éves csapadék. a vizsgált 1901-50, 1941-70 és az 1951-80 közti adatokból havi 3-6 mm közti csapadéknövekmény adódott. Idézet a szakdolimból:" Érdekességként megjegyezzük, hogy az I.idõsorban a Kõris-hegyre 1083,6 mm, a II.idõsorban 969,5 mm-es csapadékösszeg adódott."(Amíg volt mérés a Kõris-hegyen ezt szépen igazolta is)
Vagyis, ha Cseszneken esett eddig 210 mm, akkor 600 m magasan, mondjuk a Kõris-hegy oldalában 350 m-rel magasabban havonta 3,5x5=17,5 mm többlet lehetett. Ez 2,5 hónap alatt kb. 43 mm vagyis 263 mm körül lehetett az idei csapadék. Persze ezt fenntartásokkal kell kezelni, száraz idõben ez nem állna stb.(télen a magassággal nagyobb mértékben nõ a csapadék, mint nyáron)
1989-ben néhány napot töltöttem a MET.INTÉZETBEN, volt szerencsém megfigyelni az akkori meteorológusok munkáját, hogyan beszélték meg 11 órakor az új prognózist.(Már senki nincs ott közülük
)Nekem teljesen más képem maradt meg , nem nagyon hasonlított lakhelyemre...
Volt szerencsém az egykori pápai és pápa-nyárádi állomásokon járnom. Ha arra gondolsz, hogy a katonai reptéren nem jártam az igaz. Szerintem nem biztos, hogy beengednének körülnézni ebben a terrorrémült világban, de igaz, nem is kéredzkedtem még be...
Igazából nagyon nem tetszik, hogy az ország hivatalos met. honlapján azt látom, hogy a Bakony térségében az utóbbi 90 napban csapadékhiány tapasztalható, holott pontosan az ellenkezõje az igaz. Ha ezt Te sem érted meg, akkor alighanem itt kell abbahagynom.
Az elmúlt öt év átlagos becsült városhatás miatti korrekciója a pestszentlõrinci állomásnál -0,38 fok volt. A korrekciókat én határoztam meg több mint 4 évtizednyi ferihegyi mérés felhasználásával. 2014-tõl a számításokat a félóránkénti ferihegyi METAR és az órás lõrinci SYNOP táviratok alapján végzem el. Ez éves szinten 26280 mérés feldolgozását és elemzését jelenti. A vizsgálatokat minden hónapra elvégeztem. A töréspontok meghatározása után az egyes homogénnek tekinthetõ idõszakokhoz (minden hónapnál külön-külön) korrekciós értékeket számítottam. A 90-es évek óta jelentkezõ töréspontoknál nincsenek jelentõs eltérések. Másképp megfogalmazva a 80-as évek vége óta számottevõ változás a városhatásban valószínûleg nem következett be a lõrinci állomásnál. Ami nem meglepõ, hiszen a környéken nagyobb építkezések (lakótelepek, ipari létesítmények) utoljára a 80-as években és 1990 körül voltak. A nyers lõrinci átlag jelenleg általában 0,5-1,0 fokkal magasabb a ferigyinél, de a városhatástól mentesített adatsor is magasabb értékeket mutat 0,2-0,5 fokkal. Ferihegy hidegebb, ahogy azt Zivipötty is leírta. Erõsebb városhatás kimutatható pl. nyáron hõhullámoknál, alig vagy egyáltalán nem jelentkezik pl. borult, tartósan csapadékos idõjárásnál. Fontos megjegyeznem, hogy a korrekciós értékek a töréspontok között nem konstansok, hanem függenek még a nyers adatsorok közti eltérésektõl is. Az utolsó töréspont óta (ami a legtöbb hónapnál 2004-nél van) minden egyes újabb évben az egyes hónapoknál az utolsó idõszakban kisebb eltérések lehetnek, mivel az utolsó töréspont utáni idõszak korrekciós értékei az új bemenõ adat után újrakalibrálásra kerülnek. A lehetõségeimhez mérten mindent megteszek azért, hogy a lehetõ legkorrektebb hosszútávú budapesti éghajlati adatsor álljon elõ.
A lõrinci nyers adatsoron végzett korrekciók hónaponként (1980-2015): Link
A Kab-hegyen és Tésen is meglehetõsen szeles helyen elhelyezett automatákról van szó, amik éves szinten átlagosan 10-15% alámérést produkálnak, télen havazásnál többet is akár. Ebben az évben szerintem a Mecsek és a Bakony magasabb részei is már 250 mm körüli csapadékösszegnél tartanak. Elõbbirõl biztosan tudom, mert ott mérek is.
Az amúgy valóban fenntartásokkal kezelhetõ szerintem is, hogy egy évben mennyi is az országos csapadékösszeg-átlag, amikor 58 állomásból határozzák meg. Fõleg, hogy csak hagyományos csapadékmérõ állomásból van kb. 460. Ennek fényében elég bátor kijelentés az, hogy 2011 a legszárazabb év 1901 óta, mikor ennyire kevés állomás felhasználásával jött ez ki és csak 1,4 mm-rel jött be az elsõ helyre az az év.
----------------------
Napi hóvastagságok Dobogó/Ördöghegyen [594 m] a 2014/2015-ös télen: Link
A lõrinci nyers adatsoron végzett korrekciók hónaponként (1980-2015): Link
A Kab-hegyen és Tésen is meglehetõsen szeles helyen elhelyezett automatákról van szó, amik éves szinten átlagosan 10-15% alámérést produkálnak, télen havazásnál többet is akár. Ebben az évben szerintem a Mecsek és a Bakony magasabb részei is már 250 mm körüli csapadékösszegnél tartanak. Elõbbirõl biztosan tudom, mert ott mérek is.
Az amúgy valóban fenntartásokkal kezelhetõ szerintem is, hogy egy évben mennyi is az országos csapadékösszeg-átlag, amikor 58 állomásból határozzák meg. Fõleg, hogy csak hagyományos csapadékmérõ állomásból van kb. 460. Ennek fényében elég bátor kijelentés az, hogy 2011 a legszárazabb év 1901 óta, mikor ennyire kevés állomás felhasználásával jött ez ki és csak 1,4 mm-rel jött be az elsõ helyre az az év.
----------------------
Napi hóvastagságok Dobogó/Ördöghegyen [594 m] a 2014/2015-ös télen: Link
Jártál már valaha Lõrincen? Tudod, milyen környezetben, és hol helyezkedik el az állomás? Mert ha nem, és egyszer elmennél oda, lehet elgondolkodnál egy pillanatra, hogy nem Pápa kertvárosában jársz-e éppen.
Persze ezt neked hiába mondom, mert az már kiderült, hogy még arra sem vagy hajlandó, hogy a saját lakóhelyed meteorológiai állomását megnézd. De igaz is, sokkal könnyebb a körülményeket nem ismerve a saját szobánkban ülve kritizálni és mindenféle összeesküvés-elméleteket gyártani, mint utánajárni a valós dolgoknak.
Ferihegyen egyébként még én sem jártam, de ha jól tudom, az egy mélyebben fekvõ, "fagyzugszerû" helyen fekszik, így nem csoda, ha nagyobb eltérés van Lõrinchez képest.
A csapadékhoz pedig ezen hozzászólásokat ajánlom: Link Link Dobogó/Ördöghegyen a január-február 218 mm-t hozott, a március elejei hidegfrontból 19 mm esett, ez már 237 mm összesen, és ebben még nincs benne a mostani ciklon. Ha volt is valahol a Bakonyban 250 mm csapadék, akkor is legfeljebb nagyjából egálban van, de inkább kevesebb a mecseki adatnál.
Persze, azt is tudom, hogy az a csapadék, amit nem te mértél, számodra hiteltelen.
Persze ezt neked hiába mondom, mert az már kiderült, hogy még arra sem vagy hajlandó, hogy a saját lakóhelyed meteorológiai állomását megnézd. De igaz is, sokkal könnyebb a körülményeket nem ismerve a saját szobánkban ülve kritizálni és mindenféle összeesküvés-elméleteket gyártani, mint utánajárni a valós dolgoknak.
Ferihegyen egyébként még én sem jártam, de ha jól tudom, az egy mélyebben fekvõ, "fagyzugszerû" helyen fekszik, így nem csoda, ha nagyobb eltérés van Lõrinchez képest.
A csapadékhoz pedig ezen hozzászólásokat ajánlom: Link Link Dobogó/Ördöghegyen a január-február 218 mm-t hozott, a március elejei hidegfrontból 19 mm esett, ez már 237 mm összesen, és ebben még nincs benne a mostani ciklon. Ha volt is valahol a Bakonyban 250 mm csapadék, akkor is legfeljebb nagyjából egálban van, de inkább kevesebb a mecseki adatnál.
Persze, azt is tudom, hogy az a csapadék, amit nem te mértél, számodra hiteltelen.
Ez várható volt, hogy megcáfolnak, de ami reakció jött enyhén szólva nevetséges. Vagyis nem tudom még mindig, hogy a századpontosságú anomália adat az honnan származik. Van ezek szerint bátorság (nagy mellény), hogy ilyen kijelentések szülessenek, amikor tizedpontosság is nagy szó lenne. Az meg, hogy 3 tized a városhatás valami tanulmány számolta ki vagy valaki lemérte? Mert ha mondjuk Lõrinc és Ferihegy összevetésérõl van szó nem tudom melyik évek adatai alapján: én kevesellném. Persze a kb. 2 fok sem mért adat, csak néhány évtized tapasztalatai alapján írtam. Ha megnézem a metarban Lõrinc és Ferihegy adatát nem 3 tizedes átlagos eltérés szokott lenni és akkor a belvárosról nem is beszéltem.
A csapadékról és a metnet félrevezetõ térképérõl megint nem esett elegánsan szó. Az, hogy a Bakonyban kevesebb esett nem tudom kinek a méréseire alapozod, remélem nem a kuka kabhegyi és tési automatákra vagy Olaszfalura. Ha lász még lenne tudna adatot, ha a cseszneki neked 250 m-rõl nem hihetõ. A Bakonyban, ahol olvadozások ellenére is volt 50-60 cm-es vagy efeletti hótakaró felhalmozódás a télen lehetett eddig 250 mm is, ha a cseszneki völgyben 210-nél tartok .Sajnos arról sem szól senki (bölcs hallgatás), hogy a különféle csapadéktérképekre fel nem kerülõ helyes csapadékadatok (OMSZ napij. vagy csap.térképek) örökre elvesznek, vagy vannak olyan társadalmi Hellmannos mérések a Bakonyból, melyek adataival helyettesítik a semmirevaló automatákat az évkönyvekben. Mert ha nem, akkor menni fog a süket duma a Bakony és az ország elsivatagosodásáról.
(Legutóbb többcenti hó esett a Bakonyban, Cseszneken 13 mm lett a csapadék 2 nap alatt esõbõl majd hóból,Kabhegy 2 mm bírt mérni közel 600 m-en
)
A csapadékról és a metnet félrevezetõ térképérõl megint nem esett elegánsan szó. Az, hogy a Bakonyban kevesebb esett nem tudom kinek a méréseire alapozod, remélem nem a kuka kabhegyi és tési automatákra vagy Olaszfalura. Ha lász még lenne tudna adatot, ha a cseszneki neked 250 m-rõl nem hihetõ. A Bakonyban, ahol olvadozások ellenére is volt 50-60 cm-es vagy efeletti hótakaró felhalmozódás a télen lehetett eddig 250 mm is, ha a cseszneki völgyben 210-nél tartok .Sajnos arról sem szól senki (bölcs hallgatás), hogy a különféle csapadéktérképekre fel nem kerülõ helyes csapadékadatok (OMSZ napij. vagy csap.térképek) örökre elvesznek, vagy vannak olyan társadalmi Hellmannos mérések a Bakonyból, melyek adataival helyettesítik a semmirevaló automatákat az évkönyvekben. Mert ha nem, akkor menni fog a süket duma a Bakony és az ország elsivatagosodásáról.
(Legutóbb többcenti hó esett a Bakonyban, Cseszneken 13 mm lett a csapadék 2 nap alatt esõbõl majd hóból,Kabhegy 2 mm bírt mérni közel 600 m-en
)
Imrén meg még talán annyi se. Emlékezzünk csak a január 10-i melegrekordra, amikor Lõrincen 16 fok volt délután, Imrén meg csak 12. Tehát a kerület legkülsõbb része még jobban kimaradt a városi hõhatásból. Lehet hogy inkább az agglomeráció klímájához kéne sorolni a kerület ezen részét.
A legtöbb idén eddig szinte biztos, hogy a Mecsekben esett.
Az 1,51 fokos budapesti anomália a pestszentlõrinci, abból 0,3 fok a városhatás, nem 2. Szóval még mindig bõven pozitívban van.
Az 1,51 fokos budapesti anomália a pestszentlõrinci, abból 0,3 fok a városhatás, nem 2. Szóval még mindig bõven pozitívban van.
Mások és más méréseket is átnézhetnének. Pl. a metneten az idén a Bakonyban van a legszárazabb rész Olaszfalu révén, ahol nem esik mostanában csapadék. Ugyanakkor a valóságban 200 mm-nél több esett, vagyis a legtöbb lehet az országban. Szórhatjuk másra a szitkot (Különben az OMSZ automatái és térképei sem adnak mellékesen valós képet), de talán a hülyeség talajáról itt is elléphetnénk.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat