Bioszféra

Köszönöm szépen!

A csípõkarom igencsak nagy, amivel könnyen átüti az emberi bõrt a pók, s a marás helyén néhány órás fájdalommal járó seb keletkezik, ami felhólyagosodik, esetleg helyi sejtpusztulással jár, s az adott hely (mondjuk ujj - legtöbbször kézen mar) zsibbadásával. A sejtpusztulást valószínû nem a méreg, hanem a marással bejutó baktériumok okozzák, ahogy nagyon sok pókmarás esetében. Egy tanulmány szerint, amit olvastam, az USA-ban volt egy 50 hónapig tartó felmérés, amibe kizárólag olyan eseteket vontak be, ahol 100% bizonyított volt, hogy dajkapók mart (ottani faj, de a mienkkel megegyezõ mérgû), ezen idõ alatt 9 ilyen eset volt. Ezeknél a pár órás fájdalom s a max. pár napos helyi gyulladás, felhólyagosodás volt meg, más tünet nem lépett fel. A kutatások szerint olyan enzim nincs a mérgében, amivel elõidézhetné a bõrsejtek pusztulását. Ettõl függetlenül állatkísérletekben (tengerimalac és nyúl) elõfordult, így a hivatalos álláspont szerint lehetséges bõrsejtpusztulás, mint következmény.
Annak ellenére, hogy sokkal valósznûbb, hogy messze nem felel annyi veszélyes marásért, mint amit neki tulajdonítanak, senkinek nem javaslom, hogy nyitogassa a fészkeiket, viszont javaslom a télen a lakásba esetleg behúzódó sárga dajka kitelepítését.

Ma reggeli látóhegyi képek:
Link
A képek elsõ fele mindenki számára OK, de a virágzó parlagfû utániak pókfóbiásoknak erõsen ellenjavallottak!!!
Dajkapókokra vadásztam, sikerrel, így hazánk legveszélyesebb pókjáról számos képem van, nagy élmény volt látni, ahogy tapsikolt a centi hosszú csípõkarmával. :-) A lányok még nem babáztak le, de közel vannak hozzá. :-)