Időjárási visszatekintő

Balintaj: emailt írtam, szeretettel várunk az állomáson, a könyvtárunkban sok érdekesség után lehet kutakodni a soproni és környékbeli éghajlatról.

Bakonyvárnak jelezném, hogy Sopronban 1856-tól, a Kurucdombon 1974.04.25. óta van mérés, elõdje az Egyetem Botanikuskertjében van, ahol 1925. óta mérünk (ma is). A környezet természetesen változik, a város nõ, ez így van rendjén. Vannak olyan állomások ahol a mérések kezdete óta semmi változás nem volt, ilyen pl. Sopronhorpács. Az állomások adatsorai mellé minden esetben hozzá van rendelve egy meta adatsor, így a kutatók ezek figyelembevételével tudják vizsgálni a változásokat. Egyébként átnézve a fórumokat, nagyon sok félinformáció kering az állomásokkal kapcsolatban, ezekbõl meg téves következtetések és legendák kelnek szárnyra.

Nálam a saját és a városon kívüli reptéri maximumok közt ilyen napos , hõség és forró napokon (ha nem tombol a szél) több fok is lehet az eltérés. Még a kertváros is hõszennyezett. Este 7-kor autóval jöttem haza kelet felõl. A városon kívül alig 30 fok volt az autó hõmérõje szerint, míg idehaza még 33 fok felett mutattak a hõmérõk. Szegednél az OMSZ térképe szerint 30 és 25 fok szerepel (lehet tippelni melyik a külterület). Sopronnál 28 és 22 fok szerepel. Most akkor mennyi van Sopronban ? Gondolom a Kurucdomb az egyik, Fertõrákos a másik. De melyik a melegebb ? Sajnos még akkor is baj van az összehasonlítással, ha ugyanott mérnek 60 évig. A városok hatvan éve nem voltak ilyen hõszennyezettek, mint manapság. Nem csak arról van szó, hogy kétszer annyi lakás van, mint akkor, meg teleépült minden gyárakkal meg szupermarketekkel. Ha régi városképeket nézünk, akkor az utcákon alig lézengett pár autó. Legalább megszázszorozódott a számuk. Nem is beszélve a nyáron is hõt okádó milliónyi légkondiról. Ma nem épülnek gombamód a gyárak, lakótelepek vagy áruházak. Ennek ellenére a városok nem arról híresek, hogy feltörik az aszfaltot vagy betont és fûvel vagy fával ültetik be a helyét. Inkább fordítva, most kitört a mûkõ õrület és mindenki a sárral küzd: a magánudvarok tömegét lekövezik, hogy nehogy gyom nõjön vagy sáros legyen a cipõ. A régi városokban nagy dolog volt, hogy pár utcán már macskakõ díszlett, most a legkisebb utca is aszfaltos plusz járda szegélyezi. Vagyis a hõszennyezés egyre nõ és a városklíma állomások száma is. Pontosan tudja mindenki a szakmeteorológusok közül, hogy mirõl van szó, ennek ellenére megy a jabázás ezen állomások adatait százéves rekordoknak beállítva. A legújabb gyöngyszem számomra Felcsút és a jános-hegyi rekord: mióta vannak ott ezek a hivatalos OMSZ állomások ? Tisztáson, északi lejtõn vagy fák árnyékában mérnek ? Esetleg aszfaltos-salakos pálya szélén ? Agyrém, ami itt megy manapság.
Ma az egyik szakmeteor. megemlítette, hogy egy-két helyen volt zápor,zivatar.Gyõr-S-M. Veszprém,Komárom,Fejér,Pest,Bács-K-K. Szolnok,Heves,Nógrád,Szabolcs-Sz-B. megye területén volt emlékeim szerint zivatar. Ha megyénként 5 cellát számolok és az öt-falu-város határát érintette átlagban, akkor kb 250 települést érintett zápor vagy zivatar, ami kb. 10 %-a a településeknek. Ez "egy-két" hely. Vagy csak védeni kell a mundér becsületét ? Lassan el kell nézni DM-nek elõréit. Hülye az elõrejelzéshez, de legalább nem meteorológus.

Nem, nem ugyanazon helyen és nem ugyanolyan körülmények között történtek a mérések.
A tutiempo.net adatai a kurucdombi OMSZ mérõállomás adatain alapulnak (80-as évek).
A 2011-15 közötti adatok pedig saját mérések, külvárosban, ahol tapasztalatom alapján napközben 0,5 fokkal, éjszaka 1 fokkal (átlagosan) hidegebb van, mint a Kurucdombon.
Így a különbség a forró napok számában még nagyobb is lehet, mint amit írtam.

A 80-as években (81-90) a tutiempo.net adatai szerint összesen 114 hõségnap volt Sopronban. Évente átlagosan 11,4. Ugyanez júliusra összesen 55 nap, 5,5-es átlag.
Méréseim szerint ebben az évtizedben (11-15) eddig 119 hõségnap volt (átlag 23,8, de ha most augusztusban lesz még hat hõségnap, akkor az átlag eléri a 25-öt). A júliusokat vizsgálva öt év alatt 50 hõségnap, átlagosan 10 hõségnap júliusonként.
Az átlagok változása:
11,4 < 23,8
5,5 < 10,0