Időjárási visszatekintő

Amit a napi.hu-n irnak, meg amit a riporterek a mediaban osszehordanak, azt ne vedd alapul, mert egyreszt nem ertenek hozza, masreszt az olvasottsag novekedesehez az kell, hogy 30 mm-rol meg -15 fokrol ugy szamoljanak be, minta 200 mm es -30 fok lenne.
Ezek semmifele alapot nem szolgaltatnak klimatologiai meteorologiai elemzesekre.
Az idojaras szelsoseges, rapszodikus, kiegyenlitetlenebb lett, ez biztos.
Te aki megelted sajat borodon tapasztaltad a 60-90 kozti idoszakot, Neked nem kell ezt magyarazni.
Persze volt ilyen regebben is, meg lesz is, de ettol meg most is van.
Meg volt meg lesz amikor nem ilyen.

Kihagytam egy hetet a fórumozásban, de azért a témára reagálok még. Állítólag csak beképzeltem a nagy decemberi anomáliát (3 fok) erre megjelent itt egy cikk arról, hogy a december 3, sõt ÉK-en 4 fokos anomáliát is hozott de az ország 90 %-án 2 foknál is több, vagyis a metnet térképe ezt mutatja. Ugyanúgy nem tudja senki évek óta, hogy milyen átlagot milyen átlaghoz viszonyítanak ezek a térképek, akárcsak a methu-n. Ugyanis idéztem az ottani 30 és 100 éves átlagokat, de azoknak közük sincs az anomália térképükhöz. Ugyanis valami rejtélyes okból a közölt 1971-2000 közti átlagok helyett az 1981-2010-eshez viszonyít, ami ezek szerint jóval hidegebb mint a másik kettõ (vajon miért hidegebbek a decemberek az utóbbi idõben, holott dühöng a globális melegõrület ? ). Most már tudjuk, hogy 0,7 meg 0,4 fokok a lõrinci dec. átlagok, csakhogy ezt 5 éve elfelejtették feltenni a me.hura. Gondolom ennek elrejtésének az okát is sokan tudják, meg azt is, hogy mitõl lett ilyen alacsony, holott a 20. századi átlagok városaink zömében még kb.1 fokok voltak. Azt meg végképp nem értem, hogyha már tisztázódott, hogy Budapesten Lõrincet értjük, akkor miért a Kitaibel Pál utcai adatsor van fenn a met.hu-n, amit már 1985 óta tudtommal egy háztetõn mérnek 26 m-rel a talaj felett. A világon nem tudom hányan tudják, hogy a világhálón lévõ Budapesti éghajlati adatok (lehet, hogy még sok ilyen van ?) tökéletesen alkalmatlan mérésekbõl származnak ? Bár a globálmeleg teoretikusokat ez nem izgatja, és tovább engem sem. Kérdéseimre és írásaimra eddig sem sokszor jött érdemi válasz, még jó, hogy itt vagy, lehet valakitõl néha érdemi információkhoz jutni. Ezután már nem kérdezgetek és vizsgálok adatokat, itt erre nincs szükség, idõm sincs nagyon rá.
Utolsó megjegyzésem: 80 éve nem látott katasztrófa fenyeget, olvasom a napi.hu-n, ami gazdasági oldal. Aztán kiderült, hogy nem a tõzsdék idei összeomlásáról van szó, hanem idõjárásról. Most éppen a Kisfiú meg az általa okozott szárazságok, árvizek, hidegek és melegek, havak meg hótlanságok ,viharok meg szélcsendek a téma (bármi történek, ez az oka). Konkrétan az óceánon Alex hurrikán okozza a katasztrófát. Kb. ez annyi bajt okoz, mint a januárban nálunk leesett 50-60 mm csapadék. Nemhogy örülnénk, hogy 2 száraz hónap után leesett az átlagos januárt meghaladó csapadék, máris riportok és cikkek sokasága katasztrofális belvizekrõl meg áradásokról jelent meg. Három nagyobb folyónkon lett is végre 70 %-ot is elérõ mederteltség, de készültségi szintet tudtommal nem ért még ott sem el. Decemberben még katasztrofális szárazság miatti sírás volt jellemzõ, most meg a víz okozta károk miatt ment a katasztrófaduma. Rájöttem, hogy szélmalomharc ez ellen küzdeni. Valamikor 10 éve, amikor a Tátrát vihar tarolta le, az óceánokon annyi volt a hurrikán, mint esõ után a gomba, tornádókat eregetõ szupercellák szaladgáltak még országunkban is én is úgy gondoltam: hû de szélsõséges lett az idõjárás. Kaptam is a fejemre kioktatást csõstül. Most, hogy 5 centi hó meg -15 fok már olyan esemény , hogy riporterek százait küldik ki, hogy a zord idõrõl tudósítsanak, a 30 mm feletti esõ miatt meg már ár- és belvízhelyzet van és próbálom a szélsõségpártiakat lefogni: megint kapok a fejemre még bõszebben, mint korábban. Ez a stílus, ami itt van nem fekszik nekem. Ha felveszem a kesztyût még arcátlanabbul üvöltenek rám, ha szelíd vagyok csak csendben elmebetegnek néznek. Elegem van az egészbõl, most már tényleg visszavonulok (remélem nem úgy, mint a múltkor,ha nem olvasom a metnetet, nem is lesz ingerenciám reagálni semmire).
Szebb (metnet) napokat, mint amilyen nekem itt volt !

Ezek a 30 éves normálokra alapozott OMSZ-os anomáliatérképek különösen a nyári hónapokban igen csekély reprezentativitásúak. Akár az 1971-2000-es, akár az 1981-2010 közötti bázisperiódusról beszélünk, belekerülnek a kimutatásba az 1970-es és 80-as éveket jellemzõ többnyire 200 éves távlatban kivételesen hûvös nyarak átlaga.

Az egyes nyári hónapok átlagtól vett eltéréseit praktikusabb lenne az elmúlt 10-15-20 évhez viszonyítani. Illetve olyat is lehetne készíteni, ahol az elõzõ év azonos idõszakához képest vett eltérést ábrázolnák. A Központi Statisztikai Hivatal mindig bemutatja egy-egy paraméter elõzõ év azonos idõszakához képest bekövetkezett változását, az OMSZ miért nem? Érdekes információ lenne pedig.

Bár sokakat talán már nem érdekel a tavalyi hó, a december, de elmaradt idõ híján az akkori T átlag kérdésének rendezése. Azt írtam egy hete, hogy ha lesz idõm megnézem hol volt 3 fokos pozitív anomália. Sokan szememre vetették (azóta nem olvastam el a társalgó kb. 3500 hozzászólását, de nem is fogom), hogy honnan veszek mindenféle fals adatokat?
Ezeket az OMSZ méréseire alapoztam, tehát nem eumet,ogimet,idõkép, metnet stb. adatokat használtam és nem bennfentes révén az internetrõl szedtem. Sajnos való igaz, hogy az állomásáthelyezések és a városrészek megnevezése híján lehet, hogy nem ugyanott mért átlagot és decemberi adatot hasonlítottam össze (sõt biztos).
Csak azok szerepelnek itt, amely városok 30 éves átlagait a met.hu-n megtalálni plusz Pápa. Zárójelbe tettem 6 város 100 éves adatait is érdekességképpen. Odaírtam az rp5.kz oldalról vett decemberi órás átlagokat (kb.740 mérés, Pápa esetén 1508 metar átlaga), ami tudtommal hivatalos adatokat hoz, és végül az anomália szerepel nem egész fok hanem tizedfokos léptékben.

VÁROS..2015.dec.. 30 éves(100 éves)átlag..ANOMÁLIA
Budapest...2,7........1,8......(1,4)......0,9 fok
Debrecen...2,6........0,1......(0,0)......2,5 fok
Gyõr.......3,2........1,1.................2,1 fok
Miskolc....2,6.......-0,6.................3,2 fok
Pécs.......2,8........1,1......(1,2)......1,7 fok
Siófok.....2,7........1,2.................1,5 fok
Szeged.....2,6........0,9......(1,0)......1,7 fok
Szolnok....2,7........0,9.................1,8 fok
Szombathely2,2........0,4......(0,2)......1,8 fok
Pápa.......2,7........1,1......(1,0)......1,6 fok
Átlag......2,68.......0,80...............1,88 fok

Csak azért írtam be a múltkor, hogy mennyi is az átlag, mert elterjedtek metnetes és egyéb források alapján, hogy hihetetlenül rendkívüli meleg decemberünk volt. Ez a kerekített 2 fokos pozitív anomália (ha hõszennyezett másodrendû állomásokat is számolnánk 2 fok is lenne, hisz ezek az állomásadatok nem tükrözik az összes állomás mikroklimatikus viszonyait, mert fele is lehet, hogy repülõtér) még korántsem volt valami nagy durranás, ha csak az utóbbi évtizedeket nézzük. 50 vagy 100 éve biztosan örültek volna, ha ilyen téli hónapok lettek volna, különösen 1940-es évek elején )
Ha az OMSZ adatok falsak, vagy senki nem tudja, hogy Budapesten melyik kerületet kell érteni és melyik kerület adatát adta meg az OMSZ 1,4 meg 1,8 fokban, akkor szerintem nem nekem kéne tulajdonítani adathamisítást és arcátlanul nekem esni és lehülyézni. Ilyenkor szerintem egy moderátornak kötelessége lenne hidegre tenni a az illetõt, ha persze nem ürül, ha Bakonyvárt pocskondiázzák. Biztosan elõ tud húzni minden okostojás akár -1 foktól + 3 fokig terjedõ budapesti átlagot, hisz a helytõl, évtizedtõl vagy mérési és számítási módszertõl függõen mindig más átlag jön elõ. De akkor ne írogassa senki, hogy az OMSZ adataira alapozó szimpla hülye, hanem írja oda, hogy õ ugyan milyen fajta adattal bír és miért az az üdvözítõ és a methu miért rossz.
Nézve az adatokat feltûnõ, hogy Miskolc a legnagyobb anomáliát adja (3,2). Érdekesség, hogy míg általában minden város jóval 0 fok felett van a 30 év alatt, addig Miskolc -0,6. Ugyanakkor nem volt most ott hidegebb mint máshol. Ugyanakkor egy metnetes 2 adatos miskolci átlag 1,3 fok, míg a hivatalos 2,6. Gyanítom, hogy itt is, akárcsak a bõdületes ellenkezõ véglet Budapest esetében állomásáthelyezõsdi áll a háttérben. Olyan városok, mint Sopron, Pécs, Budapest, Eger, Miskolc, vagyis a dombos hegyes völgyes és sík felszínek váltakozása nagy T eltéréseket okoz és összevissza vagy kusza adathalmazt adnak, ha gyakran váltogatják a mérési helyet.
Egyébként szívesen olvasnám bennfentesektõl, hogy a methu által közölt magyar nagyvárosok 30 éves átlagait hogyan kell értelmezni, milyen városrészt és milyen átlagszámítási módszert tükröznek ?