Időjárási visszatekintő

A válaszhoz ásni kellene egy pofás termõhely feltáró szelvényt
Az látatlanban is biztos, hogy fõtípusként kõzethatású és erdõtalaj mozaikolódik. Vagyis elsõsorban redzina és Ramman-féle barna erdõtalaj, itt-ott ABET és pszeudoglejes.
Nagyon nem ide (hanem a földtanba) illünk, de majd elpakolják, ha szemet szúr ..bár ez még mindig vmi értelmes dolog, a met. társalgóban simán bent maradó, helyenként tajtékos hullámot vetõ kommentszeméthez képest...

Milyen termõ talajunk lehet Solymár-Kakukkhegyen, tszf. 350 m, az erdõ szélén?

A kõzet kemény mészkõ (talán Dachsteini, a térkép szerint)illetve málló sárga kõ (aleurit?) és foraminiferás dolomit. A feltalaj agyag, talán Kiscelli, téglagyár is volt reá telepítve. Sokszor meglepõdöm, hogy a kevésbé mészkedvelõ növények (Rhododendron, fás bazsarózsa, Thymus pulegioides) mennyire jól fejlõdnek benne, és a dolomitjelzõket is felneveli. Igaz 30 éve vegyszermentesen...

Köszönöm szépen a segítséget.

Nem érzem, mert ez nem érzet vagy érzelem kérdése. Értelmi.
Felõlem használhatsz a kommentjediben egy pilisi hegyközi medencében, vagy kiszélesedett völgyszakaszban élve, akár mélyföldet is, ha 200 méterrel a tengerszint felett ettõl jobban érzed magad. Nincs különösebb jelentõsége.
Ahogy egy egzakt földrajzi fogalom pontos szakmai tartalmában szintén nem releváns, hogy a kõfaragók, balettáncosok vagy akár a figyelõréket író meteorológusok milyen kontextusban és céllal írják le.
Mert,hogy a szûkebb példádnál maradjunk, a Göcsejben, vagy a Hetésben síkvidékezni kb. annyira értelmes, mint a "pilisi csernozjom talajok" !
Érted?!

Igazad van, de én így használom, ez áll a számra.
A geomorfológiai írást már olvastam, nem egyszer.
200 méteren lakom, erre ez (is )illik.
A Pilis vidéke nem csak a hegyeket, hanem a medencét is magába foglalja, ami bizony 150-200 méteren van. De értem amit írsz. Próbálom elhagyni.
Csak egy példa : Ma többfelé várható esõ, zápor, mely nyugaton, dny-on síkvidéken is átmehet havas, esõbe, havazásba, de megmaradó hóra csak 300 méter felett számíthatunk.
Nos, fõleg dny-on a síkvidék jelzõt használják 200-300 méter között dimbes-dombos tájakra is. Érzed!?

Bakonyvár a maga kifinomultságával utalt már rá , de abban igaza van,hogy ezt az " itt síkvidéken" kifejezést töröld a lokálpatrióta szótáradból, mert ahol laksz, az minden csak nem síkvidék. Hívhatod Vörösvári-völgynek, -medencének, ha nagyon földtanos a szíved akkor akár szerkezeti ároknak is , de a kistáj részlet felszínalaktanának nulla köze van a klasszikus síkvidék fogalmához. Az,hogy alacsonyabb tszf.-i magasságban vagy,mint a környezõ mészkõrögök még nem jelenti,hogy síkvidéken laksz.
Egyébként épp a településed régi öreg földrajz tanára írt doktori értekezést e témában 1958-ban, s habár 60 év távlatából már jó néhány szakmai megállapítás nem állja meg a helyét, mert a tudomány is idõnként elõrehalad, azért megkerülhetetlen (és mindmáig az egyetlen összefoglaló!) szakirodalom a területrõl.
Link

Valóban, a 2. legcsapadékosabb évkezdetem volt itt síkvidéken a 2007-es mérések óta.
2013-ban az elsõ 3 havi itt 345,7 mm volt, az április szárazabb volt az átlagtól, 39,1 mm hullott, viszont itt a május és június is jó volt konvektív szempontból sok esõvel, május 90,9 mm, június 107,8 mm-t hozott.
Így 2013-ban az év elsõ fele 583,5 mm-t hozott, sõt július elsõ hetében újabb 35 mm pottyant le, így július 7-ig az éves már 615 mm köré emelkedett.
Így 2013-ban az elsõ féléves 583,5 mm alig maradt el a 2010-es 637,2 mm-es elsõ féléves rekordomtól, melynek jó 45 %-át a májusi 278,9 mm adta akkor.
Idén eddig 221,7 mm-nél járok itt, és alig látom esélyét hogy mostantól hó végéig beérjem a 2013-as elsõ 3 havi rekordom.

Helyzet volt az is, de a február havi csapadék nem döntött meg akkor több évtizedes rekordot,nem úgy mint most, legalább is a Börzsöny északkeleti felén.
Diósjenõ mérõponton 2013 január:111,2 mm. február:119,9 mm. Ez utóbbi 23 mm-vel kevesebb mint az idei, de egy szûk tizessel elmarad az 1969-es második helyezettõl is.
A két havi összege viszont 2013-ban 6,6 mm-rel haladta meg a mostanit (231,1 mm).
Az igazán kiugró érték 2013-ban a márciusi csapadékösszeg volt: 178,1 mm-rel. 2013-ban az elsõ negyedév valóban húzós volt a maga szerény 409,2 mm-es szummájával.
Aztán arra az évre - május kivételével - lényegében el is zárták a csapokat...

Februárban itt északkeleten megint a Bükkben volt a legtöbb csapadék, lentebb 110-140, a magasabb régiókban 140-168 mm közötti értékekkel. Utoljára pont 80 éve, 1936-ban volt hasonló február, akkor Bánkúton 179 mm esett. Ettõl most 11 mm-rel elmaradtunk.
Az eddigi éves csapadék a fennsíkon 220-240 mm között van.
Bánkútnak egyébként a 1999-2015 közötti átlaga 923 mm, tehát az éves csapadék negyede már itt is lejött.
2010-ben 182 mm volt az elsõ két hónap, de a legcsapadékosabb évkezdés 2013-ban volt, amikor március végéig 382 mm-t mértek.