Időjárási visszatekintő

Nálunk az elmúlt 30 év (1987-2016) trendjei:
- hótakarós napok száma: +1 nap
- max. hóvastagság (éves): +6 cm

Konkréten Szombathelyen szerintem szinte semennyire. 1950-tõl végig külvárosi (nyitott), teljesen sík fekvésû helyen volt/van a mérés (azóta csak annyi változás volt, hogy a város északkeleti határában lévõ reptérrõl átkerült az állomás a délnyugati határában fekvõ fajtakísérleti telephelyre). Szóval a közelmúlt átlagait már nem befolyásolták ezek.

Pedig abban igaza van bazsának, hogy az általános felmelegedésnek gyakorlatilag semmi köze sincs a havazások gyakoriságához. Erre jó példa volt az idei január, ami az utóbbi telek messze leghidegebb téli hónapja lett, mégis alig esett hó. De mondhatnám akár a 2012-es februári nagy hideget is, az ország nagyobb része akkor sem dúskált a hóban. Viszont az összességében átlagos hõmérsékletû 2013 januárjában és februárjában sokszor volt havazás, legalább is nyugaton és északon.
A havazásokat szinte kizárólag a makroszinoptikai helyzet határozza meg, hiszen amíg tõlünk északra (Atlanti-óceán északi része, Skandinávia, Észak-Oroszország) van hideg a télen - márpedig az minden évben lesz -, addig bármikor bejöhet egy havas periódus, még egy összességében enyhe télen is. Viszont ha anticiklon uralom van, lehet akár évek óta nem látott zord tél is, mégis alig lesz hó. Az elmúlt szezonokban is a kedvezõtlen szinoptikai helyzeteket kaptunk kevés havat, de pl. ennek volt köszönhetõ, hogy az amúgy mediterrán és jóval enyhébb téli középhõmérsékletû Olaszországban gyakrabban havazott, mint korábban, olykor helyeken is, ahol évtizedek óta nem.
Amire esetleg hatással lehet a felmelegedés, az a hótakarós idõszakok rövidülése, de szerintem ebben sincs jelentõs összefüggés.

Nehogy már 1-1,5 fokos hõmérséklet emelkedésnek ne volna látszata. Pláne egy olyan sok változótól függõ jelenségnek, mint a hónak. 
Magyarország átlagos téli hõmérsékletete durván -1 +1 fok között van, nem -4,-5. Tehát ha 1-1,5 fokkal emelkedik, akkor az már lárványos változásokat hoz.

2010. január 30. Nógrád megye.
Egyébként magasabb hegyekben elég gyakori. Tudod, az a bizonyos pengeél.

Azt a fél méteres példát csak úgy mondtam.
Magyarországon fél méter hó egyszerre porhó és vizes hóból is nagyon ritka. Síkon meg pláne.

De maradjunk a szokásos hazai példánál. Mi a jobb, leesik 20-30 cm tapadó hó, vagy leesik 20-30 cm porhó!? Sztem az elõbbi. A porhó az hamar összeesik, pláne ha száraz lesz utána a levegõ, és a T. pluszba megy. A tapadó hó kevésbé.

Szombathely adatai fent vannak most már 2010-ig az OMSZ honlapján az éghajlati adatsorok között, lehet belõlük csemegézni

"Ellenben a 0 fokon hullott fél méter hónak igen magas a a víztartalma"

Annak magas, csak tapadós hóból nem esik 50 centi. Mondjál már egy esetet amikor fél méter tapadós hó esett!

Ez így nettó hülyeség. 
Enyhe idõ mellett hullanak az igazán nagy havak. 
Csak ki kell fogni egy olyan és tartós makro helyzetet, ami ezt eredményezi. 
Lásd 2013. elsõ harmada. 

Kemény fagyban is hullhat nagy hó, akár fél méter, de annak a víztartalma is olyan. Silány. Ahogy eláll, hamar elkezd toppedni, és néhány nap alatt akár a felére is esik, fõleg ha beütnek a pluszok.
Ellenben a 0 fokon hullot fél méter hónak igen magas a a víztartalma, és hacsak nem jön jelentõs enyhülés, akkor sokáig megmaradhat. Különösen a nappali olvadás, éjjeli fagyás szépen megedzheti.

Az utóbbi évtizedekben szignifikánsan emelkedett az éves középhõmérséklet Szombathelyen. Az 1961-1990-es 9,2 fokos évi középhõrõl az 1971-2000-es átlag 9,6 fokra, az 1981-2010-es átlag 10,0 fokra, a legfrisebb 1987-2016-os harminc éves átlag pedig 10,3 fokra emelkedett, ami 27 év alatt 1,1 fokos emelkedést jelent.

Elég nagy eltérés van egyes hónapok középhõmérsékletének emelkedésében, 1961-1990-es átlaghoz képest 1987-2016-os átlagban a legnagyobb emelkedést január (+1,5 fok), február, április, június és július (+1,2 fok), a legkisebb emelkedést szeptember (+0,4 fok), október és december (+0,5 fok) produkálta.