Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Rethly középkori gyűjteményének az olvasásakor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a középkori ember finoman szólva nem úgy gondolkodott, nem úgy fejezte ki magát mint a ma embere. Egy egy jelenség leírását gyakran babonás, vallásos kifejezésekkel írja le, és még az is lehet, hogy számára az nem is volt túlzás. A számára érthetetlen dolgok gyakran mitikus jelzőket kaptak. Konkrét esetben az esetet leíró minden bizonnyal hallomásokból állította össze a krónikát, nem pattanhatott be a terepjáróba hogy rövid idő alatt szetnezzen mi is történt, nem kaphatott online képeket az esetről a telojára. Hihetetlen mennyiségű valótlanságot közvetít ma is a média, ennek fényében talán nem is csoda ha vannak valótlan, túlzó korabeli írások. Ennek ellenére kitűnő gyűjtemény a Réthly Antal munkája. Remek dolog lenne bővíteni, még a kockázatai ellenére is. Egy elérhető digitális forma szerkeszthető lenne, ha valaki talál hiteles korabeli adatot, bővíthetné azt, az adott forrást feltűntetve. (Tudom, elég kockázatos dolog, nem lenne jó egy Wikipédia színvonal. Talán az ellenőrzés sem lehetetlen.) Réthly - bevallottan is - csak a felszínt lehetett képes egy kicsit megpiszkálni, egy ilyen kutatás messze meghaladja egy ember lehetőségeit.
Én inkább kisebb méretű, aránylag sokáig tartó borsójeget tartanék valószínűnek, mint például az idei gyöngyösi jégeső, csak akár durvább kivitelben. Az ilyen eseményeket helyenként a mai napig letélicsapadékozzák a médiában.
Szerk.: Zivi is erre gondolt
Szerk.: Zivi is erre gondolt
Lehet benne valami, mert egy júliusi szeles esős, akár havas időtől nem hiszem, hogy pikk-pakk kidöglik egy csomó állat.
Egy szőnyegbombázós teniszlabdányi jégesős zivatar talán.
De ezt összekeverni hóval?
Mondjuk ha 10-12 centi vastagon állt a talajon a jég, az kemény.
Meg azt írja, hogy a nap hatalmasan munkálkodott velük, az oroszlán melege nem tudom mi lehetett.
Az oroszlán csillagjegy uralkodója a Nap, de július 2-a nem az oroszlán csillagjegye.
De ha erről van szó, hogy nagyon meleg lehetett előtte, mint amikor zivatar előtt a döglesztő meleg van, akkor tuti nagyon durva jégeső volt.
Egy szőnyegbombázós teniszlabdányi jégesős zivatar talán.
De ezt összekeverni hóval?
Mondjuk ha 10-12 centi vastagon állt a talajon a jég, az kemény.
Meg azt írja, hogy a nap hatalmasan munkálkodott velük, az oroszlán melege nem tudom mi lehetett.
Az oroszlán csillagjegy uralkodója a Nap, de július 2-a nem az oroszlán csillagjegye.
De ha erről van szó, hogy nagyon meleg lehetett előtte, mint amikor zivatar előtt a döglesztő meleg van, akkor tuti nagyon durva jégeső volt.
Ennek mi lehetett a meteorológiai háterre? Nagyon kíváncsi vagyok rá...
"Déli 12 óra tájban Debrecenben ugyan csak szállingózott a hó, azonban a környező vidéken hó lepte el a tájat, beborítva a földeket, a
gabonát, erdőt-mezőt.
Nem, nem április tréfa, de még csak nem is július 2-i vicc a fenti hír, csupán visszarepültünk 212 évet
a múltba. A korabeli feljegyzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy 1797.
július 2-án havazás volt Debrecen környékén. A hó a városban csupán
szállingózott, a környező földeket azonban ellepte. Mennyiségét tekintve
nem lehetett csekély, hiszen a beszámolók egybehangzóan állítják, hogy a
földeken megmaradt, sőt, néhol bokáig is ért a hó. "
"Déli 12 óra tájban Debrecenben ugyan csak szállingózott a hó, azonban a környező vidéken hó lepte el a tájat, beborítva a földeket, a
gabonát, erdőt-mezőt.
Nem, nem április tréfa, de még csak nem is július 2-i vicc a fenti hír, csupán visszarepültünk 212 évet
a múltba. A korabeli feljegyzések ugyanis arról tanúskodnak, hogy 1797.
július 2-án havazás volt Debrecen környékén. A hó a városban csupán
szállingózott, a környező földeket azonban ellepte. Mennyiségét tekintve
nem lehetett csekély, hiszen a beszámolók egybehangzóan állítják, hogy a
földeken megmaradt, sőt, néhol bokáig is ért a hó. "