Agrometeorológia

Semmit új nincs ebben , a fajtákat általában korai termõre fordulás, nagy termõképesség,és intenzív termesztésre szelektálják, legyen az szinte bármely gyümi. Ezek a fák azonban igen ritkán élnek nagy kort! Olyan vegyszerekkel permeteznek a nagy gyümölcsösökben, általában szakember felügyelete mellett, amilyen vegyszereket mi nem kapunk meg a boltban. Számos öreg gyümölcs fát ismerek, láttam már én is fõleg az általad is leírt matuzsálem gyümölcs fákat. Én keményen szelektálok, pl. kb. 40 - 50 éves veresszilvák surjángjaiból is ültettem, megjegyzem ezek az öreg fák a mai napig kitûnõ termõ fák! Jóféle "borízû", vagy más néven nyári alma csemete is került, nagyon finom fajta, és döbbenetesen ellenálló. Ja, hogy soktucat magyar almafajta volt, sokféle ízvilággal, a legváltozatosabb érés idõvel, most meg termesztenek néhány félét? Miért is? Mert erre van igény....Biztos ez? Végtelen téma , én nem tudok eltelni a többtízéves makkegézséges gyümölcsfákkal. Fogom õket fényképezni.

Ajánlom figyelmetekbe Bellon Tibor: A Tisza néprajza - Ártéri gazdálkodás a tiszai Alföldön címû könyvét. A könyvben még régi magyar gyümölcsfajta-jegyzék is megtalálható!

Rengeteg ilyen méretû alma, kajszi és õszibarack, körte, szilva és egyéb gyümölcsfa van a környéken, mint amit Esztercica fotózott.
Sõt, rengeteg olyan magoncbarack van a szõlõhegyeken még épségben, amiket nemesítve fantasztikus fajták lehetnének.
Errefelé ugye jóideig nem jöttek be a nemes barackok, mert hogy azoknak itt nem megfelelõ az élettér, így a "köpöttbarack" terjedt el, és ahány köpés, annyi fajta lett. Van köztük nagyon gyenge, de van bõven olyan is, ami érdemes lenne további szaporításra.
Bussay doktornak van egy magonc fája, olyan finom, hogy hihetetlen!
Édes, nagy gyümölcsû, zamatos, nemesítés nélkül. Ráadásul permetezni sem kell.
Persze a permetszergyártó cégeknek az a jobb, ha minél gyengébb ellenállóképességû a gyümölcsfa. De nekünk nem.

Valóban a kertészeti egyetemek feladata lenne bizony (és akkor legalább értékelhetõ munkát is végeznének, mint amire külföldön oly sok példa van rá ; bár pl. a keszthelyi egyetemen néhány éve kísérleteznek azzal, hogy a globális felmelegedés hogyan hat egyes, nálunk termesztett vagy nem termesztett, akár mediterrán vidékekrõl származó növényekkel, de láttam írást a kísérletrõl, hát azt látva bizony lehet, hogy jobb, ha az amatõr áll neki csinálni...), de legalábbis felülrõl kellene irányítani és támogatni, de amint láthatjuk, minden csak úgy mûködik, ha önerõbõl, alulról, amatõrök elkezdik, bebizonyítják hogy mûködik, és bíznak abban, hogy a szakemberek majdcsak észreveszik.

Korábban mi is tervbe vettük, hogy gyûjtünk régi magyar gyümölcsfajtákat. De ezidáig nem valósult (még) meg.
Erdélyben ("Ördöngõsfüzes") tudunk egy illetõrõl, aki természeti múzeum alapítása mellett gyûjt többek között régi gyümölcsfajtákat is.

A sok füge mellé egy kis hazai alma: Link Vegyszert az elmúlt ötven évben nem kapott.