Agrometeorológia
Vannak szilvafajták melyek hajlamosak a szakaszos termésre, fõleg a régi fajták, pl. veresszilva. Egy- két évig ágszaggató mennyiség, másik évben semmi, tehát nem kell ehhez kártevõ, egyszerüen kipiheni a fa az elõtte lévõ évet. Pl. barackfélék is hajlamosak lennének erre, ezért ritkitjuk a termést még kis zöld állapotban.
Szinte máris magaménak érzem a kiló szilvádat. 
Tavaly szinte egy szem sem volt a fákon, azelõtt rogyásig tele mind. Az általad említett fenevadak kétéves ciklusa szépen nyomon követhetõ nálunk.
A gõztisztítót csempén próbáltam, fákon még nem...
Tavaly szinte egy szem sem volt a fákon, azelõtt rogyásig tele mind. Az általad említett fenevadak kétéves ciklusa szépen nyomon követhetõ nálunk.
A gõztisztítót csempén próbáltam, fákon még nem...
A permetszergyártó cégeknek mindenesetre nagyon jók ezek a kényes fajták!
Nekünk van birskörténk, a naspolya vadalanya, (kihajott tõbõl, így a bokor egyik fele naspolya, másik fele birskörte) elég mostoha körülmények között van jelenleg, és szép nagy termések szoktak lenni rajta.. Nem tudom, mi okozhatja nálatok a terméshullást.. 
Az almával kapcsolatban csatlakozom Nolihoz, a régi-régebbi fajták ellenállóbbak voltak. Az újakat csak permetezés mellett érdemes termeszteni. Sajnos kényesek.
Az almával kapcsolatban csatlakozom Nolihoz, a régi-régebbi fajták ellenállóbbak voltak. Az újakat csak permetezés mellett érdemes termeszteni. Sajnos kényesek.
És mi van, ha megkóstolod, ízlik, és amikor legközelebb elmész mellette az ütletben, akkor eszedbe jut, és megint megkóstolod?
A kivi sem volt egy idõben ismert nálunk, meg a banán sem, most mégis az egyik legtöbbet fogyasztott gyümölcs.
Emlékszem, régebben a régi Jugoszláviába jártunk át, akkor tudtunk ott banánt venni, szenzációszámba ment.
Most meg zölden, éretlenül dobálják utánunk.
Amikor még nem volt Magyarországon kivi és banán, senkinek nem volt rá szüksége, mert nem tudtak róla, hogy kéne, hogy legyen rá szüksége.
És így van ez sokmindennel.
Rengeteg parlagon heverõ, dzsungeles domb van Magyarországon, kihasználatlanul, gazdasági haszon nélkül.
Túlmisztifikálva egyáltalán nincs a dolog, de ha lenne már az országban egy csomó többhektáros kivi vagy kákiültetvény, biztos adna 1-2 embernek megélhetést.
Ha az 1980-as évek elején sikerült volna a szakemberek által vezetett kivihonosítási kísérlet (szakmai tudás és hozzá nem értés miatt nem sikerült), akkor ma már ugyanúgy termeszthetnénk, mint az olaszok.
Mindkettõ, a fügével együtt mindhárom biogyümölcs, tilos õket permetezni. Ezt sem elhanyagolható szempont.
Szóval van benne ráció szerintem is, legalábbis több elõnye van, mint hátránya, az biztos.
A globális felmelegedés biztosan szóba kerül, bár majd próbálok tenni ellene, hogy ne kerüljön. Persze az nem fog eszébe jutni az "átlagembernek", ahogy Noli írja, hogy többszáz éve létezõ gyümölcs Magyarországon.
A kivi sem volt egy idõben ismert nálunk, meg a banán sem, most mégis az egyik legtöbbet fogyasztott gyümölcs.
Emlékszem, régebben a régi Jugoszláviába jártunk át, akkor tudtunk ott banánt venni, szenzációszámba ment.
Most meg zölden, éretlenül dobálják utánunk.
Amikor még nem volt Magyarországon kivi és banán, senkinek nem volt rá szüksége, mert nem tudtak róla, hogy kéne, hogy legyen rá szüksége.
És így van ez sokmindennel.
Rengeteg parlagon heverõ, dzsungeles domb van Magyarországon, kihasználatlanul, gazdasági haszon nélkül.
Túlmisztifikálva egyáltalán nincs a dolog, de ha lenne már az országban egy csomó többhektáros kivi vagy kákiültetvény, biztos adna 1-2 embernek megélhetést.
Ha az 1980-as évek elején sikerült volna a szakemberek által vezetett kivihonosítási kísérlet (szakmai tudás és hozzá nem értés miatt nem sikerült), akkor ma már ugyanúgy termeszthetnénk, mint az olaszok.
Mindkettõ, a fügével együtt mindhárom biogyümölcs, tilos õket permetezni. Ezt sem elhanyagolható szempont.
Szóval van benne ráció szerintem is, legalábbis több elõnye van, mint hátránya, az biztos.
A globális felmelegedés biztosan szóba kerül, bár majd próbálok tenni ellene, hogy ne kerüljön. Persze az nem fog eszébe jutni az "átlagembernek", ahogy Noli írja, hogy többszáz éve létezõ gyümölcs Magyarországon.
A régi almafajták sok szempontból szerencsésebbek, mint az eu-szabványra kitalált újak... Vannak fajtamentõ programok, talán marad is valami a régi almákból (nagy kedvencem a húsvéti rozmaring).
Pont most olvastam a História legutóbbi számában, ami számomra újdonság volt, hogy régen nem a ház mellé ültettek elsõsorban gyümölcsfát a jobbágyok, hanem erdei tisztásokra, egy-egy fát, aminek aztán tényleg csak a gyümölcsét kellett leszedni õsszel. Egy-egy jobbágynak volt több tucat gyümölcsfája is az uradalmi erdõkben. Ez leginkább egy dolgot jelez kiválóan: monokultúra-ellenes termesztési mód, amivel elkerülhetõ egy csomó betegség, kártevõ!
Pont most olvastam a História legutóbbi számában, ami számomra újdonság volt, hogy régen nem a ház mellé ültettek elsõsorban gyümölcsfát a jobbágyok, hanem erdei tisztásokra, egy-egy fát, aminek aztán tényleg csak a gyümölcsét kellett leszedni õsszel. Egy-egy jobbágynak volt több tucat gyümölcsfája is az uradalmi erdõkben. Ez leginkább egy dolgot jelez kiválóan: monokultúra-ellenes termesztési mód, amivel elkerülhetõ egy csomó betegség, kártevõ!
A terebess elsõsorban ázsiai dolgokkal foglalkozik, s a japán, koreai fajták gyümölcse sokkal csersavasabb a nálunk lévõ nemesebb, magnélküli fajtáknál. Amellett, hogy egy virginiai, japán vagy koreai káki esetében tényleg igaz a hóban lévõ gyümi (már a látványa is csodás), a mieink ilyenkor jobban érzik magukat már leszedve :-))) Pont errõl szól a gyümölcsnemesítés.
Többszáz - ha a rómaiakat esetlegesség okán nem számítjuk - éve termelnek itthon fügét, a török kortól biztosan. Persze, nem õshonos, de nem az a búza meg a szõlõ meg a barack sem...Ha nem lenne rá kereslet, nem volna a tecsóban kapható.
De ez a legkevesebb. A káki és kivi esetében bizony jelentõs szállítási megtakarítást érhetne el a világ, ha nem az óceán túlfelérõl (vagy mondjuk Izraelbõl, Spanyol- és Olaszországból) cipelnék ide. A kivi igazán népszerû gyümölcs, ami nem baj, mert finom és magas a c-vitamin tartalma. A káki kiváló "ellenszere" a sok petyhüdt izomzatú szorulásosnak, akikkel teli van az ország és potenciálisan ki vannak téve a vastagbélrák veszélyének, hála az ócska minõségû gyorsélelmiszereknek és az ücsörgõ életmódnak. Óriási lehetõsgék vannak ezekben a gyümölcsökben szerintem!
A struccos analógiád annyiban sántít, hogy míg a stucccsibét bizony fûteni kell, mert nem bírja a hideget, a nevezett gyümölcsök nem olyasmik, amiket fûtéssel termelünk.
De ez a legkevesebb. A káki és kivi esetében bizony jelentõs szállítási megtakarítást érhetne el a világ, ha nem az óceán túlfelérõl (vagy mondjuk Izraelbõl, Spanyol- és Olaszországból) cipelnék ide. A kivi igazán népszerû gyümölcs, ami nem baj, mert finom és magas a c-vitamin tartalma. A káki kiváló "ellenszere" a sok petyhüdt izomzatú szorulásosnak, akikkel teli van az ország és potenciálisan ki vannak téve a vastagbélrák veszélyének, hála az ócska minõségû gyorsélelmiszereknek és az ücsörgõ életmódnak. Óriási lehetõsgék vannak ezekben a gyümölcsökben szerintem!
A struccos analógiád annyiban sántít, hogy míg a stucccsibét bizony fûteni kell, mert nem bírja a hideget, a nevezett gyümölcsök nem olyasmik, amiket fûtéssel termelünk.
Szívesen!
Van rá egy kiló szilvám, hogy jövõre meg alig lesz szilva
Van egy szilvamoly nevû dög, ami két éves ciklusa miatt két évente kinyírja a szilvatermést.
Egyébként ha tényleg vegyszerellenes vagy, akkor a kivi erre tökéletes. Meg a gõztisztító
Van rá egy kiló szilvám, hogy jövõre meg alig lesz szilva
Van egy szilvamoly nevû dög, ami két éves ciklusa miatt két évente kinyírja a szilvatermést.
Egyébként ha tényleg vegyszerellenes vagy, akkor a kivi erre tökéletes. Meg a gõztisztító
Köszönöm a tanácsot Neked és Talacinak is.
Nagyrészt öreg, több évtizedes gyümölcsfáink vannak (alma, szilva), amelyek sose láttak permetszert, mégis hibátlan gyümölcsöket képesek nevelni. (Idén hatalmas mennyiségû szilva termett, szinte minden szem kukacmentes volt, nem gyõztem aszalni..) A baj az új ültetésûekkel van: 3 éves Jonagored fácska - terem, de mire megérik a gyümölcse, a belseje már barna. (Tudom, permetezés-hiány a kellõ idõben..)
Talán szerencsésebb volna a magamfajta vegyszer-ellenes embernek tényleg kivivel próbálkoznia.
Nagyrészt öreg, több évtizedes gyümölcsfáink vannak (alma, szilva), amelyek sose láttak permetszert, mégis hibátlan gyümölcsöket képesek nevelni. (Idén hatalmas mennyiségû szilva termett, szinte minden szem kukacmentes volt, nem gyõztem aszalni..) A baj az új ültetésûekkel van: 3 éves Jonagored fácska - terem, de mire megérik a gyümölcse, a belseje már barna. (Tudom, permetezés-hiány a kellõ idõben..)
Talán szerencsésebb volna a magamfajta vegyszer-ellenes embernek tényleg kivivel próbálkoznia.
Szerintem pont az a baj, hogy nem permeteztek semmit, semmivel. A birs valóban nem igényel sok permetezést, de virágzáskor feltétlenül meg kell permetezni monilia elleni permetszerrel, mert hajlamos a monilia fertõzésre. A fertözés miatt a virág ha meg is termékenyül, nem képes a gyümölcsöt nevelni, hanem leesik. Én sem vagyok híve a permetezésnek, de be kell látni, hogy permetezés nélkül nem lehet gyümölcsöt termelni. Kivéve a kivit. Többek között ezért is próbálkozom vele.
Közben Floo megelõzött. Tudtommal nem rovarkártevõ okozza a hullást.
Közben Floo megelõzött. Tudtommal nem rovarkártevõ okozza a hullást.
A birskörte nagyon érzékeny a moníliára, ezért ez szokott lenni vele a gond.
De hogy a 2-3 centis gyümölcsök miért potyognak le, azt nem tudom!
Ismerek több fát is a környéken, mind roskadásig van.
Talán valami rovar?
Próbáljátok meg virágzás közben jövõre monília ellen permetezni Chorussal, majd amikor a kis gyümölcsök megjelennek, valami rovarölõvel.
Más ötletem nincs elsõre, megkérdek pár embert, akinek van, hátha van ötlete.
De hogy a 2-3 centis gyümölcsök miért potyognak le, azt nem tudom!
Ismerek több fát is a környéken, mind roskadásig van.
Talán valami rovar?
Próbáljátok meg virágzás közben jövõre monília ellen permetezni Chorussal, majd amikor a kis gyümölcsök megjelennek, valami rovarölõvel.
Más ötletem nincs elsõre, megkérdek pár embert, akinek van, hátha van ötlete.
A cikkhez annyit:
"Fiatal példányait célszerû védeni az erõsebb fagyoktól - késõbb már minden hideget kibír."
Az utolsó gondolat nem igaz!
Ahogy Kess is írja, vannak fagytûrõbb fajták, vannak méretben, állagban és ízben is különbözõek.
A Costata valóban akár -20 fok alatti hõmérsékletet is kibír, viszont ami nekem van az udvarban, az pl. -19 fok körül már nem szeret lenni, és a másik fajtáim, a Tipo és a Sharon is -19-20 fokon már fagykárt szenved.
Tehát helytelen, amit írtak.
"Termései októbertõl decemberig érnek és a kisebb fagyokat károsodás nélkül átvészelik." Link
A Kess által említett Costata gyümölcsét 3-4 évvel ezelõtt volt szerencsém -3 fokos fagy után megkóstolni, és teljesen tönkrement a gyümölcse, gumis lett a fagytól és íztelen.
Ebben az esetben ez sem igaz, a Starkl újságban is láttam fényképet, hogy a narancssárga gyümölcsök kint vannak a hóban, és milyen szép látvány, persze szép, csak tönkremennek a gyümölcsök.
Lehet, hogy van olyan fajtája, aminek a gyümölcse fagyra érzéketlen, de a Costata biztosan nem.
Most idén kipróbálom a Rojo Brillante fajtájával és a Tipoval is, mi lesz fagy esetén a gyümölccsel.
"Fiatal példányait célszerû védeni az erõsebb fagyoktól - késõbb már minden hideget kibír."
Az utolsó gondolat nem igaz!
Ahogy Kess is írja, vannak fagytûrõbb fajták, vannak méretben, állagban és ízben is különbözõek.
A Costata valóban akár -20 fok alatti hõmérsékletet is kibír, viszont ami nekem van az udvarban, az pl. -19 fok körül már nem szeret lenni, és a másik fajtáim, a Tipo és a Sharon is -19-20 fokon már fagykárt szenved.
Tehát helytelen, amit írtak.
"Termései októbertõl decemberig érnek és a kisebb fagyokat károsodás nélkül átvészelik." Link
A Kess által említett Costata gyümölcsét 3-4 évvel ezelõtt volt szerencsém -3 fokos fagy után megkóstolni, és teljesen tönkrement a gyümölcse, gumis lett a fagytól és íztelen.
Ebben az esetben ez sem igaz, a Starkl újságban is láttam fényképet, hogy a narancssárga gyümölcsök kint vannak a hóban, és milyen szép látvány, persze szép, csak tönkremennek a gyümölcsök.
Lehet, hogy van olyan fajtája, aminek a gyümölcse fagyra érzéketlen, de a Costata biztosan nem.
Most idén kipróbálom a Rojo Brillante fajtájával és a Tipoval is, mi lesz fagy esetén a gyümölccsel.
Szeretném, ha birskörtével kapcsolatban írnál nekem valami kézzelfogható, hasznos tanácsot. 8 éve ültettünk egy birskörte fát, tavaly volt rajta egyetlen darab termés, se elõtte, se idén.. Rendesen virágzik minden tavasszal, majd a piciny gyümölcsök 2-3 cm-es korukban lepotyognak. Mit lehet tenni a termés megtartásáért? (Nem permetezünk semmit, semmivel.)
Amennyiben itthon van egyáltalán szükséglet a fügére. Mondjuk ahogy az átlagembert ismerem, majd jól leszûrik belõle, hogy biztos azért terem meg a füge, mert globális felmelegedés van
Én pl. nem is vágyom a fügére, egyszer megkóstolnám, mert azt vallom, egyszer mindent ki kell próbálni, de ennyi. Az energiamegtakarítást így kijelenteni szerintem kicsit elhamarkodott, ennyi erõvel a strucctenyésztés is energiamegtakarítás
Amit Floo csinál, az nagyon jó lehet majd, de azért ne misztifikáljuk túl
Én pl. nem is vágyom a fügére, egyszer megkóstolnám, mert azt vallom, egyszer mindent ki kell próbálni, de ennyi. Az energiamegtakarítást így kijelenteni szerintem kicsit elhamarkodott, ennyi erõvel a strucctenyésztés is energiamegtakarítás
Amit Floo csinál, az nagyon jó lehet majd, de azért ne misztifikáljuk túl
Nem egészen tiszta, hogy mit szeretnél. OK, Floo evangelizál a fügével, de szerintem egy cseppet se baj, mert az emberek 99%-a még most is csak az aszalt rettenetet ismeri, holott frissen teljesen OK a gyümölcs. Igazából lehetne almáról is beszélgetni, de sokkal kevéssé lenne izgalmas azt olvasni, hogy kinél mekkora pettyek vannak a starkingja bõrén. Ráadásnak, mivel a délszaki növények termeszthetõek itthon is, ezzel energiát (szállítás!!!) takarítunk meg, szerintem igenis fontos és hasznos, amit Floo csinál.
Köszönöm Noli a kimerítõ linket.
Kess: igen átugrom én is, és elnézést, ha nyers voltam, mint egy sárga káki-szilva.
Kess: igen átugrom én is, és elnézést, ha nyers voltam, mint egy sárga káki-szilva.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat