Időjárási visszatekintő

Igazából semmi extrém nem látszott, egyszerűen csak hideg volt, a leesett hó pedig az autók járta legforgalmasabb főutakon sem olvadt el. Furcsa volt látni, hogy néhány napon a szegedi legbelebb belvárosban délután kettőkor sem ment a hőmérséklet - 10 fölé a ragyogó napsütés ellenére.
Link
Az már csak hab volt a tortán, hogy ez a hideg időszak, ami megszakítás nélkül tartott egy hónapon keresztül  - jan 22-ig (kb. pálfordulás) - vagyis a T nem mászott fagypont fölé, pont egy karácsony esti havazással kezdődött. Ebben az évben még a gyertyaszentelői babona is bejött, mert a február 7-ig tartó enyhe időszak után visszajött a januárinál csak kicsivel enyhébb tél, ami március első napjaiig tartott.

Hú bakker, én a 2017-es -5,8 C-s januárt is brutálisnak éltem meg, milyen lehet egy -7,3-as január, amire egy -8,2-es február kontráz rá? (Éltem már akkor, és emlékszem oltári hidegekre és olyan hófúvásokra, hogy nem tudtuk kinyitni a bejárati ajtót, de ezeket a számokat nem ismertem)

A 87 március is gyönyörű hónap volt. Itt -17 fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet, és napközben is kemény fagyok voltak (-5 fok alatt). Nagy hó volt, időnként a háztetőkről hatalmas lavinák indultak meg. Egy ilyen pont beterítette a magyar tanáromat, miközben a gimnázium előtt beszélgettünk.

85-ből még egy dolog égett bele az agyamba. Kevés hó volt, de sokáig kitartott és így tömörödött. Ami tetszett, ahogy sétáltam rajta a hó nem ropogott, hanem csikorgott. Ilyen hangot sem hallottam mostanában...

Ez pontosan így volt.
84/85 viszonylag kevés hó, de kemény hideg, a Balaton hasonlóan befagyva, mint  a 2017 januárjában.
85/86 enyhe, de nagyon hideg és havas február.
86/87 január 10-től pedig a legenda.
Említésre méltó még a 87-es március. Havas és eszeveszett hideg volt. Siófokon messze az elmúlt 120 év leghidegebb márciusa -0,6 fokos átlaggal.

Szegeden a '85-ös január középértéke - 7,3. A februárt Debrecen vitte, -8,2-vel. (OMSZ)

Szó szerint értheted, azt a három telet jelenti.
Valóban 85/86-ban gyengébb volt a december és a január, de számomra a február eleji hóvihar felejthetetlen. Ahhoz hasonló hóvihar itt legutóbb 2005 január végén volt (erős havazás, szélvihar és kemény fagy együttese). Ugyanakkor felénk keménynek számító -15 fokok is voltak abban  a februárban. Ha most télen lenne egy ilyen akció és egy -15 fokos hőmérséklet már aláírnám a telet.

84/85-ben a hideg időszak alatt egyébként nem volt túl nagy hó nálunk, talán 10-15 cm között lehetett. Annak a télnek havazás szempontjából a legemlékezetesebb pillanatai március végén jöttek el, amikor 40 cm hó esett 8 óra leforgása alatt egy vasárnap délután (pont az NBII-es mérkőzés közben kezdett el havazni - 13 órakor kezdődött a mérkőzés - és egészen este kilencig esett, a Derrick krimi végéig). De ez csak egy regionális havazás volt, csak a nyugati határvidéket érintette. A hideg egyébként brutális volt azon a télen, december 26-tól január 20-ig folyamatosan - 25 napon keresztül -  fagypont alatt volt a hőmérséklet, a január középhőmérséklete végül nálam -6 °C lett (abban az időben pont vezettem időjárási naplót). Gondolom a keleti országrészben még hidegebb lehetett.  Februárban pedig a januári hideg ismétlődött újra egy kicsit lájtosabb verzióban.

A 87-es januári hóviharról pedig nem kell különösebben beszélni (érdekes az is vasárnap este kezdődött). -17 fok, orkán erejű szél, 100 méteres látótávolság, másnap reggelre hóval teljesen betemetett parkoló autók, tankok a Várkerületen és az iskolából hazamenve 25 perc alatt a kézujjaim a kesztyű ellenére majdnem lefagytak, pedig délutánra már kisütött a nap.

Felénk még annyi plusz volt - mint ahogy lenni is szokott - hogy közel három napig tombolt a szél. itt még a ciklon telitődés is komoly széllel járt, miközben a középső országréyzben rég elállt. Emlékszem egy reggelre, kora délelőttre mérséklődött a szél, de akkor már felhőtlen lett az idő is. Úgy szoktuk mondani, az északkeleti szélben itt lehet bízni. (Avagy a muszka berugta a nagykaput.)
Egyébként az idősebbek egyáltalán nem voltak hasra esve 87 - től, ami még furabb a brutális, és nagyobb havat adó, igaz rövidebb ideig tartó 99 februártól sem. A háború nagy teleit, a 42 - es iszonyat nagy havat, hóvihart szokták emlegetni, illetve igazi gyöngyszem a 63 /64 - es tél. Hatvsnhárom decembere Pesten is - 5 fokos, és többszöri havazás, hófúvás volt legalább ebben a térségben. Olyan helyeket fújt be totalra a hó, amit elképzelni, hinni is nehéz. Pl. nagy kiterjedésű laposok voltak teljesen behordva hóval, aminek bizony az én emlékezetemben a közelében sem voltunk még (1980 december eleji hófúvással kezdtem eszmélni) , pedig volt azért pár igazi hóvihar. Nyilván ehhez feltétlenül kell a többszöri havazás, hófúvás, minimális olvadással. Valami ilyesmi, igazi "oroszos" időszakot jó lenne átélni, de hát olyan idők járnak, hogy egy nyamvadt havazás is szenzáció számba megy. 

Ja, tényleg! A szendvics.
Mindig elfelejtem! 

Kiváló, gyengébb, kiváló.

Ez nálam nem sorozat, legfeljebb "szendvics" by Thermo.

Ha 3-ból 2 tél hideg, havas, és 1 enyhébb, vagy, legalábbis felemás, akkor mit mondunk?! 
Azt, hogy összeségében egy jó 3-as széria volt.  

"A 85-ös, 86-os ás 87-es tél egy nagyon jó sorozat volt."

Ez konkrétan melyik teleket jelenti? Csak azért, mert 85/86-os tél azért kissé kilóg: a december 4,1, január 1,1 átlagot produkált. Az is igaz viszont, hogy a február az vastagon kompenzált: -3,7 °C. (siófoki adatok)
A 84/85-ös és a 86/87-es tél ellenben valóban hiba nélküli volt.

Én is emlékszem erre a havazásra. Aznap Szentgotthárdról Sopronba utaztam vonattal. A Vas megyei részen nagy hó esett, de mivel gyenge volt a szél, nem volt gond. A vonat Lövőtől kezdett egyre jobban lelassulni és késni, ahogy az Alpok szélárnyékából kiért. Végül egy jó másfél órás késéssel azért beért a vonat Sopronba. A városban ekkor már jó méteres hófúvások voltak.
Az ezt megelőző napon, szombaton is nagyon hideg idő volt -10°C alatti maximummal, de ekkor még nem volt hótakaró.
A 85-ös, 86-os ás 87-es tél egy nagyon jó sorozat volt.

Biztor válaszára-írására (még nem helyezték át ide), persze a pontos hóvastagságot nem tudom, de apám akkor a zalaegerszegi főutca egyik végén volt igazgató egy erdészeti telepen. Jópár munkagépük volt. Mivel tolni/marni a havat nem lehetett (ott valószínű hófúvások is dolgoztak, valóban voltak méternél jóval nagyobb vastagságok). Munkagépeikkel, platóra rakták a havat, és a már felszabadított kerülőutakon vitték ki a Zala partra.

[áthelyeztem. akkor ez a 26375 beírásra a válaszod - imi] 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458729 - 2019-12-19 19:49:04)

Emlékszem, mi Szegedről figyeltük irigykedvea híradásokat,, 30 cm-es olvadó hóban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458728 - 2019-12-19 19:38:52)

Egyetértek, valóban a vadsága miatt volt a legnagyobb hóvihar, amit átéltem életemben. Viszont előtte egy évvel, február végén lemaradtam egy irtózatos nagy havazásról. Főiskolás voltam 1986-ban, Zalaegerszegről mentem vissza Pécsre egy vasárnapi délután. A vonatraszálláskor kb: 40 cm volt a hó Zalaszentivánnál. Reggelre több mint egy méter hó esett összesen, apám elmondása szerint olyan volt, mintha köd lett volna. Zalaegerszeg több napon át lebénult, csak a hóba vágott sikátorokban lehetett közlekedni. Ez a nagy mennyiség, csak Zala és Vas megye egyes régióiban volt jellemző...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458725 - 2019-12-19 19:18:17)

1987 januárjára nem lehet ráverni. Nem a hómennyiség miatt. Akkor átlagosan 25-40 cm hó hullott az országban. Ez igen nagy mennyiség, de volt már előtte és utána is ilyen hóréteg. Annak a ciklonnak a vadsága, brutalitása volt egészen egyedi. Mínusz 10-15 fok, szakadó porhó, 100 km-es sebességet is meghaladó északi irányú széllökések, legalább tíz órán keresztül, (itt a fővárosban is) ez minden képzeletet felülmúl. A tv-ben egészen elképesztő felvételeket láttam, amiket az M.H.SZ harckocsijából készítettek nyílt területen. Más közlekedési eszköz nem jöhetett szóba.  Nem tudom, hogy átél e a metnet fórum egy ilyen különleges időjárási helyzetet???

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458724 - 2019-12-19 19:07:1

A négysávos városi utak két szélső sávját a félretolt hó foglalta el. A kupacok áprilisban olvadtak el teljesen. Álom, álom jöjj el...

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458723 - 2019-12-19 18:58:14)

Brutális mennyiségű hó hullott akkor Békéscsabán. A sétáló utcában szinte közlekedni sem lehetett. 30-40 centi közötti hótakaró rémlik. Szerintem simán rá vert 87-re. De minimum a közelében volt. És abban a szezonban többször is volt kiadós havazás. Pazar tél volt! 12 év alatt hasonló sem éltem Pesten, pedig azaz emlékezetes 2009-es valóban gyönyörű téli helyzet volt, már csak a rendkívül alacsony T miatt is. Nem gyakran havazik a hőszigetben - 7 fokban.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458718 - 2019-12-19 18:37:4

Itt 2003 februárjában zárták le utoljára a falut hóvihar miatt, 60  cm , több helyen 80 cm körüli hóréteg,(nem lehetett pontosan mérni) illetve 2-3 méteres hótorlaszok voltak, a végén szélcsendes, erős havazással, lesz még ilyen valamikor?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458711 - 2019-12-19 16:29:41)

Nekem semmi extra emlékem nincs arról a havazásról pedig 15 voltam.
A 89-es enyhe decemberről viszont  bőven vannak.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458710 - 2019-12-19 16:28:49)

Én akkor még nem,2003 februárjára emlékszem a nagyvadak közül Fater mesélt a 87-ről.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458707 - 2019-12-19 15:40:52)

Úgy kb. Kál - kápolnáig szokott hofuvas lenni. Jól kivehető ez a széltérképen, a hófúvást szinte kizárólag észak - északkeleti szél okozza. Ez a szélcsatorna, súlypontjával dél Borsod, de Heves keleti része, a Tisza tó tágabb térsége is ehhez tartozik. Természetesen Bodrogköz - Hernádvölgye. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458705 - 2019-12-19 15:23:45)

Az 1987-es  januári havazás mennyivel volt komolyabb az 1999. február elejinél?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458704 - 2019-12-19 15:11:50)

1987-ben 10 éves voltam és emlékképeim vannak azokból a napokból. Sajnos akkor még nem voltam elég érett ahhoz, hogy naplót vezessek, megmérjem a hóréteget vagy akár csak fotókat készítsek (ehhez még 3 évet kellett nőni, de ez az emlék mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy papírra kell vetni, meg kell örökíteni a téli időjárást, mert idővel minden a feledés homályába merül). 
1987-ben nem volt kis hó, de az 1999 februári 50+-os és a 2003 februári 55-63 cm-es szerintem felülmúlja (legalábbis a jászberényi értékeket). Bár utóbbi 2 esetben nem volt komolyabb hófúvás, ami felénk igen ritka jelenség, valószínűleg a Mátra árnyékoló hatása miatt. Nincs valakinek egy max. hóvastagságokat feltüntető adatsora 1987 januárjából?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458703 - 2019-12-19 14:52:41)

Legalább egyszer ilyet minden fan megerdemele. Nem tudom Gerike élt e már akkor... 
Végül Borsod volt a totál befutó, az elzárt települések számában, a tévé szerint. Hát az biztos hogy felénk napokig csak tank, Rába steiger, lovasszán járta. Sok helyen egyszerűen nem lehetett kivenni hol az út, úgy síkra fújt mindent. 

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#458692 - 2019-12-19 11:06:57)

Olyan sokat emlegeted a 87- es januári havazást hogy gondoltam ennek örülsz.
Link