Globális jelenségek

A jégsapka lökésszerû fogyatkozásai nem olvadási, hanem lecsúszási rohamok lehetnek. Ahogy írod is, Grönlandon messze több hó hullik le, mint amennyi nyáron el tudna olvadni. A jégsapka viszont nem nõ az égig, hanem az anyaga a gleccsereken keresztül folyamatosan csúszik ki a tengerbe. Ez a folyamat nyilván nem egyenletes, hanem ha valahol "túl sok" hó és jég gyûlt össze, akkor ott átmenetileg felgyorsul. Persze a felmelegedés ezt elõsegítheti (ha a jég és az alapkõzet közé olvadékvíz kerül, akkor sokkal könnyebben lecsúszik a jégtömeg), de tökéletesen állandó klíma mellett is oszcillálna a gleccserek sebessége.

Köszönet a nagyon informatív válaszodért, tulajdonképp mindent megtudtam belõle, ami érdekelt. Tulajdonképp azért akadt meg a szemem a grönlandi olvadással foglalkozó íráson, mert tegnap egy bulvárhírt olvastam ugyanerrõl. A cikk elõször azt közölte, hogy a jégsapka vékonyodása nem monoton folyamat, hanem idõszakonként, mintegy rohamokban jelentkezik. Ezek között nyugalmi idõszak van, mikor is a jég mennyisége nem növekszik ugyan, de legalább stagnál. Állítólag két ilyen olvadási "rohamot" regisztráltak: az egyik 1985 és 1999, a másik pedig 2005 és 2010 között. Rögtön ezután azt olvashattam, hogy igen ám, most is erõsen olvad a jég (holott nyugalmi idõszak kezdõdött úgy 2 éve) Ezen a ponton tettem le az újságot. Bulvárlap, -gondoltam- lehet, egy szó sem igaz az egészbõl.
Hát, eszerint mégiscsak van alapja a hírnek. Jelen szellemi közállapotokat ismerve fogadnék, hogy a legtöbb olvasónak az "jön le" az irományból, hogy a globális felmelegedés
miatt olvad a grönlandi jég, hamarosan talán írmagja se marad... Nekem pedig az a véleményem, hogy elõször is, a 30 év messze kevés idõ ahhoz, hogy hosszútávú tendenciát olvassunk ki belõle a klímára vonatkozólag. Másodsorban, ha már 1889-ban is elõfordult hasonló mértékû nyári olvadás, ezt a mostanit biztosan nem írhatjuk holmi hokiütõ-szerû, folytonosan emelkedõ globális hõgörbe számlájára.

Köszönöm, kedves mentorom, a bíztatást. Hát majd igyekszem... Azért vannak itt rajtam kívül is, akiknek lenne hova felzárkózni, talán még inkább, mint nekem. Vajh, õket miért nem nógatod?

Erre mi a magyarázat egyébként? Mi történt "máshogy" az elõzõ évekhez képest?

Különbözõ hullámhosszakon felvett mûholdképekkel a nedves (olvadó) és a "tiszta" hó ill. jég megbízhatóan elkülönül. A gyenge pont az, hogy a felhõvel borított területekrõl nincs információ. (De Grönland belsejében azért ritkán borult az ég, és épp itt megy ritkaságszámba az olvadás.)

Mûholdas megfigyelések kb. 30 éve vannak, azóta a legnagyobb egyidejûleg olvadó terület Grönland 55%-a volt (idén 97%). A jégsapka tetején mélyített fúrásokból (ahol jól meg lehet különböztetni az olvadás után összefagyott havat a simán tömörödött változattól) az derült ki, hogy 1889-ben volt utoljára hasonló esemény.

A jégsapka tetején egyébként van meteorológiai állomás, az adatokból az is kiderül, hogy a tengerszint feletti magasság 3207 m: Link

Mûholdakról gyakorlatilag 100% bizonyossággal megállapítható. Még a tömörsége, összetétele, vastagsága stb stb stb is Meg még "millió" egyéb dolog. Tessék felzárkózni egy kicsit

Köszönöm. Mindenesetre érdekes lehet akkor,hogy ez a szezon véletlenül alakult arra így,vagy akár egy tendencia kezdetét jelenti majd.

Voltaképpen milyen tengerszint feletti magasságban helyezkedik el Grönland központi területe? A jégtakaró vastagsága -ahogy írod- 2-3 km. Irdatlan súlya alatt nyilván behorpad kissé a földkéreg, de még így is biztosan eléri a magashegységi nívót. Ilyen tengerszint feletti magasságban, a pólus szomszédságában elég ritka lehet az olvadás.
A másik gondolat, hogy miképp állapították meg az olvadás tényét, valamint területi kiterjedését. Nyilván nem úgy, hogy terepbejárást tartottak. Feltételezem, hogy a világûrbõl detektálták -ez esetben kérdés, hogy a vizsgálati módszer mennyire megbízható.
További kérdés a múltbeli elõfordulás.

Valószínûleg arra gondolt, és a mérések is ezt az eredményt adták, ha jól tudom, hogy ekkora területen még nem regisztráltak megolvadást. Tehát még 2-3 centit sem.

Szerk: hülyeséget írtam. Arra gondolt, hogy miként befolyásolja a telet Hát az valóban nem sokat jelent(het)

Valószínûleg sehogy, mert a grönlandi jégsapka belsõ része (ahol az idei rendkívüli olvadás történt) 2-3 km vastag. Hogy ebbõl most pár centi leolvadt, az ebbõl a szempontból nem oszt, nem szoroz.

Az Északi-Sarki jégkiterjedés a 2007-es aug.05.-i érték alá esett...mi lesz itt?