Csillagászat és űrkutatás

Na, akkor mégegyszer Ha a H magok fuzionálnak akkor az H-fúzió. Ha a hélium magok (3 alfa folyamat) akkor He-fúzióról beszélünk stb. Tehát nem beszélhetünk vas fúzióról, mert az a végtermék, nem pedig a kiinduló. A barátodnak igaza van egyébként. Annyival kiegészítve, hogy Ni és Co is létrejöhet a legvégsõ folyamatokban.

Nem a vas az utolsó? A barátom vegyész és szereti az asztrokémiát csak azért kérdem... "Igen, a csillagokban a Fe-ig megy, mert az a legstabilabb mag (kotesi energia/nukleonok szamat tekontve)." "Fe utaniak proton vagy neutron befogassal, foleg szupernovarobbanasok kornyezeteben."


szerk: szerintem félreértettük egymást azt írtad h al-ból fe keletkezik? mert én arra gondoltam. és a vasnál nehezebb elemek sn-kor keletkeznek.

Persze, nem is lehet. Ez nekem is feltûnt, de mentségemre szolgáljon, hogy nem én írtam a cikket.

Hogy pontosak legyünk, amikor az Al-28 kezd "saját magával" fuzionálni, az az utolsó lépés, akkor keletkezik az Fe-56. Ezután már tényleg elfogytak a folyamatok, és jöhet a szupernovarobbanás.
A vas tényleg nem fuzionál spontán, kell neki aktiválási energia, ami a szupernova robbanásakor bõven meg is van. Tahát a robbanás kezdetéig a vas nem fuzionál.

Khmm.. Az márpedig alumínium. A vas már nem fuzionál!!! Illetve igen (és ez a mi szerencsénk), de az már nem energiatermelõ folyamat.

Az vas fúzió, szerintem és nem alumínium Az a legstabilabb, addig az elemig energia szempontjából nyereséges a fúzió. A vasnál nehezebb elemek képzõdéséhez plusz energia kell, ezért képzödnek szupernóva robbanásokkor Amúgy a cikk szerintem is érdekes... Nem állíthatjuk, hogy a legnagyobb, mert nem ismerjük az összeset.

Nincs mit
Az anyagledobásokban egyébként szerepe van a künönbözõ mag- és héjvillámoknak is. Persze csak az óriás ágon és az AGN-on (aszimptotikus óriás ág - assimptotic giant branch)

Így van, ez így a pontos, köszi.

"Ez elõtt persze már jópár alkalommal bõven ledob magáról több naptömegnyi anyagot "robbanásokban"" – na ez az, ami az Eta Car esetében legalább egyszer már megtörtént, a Betelgeuse esetében viszont még nem. Ebbõl gondolom, hogy nem a Betelgeuse lesz a következõ szupernova .

Nem tudom pontosan, hogy a 427 fényév milyen mérési módszerbõl származik. Van ezer féle. Persze ezeknek a nagy része másodlagos, kalibrált módszer. A 640 fényév a trigonometrikus parallaxisból jön. Ill. annak a pontosításával.
A Betelgeuse félszabályos változó. Link A mira típusuakhoz nem sok köze van Link GCSV deffinícó szerint minimum 2,5 magni a változás a miráknál, ami az alfa orira nem teljesül.
A magkollapszus elõtti "utolsó percekrõl" valójában nem sokat tudunk. Csak modellek vannak erre vonatkozóan.
Pl a legnagyobb TÖMEGÛ csillagok magjában az utolsó égési fázis, az alumínium fúziója, az elméletek szerint mindössze 27 percig tart 1 milliárd K körüli hõmérsékleten. Ez még egy szempillantásnyi sincs a csillag egész életéhez képest. Utána zutty Ez elõtt persze már jópár alkalommal bõven ledob magáról több naptömegnyi anyagot "robbanásokban". Ez egyébként szinte minden csillagra igaz, amelynek elég nagy a tömege ahhoz, hogy az elfajult héliumot fúzióra bírja. Ez néhány naptömeg felett már megvalósul.

Szerintem az átmérõjére gondoltak, de legfeljebb csak a "környékünk" legnagyobb csillaga.
Egyébként a cikk több ponton is pontatlan (vagy a könyveim?), itthon több könyv is 427fé-t ír a távolságának.

"A Betelgeusehoz hasonló vörös óriáscsillagok viselkedését az elsõsorban exobolygókat keresõ Kepler-ûrtávcsõ is vizsgálja majd. A felfúvódott Mira típusú változócsillagok így rögzített megfigyeléseit" – A Betelgeusenak semmi köze a Mira-típusú változókhoz, azok hosszú, szabálos periódusban, nagy (5-15mg) fényváltozással változnak.

Ezen kívül, ha egy szupernóva robbanni készül, elõtte több "kisebb" robbanáson esik át, általában nem "egyszerre" robban fel az egész csillag. Az Eta Carinae már átesett az elsõ robbanáson, 1843-ban, 0mg-ig fényesedett. Ekkor dobott le magáról egy réteg anyagot, ami eltakarja a csillagot, ezért szabad szemmel alig látni. (És ez talán nem az elsõ réteg, a körülötte lévõ Kulcslyuk-köd is tõle származik). Egyébként 9000fé-re van tõlünk, és sokkal nehezebb, mint a Betelgeuse.

Ezek alapján szerintem még van egy kis ideje a Betelgeusenak a robbanásig. És, hogy mi az a "legnagyobb", annak érzésem szerint ehhez nem sok köze van.

Sem a látszó, sem a valódi átmérõje nem a legnagyobb. Tömegre meg aztán végképp nem.
Noli: az lehet

Lehet, hogy egy Megasztár? :-))

Szerintem átmérõre értelmezte, mert ha tömegre, akkor megint változik a szitu! Vagy rosszul tudom?

És ez már be is következhetett 640 éven belül akármikor, csak ugye még nem ért hozzánk a jelenség fénye:
Link