Agrometeorológia
Sajnos ebben az országban sokan hiszik azt, hogy értenek a 'kertészkedéshez'. A természet sokkal jobban érti, hogy hová milyen növény való, ezért kell a természetet követni. Aki a természettel szembe megy, na az a bolond! 
Vegyük példának a mi arborétumunkat és környékét. Felénk homokbuckák és buckaközi mélyedések (nyírvízlaposok) vannak. Sajnos az eredeti gazdag vegetáció (nyír- és fûzlápok, mocsárrétek, tölgy-szil-kõris ligeterdõk, gyöngyvirágos tölgyesek, a homokbuckák tetején nyílt homoki tölgyesek) ami egykoron jellemzõ volt errefelé, drasztikusan lecsökkent. Mi van helyén? Akác, a magas-sásosok között gyomvegetáció, a rosszul kezelt, elhagyott feltört földeken iszonyatos mennyiségû parlagfû "pompázik".
Ahol az ember (nyilván nem rosszakaratból) belenyúl a természet dolgába, és átalakítja azt a természetes módon elterjedt növényzetet, ami ember nélkül szépen meglenne, annak beláthatatlan következménye lesz.. És nem csak azoknak a növényeknek és állatvilágnak a rovására, hanem saját magának is nagymértékben árt.
Mindennek megvan a maga helye. Ha eddig nem tudott elterjedni valamiért itt, akkor ne erõltessük mindenhova. Inkább õrizzük meg ami van, amíg van! Mert az a kincs. Azt próbáljuk meg értékelni. Amíg nem késõ.
Miért írtam az arborétumot? A mi elsõdleges feladatunk olyan növények elterjesztése, amelyek egykoron meghatározták ennek a tájnak arculatát. Hol vannak már a nyíresek, hol vannak a kõrisek, szilek és tölgyek? Vannak még, foltokban (pl. Bátorligeten). A mocsarakat igyekeztek lecsapolni, a folyókanyarulatokat kiegyenesíteni. Mi lett az eredmény? azok a jégkori maradványfajok tünedezése, visszaszorulása, amelyek itt megmaradtak.
Ahol az ember (nyilván nem rosszakaratból) belenyúl a természet dolgába, és átalakítja azt a természetes módon elterjedt növényzetet, ami ember nélkül szépen meglenne, annak beláthatatlan következménye lesz.. És nem csak azoknak a növényeknek és állatvilágnak a rovására, hanem saját magának is nagymértékben árt.
Mindennek megvan a maga helye. Ha eddig nem tudott elterjedni valamiért itt, akkor ne erõltessük mindenhova. Inkább õrizzük meg ami van, amíg van! Mert az a kincs. Azt próbáljuk meg értékelni. Amíg nem késõ.
Miért írtam az arborétumot? A mi elsõdleges feladatunk olyan növények elterjesztése, amelyek egykoron meghatározták ennek a tájnak arculatát. Hol vannak már a nyíresek, hol vannak a kõrisek, szilek és tölgyek? Vannak még, foltokban (pl. Bátorligeten). A mocsarakat igyekeztek lecsapolni, a folyókanyarulatokat kiegyenesíteni. Mi lett az eredmény? azok a jégkori maradványfajok tünedezése, visszaszorulása, amelyek itt megmaradtak.
Ez az eddigi legordenárébb baromság, amit eddig itt hallottam. Az ilyen felfogás miatt pusztul ki sok õshonos faj és tobzódnak dögivel a neofiták.
Ez az egyik legnagyobb baromság, amit ezekre a növényekre szoktak mondani.
Ha egy városi parkban, vagy egy sétányon Gyõrben körülnézünk, egészen biztos vagyok benne, hogy a dísznövények nagyobbik része tájidegen. Mégis tele vannak velük az utcák.
A kukorica, a krumpli, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a legfõbb kultúrnyövényeink, a tuják, és még sorolhatnám, mind-mind tájidegen volt egyszer, egészen addig, amíg meg nem honosodott.
Képzeld el, ha egy család azért nem vállalna gyereket, mert az új jövevény "tájidegen" lenne a családban, mivel megváltoztatná a család addigi képét.
Sõt, mi magyarok, amikor megérkeztünk ide, mi is tájidegenek voltunk.
Most meg ez a Hazánk!
Minden hasznos vagy szép növényt meg kell honosítani. Majd Õk eldöntik, hogy bírják-e a klímát vagy nem, és önmagukat szeketálják a "tájidegenségben". Amennyiben nem selejtezik ki önmagukat, máris nem tájidegenek.
Ha nagyon hasznosak vagy nagyon szépek, néhány évtized múlva válhatnak akár a táj legnagyobb hasznú vagy legszebb meghatározó, tipikus növényeivé.
Ha egy városi parkban, vagy egy sétányon Gyõrben körülnézünk, egészen biztos vagyok benne, hogy a dísznövények nagyobbik része tájidegen. Mégis tele vannak velük az utcák.
A kukorica, a krumpli, a paprika, a paradicsom, a dinnye, a legfõbb kultúrnyövényeink, a tuják, és még sorolhatnám, mind-mind tájidegen volt egyszer, egészen addig, amíg meg nem honosodott.
Képzeld el, ha egy család azért nem vállalna gyereket, mert az új jövevény "tájidegen" lenne a családban, mivel megváltoztatná a család addigi képét.
Sõt, mi magyarok, amikor megérkeztünk ide, mi is tájidegenek voltunk.
Most meg ez a Hazánk!
Minden hasznos vagy szép növényt meg kell honosítani. Majd Õk eldöntik, hogy bírják-e a klímát vagy nem, és önmagukat szeketálják a "tájidegenségben". Amennyiben nem selejtezik ki önmagukat, máris nem tájidegenek.
Ha nagyon hasznosak vagy nagyon szépek, néhány évtized múlva válhatnak akár a táj legnagyobb hasznú vagy legszebb meghatározó, tipikus növényeivé.
Nem jellemzõ. Hála az Istennek a környékemen a szakmabelieknek helyén van az eszük és nem ültetgetnek teljesen tájidegen, az itteni klimatikus viszonyokat nem iagazán elviselõ növényeket! 
Az említett környékbeli néhány példánynak a levelük sem fagyott le soha.
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?
Persze lefagyhat, ha annyira hideg van, de olyan mértékû lehûlés azért szerencsére nem túl gyakori.
Gyõr környékén mennyire elterjedt növény, szoktál velük találkozni?
Kedves Floo! Én nem azt írtam, hogy kifagynak, hanem azt, hogy lefagyhat a levelük!!!
Te Floo, ha még melegebb volna, akkor lehetnének baobabfák meg banyanfák is.Link
Mind a 3 Magnolia nyugati oldalán van a háznak, tehát majdnem fél napon át nem kapnak napfényt, az ezen a képen Link lévõ két példány közül a baloldali fõleg kevesebb napot kap.
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link
Van egy faluban Becsehely mellett egy szép példány, az a ház keleti felén van, és tökéletesen mûködik.
A keszthelyi állomáson mért -22 fok azért elég hideg, a ház mellett biztosan nem -5 fok volt, hanem -15 alatt lehetett.
Van a környéken 1-2 példány, van ami épülettõl távol, a tapasztalatok szerint kevéssel -20 fok alatti értéket is kibírnak, -18-20 fokot biztosan. És persze takarás nélkül.
Vannak a 2003-as, 2005-ös és 2006-os telek -18-25 fok közötti értékeit is simán túlélt példányok felénk, és nem különleges fekvésben, hanem teljesen átlagos helyen, tehát azért annyira nem fagyérzékeny.
Ahhoz képest, amennyire szép növény, elég kevés van belõlük az országban.
Pedig lehetnének ekkorák is, mint ami mellett állok Dél-Olaszországban Link Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat