Agrometeorológia

Nem értem, hogy a H2O -n kívül milyen összetevõkre gondolsz.

Ahan értem. Babafürdetõkád Abban tényleg nagyon sok esõvíz összetud gyûlni. Na majd szerdától megint tehetem ki a tálakat úgy néz ki

Március 14-én Varga Zoltán elõadása.
1.Összevonó elmélet gyenge pontjai a perui kaktuszok tükrében
2.Kövirózsák világa
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!
Helyszín: Gyermekek háza, Gyõr, Aradi vértanúk útja 23. 10 óra
Szervezõ: Magyar Ferenc
Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!

De jó nektek. Nálunk 2007 áprilisában volt utoljára egy kiállítás és azóta semmi. Elõadás is nagyon régen volt.

Csak Siheone megerõsítésére:
A tiszta esõvíz önmagában nyilván a napsugárzás mellett az egyetlen éltetõ erõ a természetes vegetáció számára, és a magunk termesztett és díszként tartott virágok is ugyanúgy ezt a nedût tudják életükhöz legjobban felhasználni. Egy megannyi tisztító, fertõtlenítõ eljáráson átesett vezetékes víz sem "tudja" azt, amit az esõ. A légszennyezés, szálló por stb. miatt a lakott területek levegõje, és ezzel a rajta áthullott csapadék valóban egyre több szennyezõ anyagot tartalmaz, ezáltal savasít, de a eredeti fontos összetevõket nem tudják "kimosni" belõle.

Magam most már nem gyûjtök esõvizet. Régebben hasonló tálkás, vödrös módon gyûjtöttem, mint te, ha jött az esõ, kitettem a párkányra az edényeket. De tudtam örülni az ÉNy-i frontoknak, akkor vert rá a párkányra a legjobban az esõ.
Az elõbbi kaktuszos képen a bal sarokban látható egy kád, ebbe legalább 10 liter belefér. Már nem látható, de balra tõle egy 30 literes felülkifolyós hordó van, amibe az ereszbõl egy lehajtható billenõvel jut bele a víz. Ki van ez találva.

Nálam is pont ezért bírt elszaporodni ennyire ez a növény
Pontosabban: Austrocylindropuntia subulata
Én sem tudom favorizálni a tápoldatotak. Hitvány mesterséges szutyok anyagok vannak benne, amit a növények egy idõ után nem díjaznának.
És sok esõvizet tudsz még mostanában összegyûjteni az eljárásoddal? Én csak az egyetlen erkélyen lévõ szép hosszú párkányomon tudok gyûjteni tálkákban. Akkor a legjobb mikor 10 mm feletti esõ esik. Akkor olyan fél liter gyûlik össze, de az is több mint a semmi. Meg kell becsülni. Természetesen kertesházban ennek vagy 10-szeresét is összelehet gyûjteni.

Van is benne valami meg nem is. Szerintem itt Magyarországon nem olyan vészes a helyzet, mint pl Mexikóvárosban. Nyugodtan lehet esõvizet gyûjteni. Én is szoktam.
Már 3-4 liter össze is gyûlt és én is halottam, hogy az esõvíz gazdagabb olyan anyagokban, amit a növények jobban hasznosítanak, mint a síma csapvizet. Ráadásul nálunk klorozzák meg mittudom én mit csinálnak vele még a kazánházakban.

Hááát...nem is tudom.
Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.

Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott.
Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen idõs Cereus: Link Utóbbi már legalább 30 éves példány, érdekesség, hogy a legmagasabb hajtása a jobb oldali fõhajtás "gyermeke", mely túlnõtte a szülõt. A 3., még erõsebb, vastagabb hajtás néhány évvel ezelõtt kezdett nõni. Még egyszer sem virágoztak, persze ez a példány a faj dél-amerikai õshazájában apró növendéknek számítana. Az Andok sivatagos magasföldjein élõ Cereus-oszlopcsarnokokban rendszerint baglyok és más madarak fészkelnek.

Fontos még megjegyeznem, hogy kezdettõl fogva törekedtem arra, hogy a növényeket természetes esõvízzel öntözzem. Különféle felfogóberendezéseket gyártottam, ereszt lyukasztottam, edényeket helyeztem ki, esõvíz felfogása céljából. Nagymamám máig így cselekszik, a tél beállta elõtt a verandát telirakja másfél literes flakonokkal. Mert bizony, az esõvízben lévõ természetes ásványi sókat, oldatokat nem lehet semmilyen tápoldattal helyettesíteni.

Szia Siheone!

Gyönyörûek a kaktuszaid. Nekünk tengerisünkaktuszunk van,ami már elég sokszor és sokat virágzott egyszerre.

Még egy kis kiegészítés

Ezt a kaktuszomat még 2005 nyarán Szabadkán vettem egy nénitõl és forintba átváltva 150 ft-ért. Nagyon megérte.
Link
Azóta nagyon elszaporodott ez a fajta az erkélyemen. Eddig egy cseréppel lógott a rácson, és az is látszódott lentrõl és több ismerõsöm is mondta, hogy gyönyörû szép piros virága van. Idén 8-10 cseréppel lesz kint belõlük Ha mindenigaz most tavasszal piros virágoktól fog virítani az erkélyem: párkány és a rács, amin kaspón lógva várják a kaktuszok a tavaszt. Kicsit homályos jelenlegi képek:
A legutóbbi ültetések kaspóba: Link Link
Hátul a nagy cserépben az "anya" kaktuszom. Errõl van az összes szaporítva. Pár kis csonkból tavaly újra így kihajtott. És a tejfölös kis poharakban 1-2 cm-es árnyékban lévõk nõttek meg ekkorára:
Link
Elültetésre, dugványozásra várnak:
Link
Imádom ezt a kaktuszt.

Hello!
Nálunk sajnos csak én vagyok a kaktuszozással megfertõzve

Nekem is volt... Odavoltunk a Balatonon 2 hétre, és itthon(1. emeleti erkélyen) senki nem tudta gondozni locsolni a kaktuszaimat és az egyik kedvencem az opuntia microdasys-nek leestek a friss talpjai. (Emlékszem a legnagyobb forróságok voltak. Balatonon 33-35C míg Szegeden 38C fokok voltak.) Majd elbírtam azokat dugványozni nem az volt a baj, hanem, hogy nemtudtam a teleltetését több kaktuszomnak se megoldani. Csak, ami megtetszett azokat vásároltam régebben. Semmitse tudtam róluk. Na mindegy. És akkor, szóval télen szépen kifagytak. Azóta csak biztosan fagytûrõ kaktuszokkal próbálom a gyûjteményemet szaporítani az erkélyen. Hisz nemtudok neki téli takarást biztosítani. Ez pedig nagy hiba.

Az elsõ télálló kaktuszomat(opuntia humifusa) még loptam úgy 5-6 éve egy földszint emeleti erkélyen voltak elburjánzva és télen csentem el pár talpat puszta kézzel. Keménnyé voltak fagyva és a kezeim is tele lettek tüskékkel. De megmaradtak, mert nagyon szívosak. Szóval nekem ezután kezdõdött az igazi télálló kaktusz szeretetem, gyûjtésem.
Kb már 3 éve nem pusztult ki egyetlen növényemse, amióta sok-sok információt megtudtam róluk a neten és vásárolt könyvekbõl.
Páran már akartak kérni tõlem és kaptak is pl. télálló kaktuszokat, de sajnos elkell magyarázni ez embereknek, hogy ezek másak, hogyan is kell nevelni. Volt aki felfogta, hogy kell neki a hideg a tavaszi virágzáshoz, de egy nagyon apró cserépben nevelgette és picike hajtásokat hozott. Valaki meg alig locsolta és télen bevitte a lakásba. Az egyik legeslegrosszabb megoldás, hisz a kaktusznak teljesen felborul a vegetációs idõszaka. Szóval még télen is kapta a meleget és a locsolást, és nemtudott megeddzõdni télen.

Sziasztok!

Nagyon örülök, hogy lett VÉGRE egy ilyen topik is
Már 15 éves korom óta érdekel és foglalkozom a télálló kaktuszokkal. A kertünkben a város szélén. Egy 3 m széles 5 m hosszú kis placcon, napos déli fekvésû helyen. Egy 10 cm gödröt ástam majd kiskunsági homokot szortam rája. Gyûjtõktõl, ismerõsöktõl és különbözõ kaktusz kiállításokon szereztem be az egyre ritkább Észak-Amerikából származó növényeket. Kedvencem az igazi mediterrán hangulatú kertek. Sok-sok kaktusszal, agávéval és yuccákkal.
Kedvcsináló képek:
1 Link
2 Link
3 Link
4 Link
5 Link
6 Link Link Link
7 Link Link Link
8 Link Link
Egyik ismerõsöm télálló kaktuszai panelerkélyen elburjánzva:
Link Link Link Link Link Link
Nálam ilyenek virítanak:
Link Link Link
Elnézést kérek a rengeteg képért. Máskor nem teszek fel ennyit.
Egyébként van még itt más kaktuszkedvelõ?