Agrometeorológia

Nem kell ehhez Freud, ez annál sokkal egyszerûbb. Bámrit leísrz, akármliyen hiábval, értehtõ marad. :-) Aki csak betûzgetve olvas, annak lehet, elõbb feltûnik, mint a gyorsan olvasóknak. Az agy simán kiegészíti az ismerõs részeket a gyorsaság kedvéért, ezek alapfolyamatok, amikkel megkönnyítjük magunknak a dolgok felismerését. Emiatt van az is, hogy bizonyos alakzatokat arcnak látunk, vagy a felettünk úszó felhõket fejenálló csirkének, száját tátó krokodilnak, két kéményes gõzmozdonynak meg ilyeneknek látjuk. Olvasáskor nem betûket azonosítunk egy bizonyos rutin felett, hanem a szavakat egészként látjuk meg, így az ismerõs formát simán el lehet véteni.

Munkahelyemen pontosan azt teszem, amit leírsz. Bõdületes, hogy néha mit nem veszek észre. Nem azt olvasom ki a szövegbõl, amit leírtam, hanem azt, amit le akartam írni. Sajnos Freudot már nem lehet az ilyesmirõl megkérdezni. Itt pedig csak nem kérhetem meg a modikat, hogy ugyan nézzék már át a hsz-aimat, nem írtam-e valami baromságot. A lónak négy lába van, mégis megveri a szódás...
Maximális tisztelettel : Lujó

Azért nem mindegy, hogy nedves kõ vagy kedves nõ.

Nagyobb hibád sose legyen :-))

Ezer bocsánat mindenkitõl... Sajnos hajlamos vagyok szisztematikus ismételt félreolvasásra, ha egyszer megtörtént. Nem elõször fordul elõ, egyik testi hibám.
Maximális tisztelettel : Lujó

Köszönöm, kedves olvasni tudó fórumtársam :-))))

Egyébként hihetetlen, hogy az emberi agy mennyire azt olvassa, amit olvasni akar. Többedszerre is, ezért kell egy írást mással átnézetni elütésileg s nem jó, ha az ember maga nézi vissza.

A #2920-ban nem "magról", hanem "magától" szaporodik az akác, másodszorra is félreolvashattad...

Nem értem. Egyetlen dolgot vitattam az egész szálban : az akác tömeges magról szaporodását. Meglehetõsen sûrûn járok akácosok környékén (nem az akác miatt, hanem mert mindenhol ott van). Magonccal ELVÉTVE találkoztam, sarjakkal annál többet. A magról történõ szaporításának nehézségeit, módját nem azért említettem, mintha bármi módon szaporítani, terjeszteni akarnám. Nem vitattam a jövevény faj agresszivitását, stb. A hsz-okban nem említettem, de a legfinomabb megfogalmazás szerint nem kedvelem az akácot. Saját környezetemben sem tûröm meg. Végleges kitakarítása valahonnan nagyon körülményes. Édesanyám háza környékét megszabadítanom tõle sok munkámba és sok évbe került.

Maximális tisztelettel : Lujó

Olvasd el újra, légy szíves.

Homokdombon vannak az akácok. Egyszerûen öregek voltak már, ezért korhadtak belülrõl.

Azt hallottam, a tûz is segíti a magvakat a csírázásban.

A kidõlések oka gyakran a magas talajvíz miatt elpusztult, kirothadt gyökérzet. A glialkát száz néven forgalmazzák, keresd a legolcsóbbat. Ha nagyobb mennyiség kell, keress valahol egy mg. vegyszerekkel foglalkozó kereskedõt, fele-harmad áron kapod meg, mint gazdaboltban. A magról keléssel fenntartásaim vannak : Az akác magról csak kínkeservesen szaporítható : emlékeim szerint koptatás, forrázás, stb???.

A mi öreg akácaink kiborultak nagy szél következtében. Belül már pudvásodtak.
Fõleg gyökérsarjról szaporodik, de magról is szépen kikel.
A kiásás elég nagy munka. Na meg alaposan kell végezni, mert ha kevés is a földben marad, ugyanott vagyunk.. De lehet ez lesz.
Gázolaj? Hááát, inkább nem.
A glialkán mi is gondolkodunk..

Ebben igazad van, csak ha nincs lehetõség a szántásra, talajmozgatásra (erdõ, fasor), egyetlen megoldás a vegyszer. Azt lehet viszonylag "környezetkímélõ" módon is alkalmazni : a teljes terület helyett csak a sarjak lombját permetezve. A glialka(fozát) nem felhalmozódó vegyszer, a talajban néhány hét alatt teljesewn lebomlik, semmilyen késõbbi káros hatása nincs. Csak annak a növénynek a gyökérzetét pusztítja, amelybe a levelén keresztül felszívódott. Nyilván nem célszerû egy szilva ültetvényben a myrabolán sarjak ellen alkalmazni. Ha a terület pl. gyümölcsös, vagy pázsit LESZ, a nem kívánatos évellõk ellen javasolt a körültekintõ többszöri használata.

A tapasztalatom az, hogy ha a lent említett módon távolítom el az akácot, vagy más fafélét már a munka javán túl vagyok. Az ilyen fatöveket meghagyni nem szabad a fa kivágása után (különösen igaz ez az akácra), mert ezen tövek közelében sarjakat fog hajtani, méghozzá a fa gyökérrendszerén akkora burjánzás indul el, hogy kezelhetetlen problémával találkozhatunk. Egy hét alatt embermagasságú sarjhajtások. Az akác kizsarolja a talajt. Ha a terület mûvelés alá kerül a fatõ eltávolítások után, már nem jelentkezik a gond, a szántás megoldja. Ellenben, ha csak kaszált terület, a sarjak szórványosan újra hajthatnak, ezeket el kell távolítani egy jól irányzott csákányütéssel a talajszint alatt. Ez már nem nagy munka. Elkerülhetõ tehát az ilyen totális vegyszeres megoldás, én nem szívesen alkalmaznám, mert az általam említett terület vagy gyümölcsös , vagy az lesz.

Egyetlen esély a gyökérsarjaktól megszabadulni a totális gyökérpusztító növényirtás több alkalommal : glialka, fozát, vagy mindegy minek nevezzük. Néhány év jogerõsen...

A fatöveket körbe kell ásni , és a gyökerektõl elvágni, a töveket kiszedni, ekkor jó esély van megszabadulni ettõl a hihetetlenül agresszív , életképes növénytõl. Jómagam is kiszedtem a kora téli idõszakban egy tucatnyi akácfatövet. Az égetés - ne legyen igazam - nem lesz elégséges . Van még egy tippem, de az viccnek is rossz: Gázolajos beöntözés. Nem lehet eléggé elítélni aki ilyesmihez folyamodik, de állítólag hatékony.

Akác, magról ? Inkább csak gyökérsarjról. Ha kivágsz egy öreg akácfát, 20-25 m-es sugarú kürben megindulnak a gyökérsarjak. Az akácfa állományunk a több generációs sarjról nevelt fák miatt siralmas, de ezt már feltárták vagy 30 éve. Hari : A pusztulásuk okai: 1. Magas talajvizet nem bírja. 2. Növényvédelem, gyomirtók, lombtalanító vegyszerek (repce, napraforgó, kukorica), reglon, zopp, stb.

Ne is mondd.. "Örököltünk" a területen egy akác erdõsávot. Tavalyelõtt kidõlt 11 fa, idén is kellett kivágni párat. Jó vastag, "öreg" akácok. Most a helyükön nõtt sarjakkal gyûjt meg a bajunk. Égetéssel remélem sikerül megszabadulni tõlük. Helyükbe majd õshonos fákat fogunk ültetni. Már van is ott pár szilfa, galagonya.

Persze, de én csak a kajákról beszéltem. A tujákat meg ki nem állhatom. :-) Egy szép, kusza boróka ezerszer csinosabb, vagy a tiszafa az uram szüleinél madár vetette tiszafa van, úgy 6 éves és 1,5 méter magas.
Az akác úgy szaporodik magától, hogy irtani, nem ültetni kell. Az egyik legbrutálisabb növény, amit valaha láttam, totál kicsinál mindent maga körül, csalánon kívül nem nagyon nõ meg semmi se alatta...

A kultúrnövények (kaja) minimum 95%-a abszoút tájidegen, ez kétségtelen, kezdve a ma búzaként ismert közel-keleti vad fûvel... Ha a hazaiság elvén termelnénk, akkor Európában csak káposztát, répát, almát meg mákot lehetne termelni... Kb. ezek lettek Európában háziasítva. Mákos káposzta, nyamm! :-)
Idegen a köles, a borsó, a bab, a tök, az összes gabona, a Floo által felsorolt késõi kultúrnövények (s még sok más), a gyümölcsfáink (az almát Európában háziasították, valószínû a körtét is), kivéve a vadon, erdõn-mezõn megtermõ gyümölcsöket (szeder, málna, áfonya, szamóca, stb.).
Nem szabad keverni a táplálékul, kertben gondosan termelt növényeket és behurcolt vadon élõ növényeket (állatokat). A háziasított növények nem nagyon tudnak olyan életmódot felvenni, nagyon nagy részük legalábbis, hogy az ember segítsége nélkül szaporodni legyenek képesek, legtöbbjüknek eltûnt, vagy önmagát terjeszteni képesbõl rejtett lett a magjuk is. Ezek bizonyosan nem fognak a vad növénytársulásokban kárt okozni. A természetes növénytársulásaink is csak párezer évesek, a jégkor után a jég visszahúzódásával, a melegebb klíma térhódításával alakultak ki (ennek köszönhetõ, hogy még mindig vannak jégkori reliktumfajaink), a tölgyek, bükkök se olyan régóta honosak a Kárpát-medencében, mint gondolnánk. A természet az ember keze "munkája" nélkül is alakul, csak nem olyan drasztikus mértékben, hogy egy életközösség azt rövid idõ alatt megsínylené (de erre is van példa, pl. az elzárt völgyekben, stb.).
Szóval ne keverjük a természetes növénytakarót a kultúrnövényekkel.