Légköroptika

Ha nem tudod eltörni, akkor csapj rá kalapáccsal (persze sötétben), vagy valamivel,ami nehéz.
Tribolumineszcencia a jelenség neve amúgy.

Hasonlóra gondoltam énis,mint pl. a kvarcnál fellépõ jelenség (piezzo gyújtó),de gondoltam,nanee.Közben meg nadee!

Hú, mindig tanul az ember. Nem is tudtam. Este kipróbálom

Kockacukrot kapj a kezedbe, vonulj vele a fürdõszobába és csukd magadra az ajtót. Odabenn törd ketté, s közben erõsen figyeld. Nem könnyû kettétörni! Szóval fel fog villanni a törése közben. Az oka pedig a molekulákat összetartó erõkben rejlik, hasonlót lehet egyes ragasztóanyagok esetében is látni, pl. az öntapadós borítéknál, azt ugyan könnyebb feltépni, de gyengébb a fénye is.
Na, találtam egy videót: Link

Szép kifejezés! Nekem is nagyon tetszik, szóval támogatom.

Jó a záporfény, használjuk.

Ezt mondom én is. )
Ezt a kockacukros dolgot kifejtenéd?Nemértem

Ha a virga színes, akkor alulról kap fényt. Ha a záporesõ színes, az a háta mögül - persze, ha nem olyan heves a zápor, hogy a fény se jut át rajta - de ez az, ami miatt a szivárvánnyal való összefüggésnek van értelme, mivel az se jön létre fény nélkül.
A nevezett fény nem a csepp felületén, hanem azon áthaladva jut el a szemünkbe. A zero order meg azt jelzi, hogy a csepp belsejében NEM tükrözõdik, csak áthalad. A szivárvány fõ ívénél egyszer tükrözõdik, a másodlagos ívnél kétszer, stb.
Ha oldalról kap fényt, pont a tükrözõdés hiánya miatt nem hozzánk, az észlelõi szembe jut, hanem olyasvalakiébe, aki a Nappal szembõl nézi.
Gyenge záporon akkor is látni a ragyogó cseppeket, ha nincs közel a Nap a láthatárhoz, hanem mondjuk 20 fok magasan van, de ekkor sárgás-fehéresek a cseppek, ahogy maga a Nap is.

Több évtizedes észlelõi tapasztalat alapján hoztam szóba, hogy este és reggel - akkor, amikor a nap a látóhatár közelében tartózkodik - lehet tapasztalni ilyesmit, és a fotók is szerintem azidõtájt készülhettek. Egyébként a záporfény egyáltalán nem zavar engem, szivesen használom, ha elvetitek az én javaslatomat. Meg aztán mondanék még valamit. A talajt el nem érõ felhõvirgákat és a záporesõt csak akkor világithatja meg a nap oldalról, súrolva, ha a horizont közelében van. Várom a cáfolatot, ha akad ilyen.

Értem én, de maga a fényözön nem korlátozódik a horizont közelére egyáltalán.

Elfogadom a magyarázatot. Mégis, a horizontközeli napfényözön - bár hosszabb szó - sokkal kifejezõbb, szemléletesebb. (Az általad emlitett "nulla rendû" csakis a horizontra utalhat.)

Ha magasabb napállásnál van, amikor sötét, akkor szivárvány se nagyon van. Pára nem elég a jelenséghez, mivel az elõidézõje a Nap felõli oldal vízcseppjein tükrözõdés nélkül álthaladó fény, ergo a pára ehhez kevés, az csak szór. A cseppek felerõsítik, koncentrálják a ragyogást. Normál párában a napkelte / napnyugta fénye tompa színû lesz, sosem élénk, mint zápornál.

Mit szóltok a záporfényhez? Rövid, benne van a lényeg és szép szó (szerintem).