Földtan

De igen, észrevettem a rekultivált területeket és nem nagyon tetszettek, de hát ízlések és pofonok. Ezzel azonban teljesen egyetértek: "A lényeges azonban az, hogy az ott élõk mit gondolnak errõl".

Az általad látott külfejtési front egy pillanatkép. Ez a fejtési front elhalad, a helye vissza lesz temetve, rendezve. Valóban nem szerencsés egy településtõl kõhajításnyira elhaladni e tevékenységgel, nemigen örül egyik fél sem ennek. Minden bizonnyal fel sem tûnt hogy nagy területek rekultiváltak, valamikor ezeken a helyeken folyt a lignitkitermelés, ma rendezett területek, nagyrészt erdõk borítják, helyenként újra mezõgazdasági termõterületté vált. Nem szeretem a telepített , monokultúrás erdõket, de jártam már néhányban. Egy ilyen rekultivációs erdõben rendesen felkiáltottam amikor egy - egy területen erdei fenyõt, vagy tölgyet láttam, alatta (õsz volt) sötét érdestinóru, világító tölcsérgomba, és más jellemzõ növények... Bányatavakat is rejtenek ezek az erdõk... Feltûnõen sok a vadnyúl , és a róka. Ez érthetõ, kedvezõ tagoltságú területek vannak az üregkészítéshez, a fiatalabb rekultivációk még nem is tömörödtek rendesen. Ha belegondolok ezeken a részeken ha nincs bányászat , most ringó búzamezõk , szõlõk, stb uralkodnak, talán az én bugrisságom hogy van ezekbõl éppen elég, az hogy ezek helyén most erdõs terület van számomra nem rontotta a környék arculatát. Számomra! A lényeges azonban az, hogy az ott élõk mit gondolnak errõl! Munkahelyeket teremt, iparûzési adót fizet, sok anyagi , egyéb egyéb juttatás kerül e településekhez, de ismétlem ebben nem vagyok kompetens, a helyiek értékelése a mérvadó. Biztosan van akinek csak a porterhelés jut.
.................
Legyen béke már!
Legyen vége már!
Link

Ellenben a több km2-es külszíni fejtések látványánál kevés fertelmesebb dolgot láttam életemben...megnéztem Guglin, megfelelõ idõjárási körülmények között még 1800 km magasból is látszana a detki bánya (ott van nem messze Gyöngyös, alapterületre kb. akkora mint a bánya). Azt meg végképp nem értem, hogy lehet pár száz méterrel lakott területek mellé építeni egy ekkora böszmeséget. Egy jobb focista simán bele tudná rúgni a bányagödörbe a labdát a helyi játéktérrõl. Az biztos, hogy arrafelé gyakran kell port törölni a lakásban...

Módosítanék : Nincs elõírt határérték feletti radioaktivitása. Ha egyszer külföldre beengedik....

Olvasnék borsodi vizsgálatokról is, lehet hogy helyenként világítanak az egerek a spájzban. Borsodban sajnos nagy divat volt kohósalakot használni építkezéseknél, ezek nehézfémtartalma, és esetleges sugárzása érdekes lehet. A kohósalakból salakbetont készítettek (pl.) ez a sóderbetonhoz képest könnyû, és megfelelõ szilárdságú. Továbbá izgalmas lehet az egyéb építõipari felhasználása ezen veszélyes hulladékoknak. Ismerek házaspárt akik mindketten rákosok, illetve sajnos már csak egyikük él. A házukban beépítésre kerültek hasonló anyagok, de pontosan nem tudom mik. Életvitelük csöppet sem volt kirívó. Persze lehet az egész véletlen is.
.......
A hazai széntüzelésû erõmûvek zömében már bezártak, hamarosan az utolsó elõtti Link is erre a sorsa jut. Vértesnek a kegyelemdöfést egy Kapolyi nevezetû lárva adta meg....
Él és virul, illetve utolsóként fog majd bezárni a mátrai erõmû ZRT. Alapvetõ különbség a többihez képest, hogy a fõ fûtõanyaga a hazánkban nagy mennyiségben gazdaságosan kitermelhetõ lignit, ezek már nem mélymûveléssel, hanem külfejtéses bányászattal vannak kitermelve. A lignit jóval fiatalabb a barna, és fekete kõszénnél. A paksi atomenergia után a második legolcsóbb, és 2. alaperõmû szolgáltató (Paks 40%~, Mátra 15 %~) A gazdaságosan kitermelhetõ lignit mennyisége meghaladja az emberi léptéket, 100 év körüli a jelenlegi (900 megawatt ) felhasználás mellett. Töredékét használjuk , mint a Németek, Csehek , Lengyelek..stb., ezen országok a lignitvagyon 20 - 50°%, míg Magyarország alig 10 % használja fel, pedig a kitermelés, felhasználás gazdaságossága kifejezetten jó. Visszatérve a témához a lignit elégetésekor keletkezõ pernyének (ami zagytárazókba kerül)nincs radioaktív tartalma, termékminõsítést nyert, külföldre is szállítható. A 20. oldalon található egy táblázat: veszélyes anyag kibocsátás: radioaktív
sugárzás aktivitás
koncentráció index (I) 1 alatt
Bocs, csak így tudom belinkelni: www.mert.hu/download/363/MERT_full%20indd_2.pdf

Nem önmagában volt sok, természetesen, hanem a szokott háttérsugárzáshoz képest, annak kb. a húszszorosa volt - pongyolán fogalmaztam

A sugárzás láthatatlan! Sorok között:Link Jó lenne valóságközeli történéseket olvasni, de erre még várni kell, majd kiderül talán minden lényeges dolog, ha más nem hosszú évek múlva... A sorok közül ki lehet olvasni (és a fórumon is volt szó róla) lehetett volna nagyon nagy baj is. Sok mindenben nem volt szerencséjük a Japánoknak, de ebben hál Istennek volt...
fürkész! (2967) Errõl beszéltem, a politikai, gazdasági érdekek felülírják a biztonsági érdekeket. Az atom esetében ez rettenetes lehet.

Közben megvirradt a helyszínen, de semmi különös nem látható. Link

De sehol nincs megerõsítve a dolog. Várunk.

Közben egy 4,7-es rengés volt Fukushimában...

A CNN-en olyasmit mondtak (fél füllel hallottam, dolgozom...), hogy a 3-as reaktorból nagy mennyiségben kellett leengedni radioaktív GÁZT (nem azt mondták, hogy steam, hanem hogy gas), bár ez lehet a hozzánemértésük is. Ha gõz is, mindegy, ez az érték 2800 nSv-nek, azaz 2,8 mikroSievert-nek felel meg. Ez sok.