Agrometeorológia

A meggy valóban szerencsétlen egy koronával van megáldva, tavaly a 3x-i virágzás idején végzett permetezésem gyakorlatilag semmit nem ért. Azonban a ritkább , szellõsebb koronás kajszi, és a szilvafák meghálálták a hátipermetezõs szenvedést, ha a szomszédok terméshozamát nézem az enyém hatványozottan komolyabb volt, pedig csak lemosó, monília, õszinél tafrina kezelés volt. Lúzernek érzem magam, amikor egy gépi permetezést látok gyümölcsösben. Az az igazi, ott aztán nemigen marad kezeletlen felület, de nekünk nincs ilyen lehetõségünk. Továbbá fontos különbségnek tartom, hogy a valamit érõ szereket vegyszer vizsgához kötik pár éve, nekünk meghagyták a szabad forgalmú , kevésbé hatékony szereket. Én nem a permetezés módjában,( a legtöbb általam használt szer felszívódó ) hanem a vegyszerek hatékonyságában, és a fajták állóképességében keresem a hibát elsõsorban, amíg van gyümölcsfám ami évek óta rendszeresen, és kiválóan terem (elsõsorban szilva).

Volt nekem is MD-150-es japán motoros permetezõm, sok éven át használtam, és igazad van; feleannyi lével majdnem dupla fedettséget lehet vele elérni.
Moníliás emlékem; egyszer, amikor kellett,- nem amikor ráértem - bekevertem a 10-12 literes tartályba a szert, de közben jött egy kiadós zápor. Tele tankal megvártam amíg elment, de lucskos, esõs meggyfára, õszire akkor is rászórtam. Fújta le az esõ cseppeket, és keveredett az akkori sláger Ch.Fundasol felszívódó szerrel.
Nem volt rozsdás virágszirom se, szép fehéren hullottak le, volt is csokorban érõ (igaz majdnem apró) meggyek, cseresznyék... A szomszéd meg panaszkodott, hogy elvitte a köd a meggyet..

Gondolj a nem igazán szakszerû korona kialakítású 6-8 m magas meggyfákra. Hogyan tudod elérni az egyenletes vegyszerfedettséget ? A múlt évben kábé három hétig hûvös, esõs idõ volt virágzáskor. 60 liter meggypálesz helyett lett úgy 30 üveg befõtt. Nem kötõdési gond, hanem monilia fertõzés miatt. Örülhetek, hogy a fák megmaradtak. Hiába a felszívódó vegyszer, aki tavaly az iparszerû ültetvényeken 4-5 naponta géppel nem permetezett felszívódó vegyszerrel, (erre nekem sem volt idõm, erõm), csak dolgozott, termés nem volt. Fõztem tavaly egy üst barackot. A fõzdés szerint lehet, hogy a megyében egyedül, aki nem iparszerû ültetvény gyümölcsébõl. Megye szinten gyümölcs csak az iparszerû ültetvényeken volt. Kézi pumpával le tudsz prüszkölni egy két törpére alakított fát, egyebet nem. Amúgy a növényvédelem teljes embert kíván, nem akkor kell elvégezni, amikor ráér a zember.

Ui : 5-6 hét a tejpereszkéig.

Nagyban köszönhetõ a szelektálásnak is, nem az állóképességre, hanem a termékminõségre szelektálják a gyümölcsöket. Lassan odajutunk, hogy csak nagyüzemi birtokon lehet majd gyümölcsöt termeszteni, olyan szerekhez hozzájutnak amit mi nem kaphatunk meg... A combvastagságú , szõlõben kivadult kajsziból kellene ültetni, oltani, az terem permetszer nélkül is,(egész jó minõségût!!) ha nem is minden évben.

"Felénk a virágzáskori monilia elleni védekezés kézipumpás permetezõvel reménytelen." Miért is?

A gépi permetezésnek azért sok elõnye van : harmadannyi vegyszerrel, többszörös hatékonysággal tized idõ alatt. A permet mindenhova eljut. Felénk a virágzáskori monilia elleni védekezés kézipumpás permetezõvel reménytelen. Hátránya : ki kell fizetni...

Floo : Nem vagy egyedül a moniliának minõsített fagykárral, elõfordult, hogy nekem is magyaráznom kell valakinek ilyesmit. Egyik szomszédunk meg az erõsen atkafertõzött szõlõjét mutogatta fagykárosként május végén. Meggyõzhetetlen volt, sajnos az ész ellen nincs orvosság.

Az alapprobléma az, hogy az ember a kártvõk, kórokozók ellen vesztésre áll : a múlt század elején elég volt egyszer permetezni a szõlõt peronoszpóra ellen, ha ma ezt tennénk, még aszályos évben sem maradna levele. A gombabetegségek sokkal agresszívebbek lettek, a multirezisztens rovarkártevõk élik világukat. Új betegségek jelennek meg : pl a dédnagyanyómtól örökölt két csillagvirág fajta közül a korábbi, kerekebb szirmú valamilyen (gomba?)fertõzés miatt kipusztult, megmaradt az egy-két héttel késõbb nyíló hegyesebb szirmú fajta.
Az emberi fertõzõ betegségekrõl sem hallani túl sok jót. Nagyon sok a bulvár "megoldották, megtalálták", de az agresszív multirezisztens kórokozók már régen megjelentek : VRSA, MRSA. Kellett nekünk üzleti okokból hozamfokozás céljából folyamatosan a legújabb antibiotikumokkal etetni az iparszerûen tenyésztett állatoknak.

Köszi Lujó!
Igen a C 235 a legendás fajta s.barackból. Sajnos amilyen fenséges a gyümölcse, annyira kényes is, a hidegre, és a moníliára. Ceglédi óriást is otthagytam a hobbi kert vevõnek, már óriásira is nõtt kb. 10 éves fa, a faház hullámpaláját verdeste az oldalága.
Most itthon az udvar elég szûkös, kb.12 méter szélességben a másik magas tetõs ház van + kocsikijáró is benne van. Alakító metszéssel majd napállásba fordítom a koronát. A meggyek eleve törpealanyon vannak, olyan fellépõs alacsony koronát alakítok ki.

A vegyszerekrõl; sok új nevû van, részben azért, hogy több pénzt kérjenek értük. Az alapanyag, a réz-szulfát, és a kén a kiinduló pont. ( Szibéria írja; lemosózik most réz oxid klorid+ Agrol olajos szuszpenzióval.)
Használtam én is, bevált egy keverék. A motoros gép tényleg az igazi, jó porlasztással. De most nekem elég a folyadékporlasztásos háti 12 literes hajtós permetezõ, persze +1 méteres hosszabbítóval. A légporlasztásos gépeknek a leveles stádiumban van elõnyük, akkor forgassák meg az ágat leveleket, hogy mindenhol védje a szer a levelet, ágat.

Magyar kajszi C 235, Gönci magyar : a legjobb többcélú fajták (befõzés, legvár, pálesz). Kizárólag friss fogyasztásra : Ceglédi óriás. Javasolt a duplán oltott : gyökér Myrabolán, törzs : Fehér Besztercei, korona : kajszi. Lényegesen hosszabb élettartamú, mint a szimplán oltott fák : a kajszi gyakran a törzsön keresztül fertõzõdik (gondolom láttatok már "macskacukros" kajszitörzset). Egyedüli beszerzési forrás : Lajosmizse (szabadalomgazdák). Ha valaki nagyobb mennyiségben szeretne kajszit ultetni, vagy útba esik Mizse, megéri idõben (õszi ültetés esetén már most) megkeresni õket. Tavaly szeptemberben nekem már azt mondták, majd jövõre... Elérhetõség prájvitban, ez nem reklámoldal. A másik téma a monilia. Ha nincs gépi (ventillátoros) permetezõ, csapadékos idõszakban reménytelen a védekezés, lehet, hogy a fa sem marad meg, akármennyit kínlódik az ember. Nagyon fontos a lemosó permetezés, utána rügypattanáskor az elsõ, utána teljes virágzáskor a második monilia elleni permetezés. Nedvesítõ szer kötelezõ. Késõbb szükség szerint, de legalább egyszer. A vegyszergforgalmazók "kétszeri elég" reklámját az idõjárás felul szokja írni.
Vegyszer : nagyon körül kell nézni. Sokat betiltottak, nagyon hatékony a Folikur Solo, de ugyanazt a vegyületet a repce növényvédõ szereként Riza néven jóval olcsóbban forgalmazzák. Összességében : a skálán az "akármennyit kínlódsz, a fa sem marad meg" és a "rekord termés akkor is, ha semmit nem teszel" között bármi elõfordulhat, nagy munkabefektetéssel a mutató némileg mozdítható. Amúgy az Érdi bõtermõ az egyik legfinomabb fajta, sajnos elég érzékeny. Isten óvja, és Te óvd a moniliától!

Maximális kertbaráti tiszterlettel : Lujó

Nem éri még kár a rügyeket, majd ha pikkelyleveles volna. A nejemmel elhatároztuk, hogy az elõkerti öreg rózsa bokrokat kivágjuk, és mellé, helyette gyümölcs fákat ültetünk.
Na nem diót, hanem korábban termõre forduló meggyet, sárgabarackot, szilvát.
Sikerült kapnom jó nemesített meggyeket; érdi bõtermõt, (5 éve hagytam ott az eladott hobbi kertemben) és újfajta Maliga emléke- nagy szemût.
A sárgabarackból csak a régi megbízható magyar kajszit C... nem tudom a klón-számát, kaptam.
A lényeg a oltvány erõssége, a gyökér és a nemes rész forradása, életerõssége. A föld felszíni rész is legyen legalább nagy öreg ujj vastagságú, de nem lényeges a sok elágazás ,mert azt ültetés után úgyis ki-és le kell vágni.
Fontos a gyökér és a felsõ veszõk, rügyek aránya, ha szétágazó a bolyhos, cérna-spárga, és 2-5 mm.-es gyökérzet, akkor több rügyet is hagyhatunk (4-7 hajtórügy/ vesszõ.
Végül az ültetésrõl pár szösszenetet;
A kiásott gödör legalább 50*50*50 es legyen, legaljára istálló-virágföldi trágyát szórni a legalsó 5-10 cm.re.Majd elválasztóként a kiásott fel talajt, majd megint trágyázott, esetleg mûtrágyázott kevert földet.
Szintezzük be a gyökérnyak magasságát, ami akkor jó ha egy szintben van a majdani talajszinttel, tehát 1-2 cm.-re takaródjon az oltvány levágott része. Az oltvány ezen részét lehetõleg a napállás ellentétes oldalára tájoljuk, hogy a nap ne süsse, szárítsa ki a tápanyag szállító nyalábokat, a háncsot. Azt meg öntözések után takarjuk be sekélyen.
A kihajtás, leveles állapotban aztán 2-3 hetente kapáljuk fel a környékét,(50*50 cm) a csapadék- és öntözés miatt ne hogy be fülledjen a gyökérzet.
Új ültetés; Érdi bõtermõ oltvány a helyén:
Link

Megfeszített munkával a metszés befejezve, a korai dolgok nagy része elvetve.
Azaz a talajrendezés után a sárgarépa-petrezselyem egésze, hagyma és a borsó háromnegyede.
A szél miatt a lemosó permetezés tovább halasztva (mára terveztem), vasárnap-hétfõ az újabb, talán végsõ próbálkozásom.
Elég is volt mára, ám irány tovább...