Agrometeorológia

Ha jól begyökeresedtek, akkor a talajtípustól függ, hogy földlabdásan ki tudod-e szedni. Ha túl laza a talaj (valószínûleg nálad is) vagy nem eléggé hálózták be a gyökerek a talajt, akkor csak szabadgyökérrel. Ami persze nem gond ha még nem hajtottak ki a rügyek.

Kertész, a zelnicemeggy hajtatást követõen hogyan lehet a homokból sérülés nélkül kiemelni majd a hajtásokat?

Szarvason a holtág mellett tavaly õsszel lehetett bármit kezdeni a földdel (aug. vége-szept eleje. Talajvíz jelenleg : -35 cm, talajtípus erõsen kötött közepesnél szikesebb öntéstalaj. Két napomba került 100 m2 felásása. Õseim úgy nevezték : percföldek. Ott kell lenni a helyszínen a mûvelési idõpontok eldöntéséhez. Este lekvár, délelõtt 11 órától szántható, de már este hatkor egy ménes kell a felszántáshoz. Utána még egy-két nap, és flex kell a rögök aprózásához.

Az õszi, házi-kerti talajmûvelés után tavasszal talaj valóban olyan mint hamu, akár ásva, akár rotálva volt.
A tavaszi mûvelés ad rögös talaj-jelleget.

Az ásás nekem se nagy kedvencem, én úgy szoktam, hogy hozzáfogok még októberben, és ásogatom ha az idõjárás, és a talajfagy bele nem szól. Ha tavaszra is marad nem gond, mire az április végi vetések, palánták jönnek fel van ásva, rotálva. Volt hogy rotációztam, az ásás zöme elmaradt, nem igazán volt jó, az aprómorzsás talajszerkezet elég nehezen érhetõ el. Persze ha komolyabb gépem lenne.... Az idén tavasszal még csak nem is rotáltam az õszi ásás után, olyan volt mint a hamu, csak rontani lehetett volna rajta, a levegõztetés nem ér annyit.
Esetleges szervestrágyázásnál pedig mindenképp ásni kell, vagy beszántatni kellene, de az nálam nem jöhet szóba.

Többször rá kell menni, mi úgy csináltuk. Még mindig gyorsabb, mint az egészet kézzel (elég nagy csíkot törtünk fel).

Hát igen, a régóta nem mûvelt talajon a rotációs kapa csak pattog mint a nikkelbolha...

"Robi" kapa?

Szolgálati közlemény: Feltalálták az ásót! Nyelet is lehet hozzá kapni!!!

Vagy a T 25 is tud ilyet.

Azért biztos van olyan egy székre ráülõs kis traktor, ami ha nem is szánt, de 20-30 cm. mélyen felpuhítja a talajt. Kultivátor-ekekapa az elnevezés felénk. (nálam a homoki hobbi kertet ilyen fószer vállalta el, 1-1,5 óra alatt végzett a fák alatt is 600 m2-en.)

A mai élelmiszer árak mellett én is gondolkodom, hogy a kertem felét (kb. 1000 négyzetméter) felszántatom és beültetem. A traktor nehezen tud megfordulni benne ezért lóval kellene felszántatni, de a környéken nincs aki megtudná csinálni.

Errefelé én még láttam 1-2 éve is lóval való szántást.

Nálunk 20 évvel ezelõtt gyönyörõ kalászos táblák voltak, virágzott a nagyüzemi mezõgazdaság. Sok ember abból élt. És ma parlagon heverõ földek, 3 emberbõl 2 munkanélküli. És ami fontos a rendszerváltás után én láttam lóval való szántást. Nos ez kb 40-50 éves visszafejlõdés volt. Természetesen mára ezek eltüntek, de a mezõgazdaság továbbra is padlón van.

Szerintem a magyar földmûves is folytatta volna az elõdei munkáját ha nem tette volna tönkre a gazdaságát az évtizedek óta folyó "országleépítõ" eladósító felvásárló gazdaságpolitika. Idegen (nemzetközi) érdekek szolgálata tette és teszi jelenleg is tönkre. A szocializmus felszámolta a tanya rendszert, a rendszerváltás tönkretette amit a szocializmus elért. Nem egyszerû ebbõl kilábalni.
Itt Egerben az egyik legjobb borász Vince Béla (glicerines bor) ellen indított média támadás jó példa a tudatos koncepcióra épülõ jól megszervezett hadjáratra ami valójában a magyar bor ellen is irányul.
Nekem kedvenceim a magas glicerintartalmú magyar borok "Romanée Conti szomorítója" (egri tokaji szekszárdi stb.). Orvos barátom mondta hogy a kórházban agysérülés esetén infúzióba a beteg jó sok glicerint kap.
Szerintem csak magyarokkal fel lehetne még virágoztatni ezt az országot. Nem lesz ez sem gyors sem egyszerû és lehet hogy nem is lesz... egyhamar.
Ami kell az élet fenntartásához nekünk miden adott (víz termõföld) csak tudni kellene úgy használni, hogy az utódainknak is legyen az amit mi kaptunk elõdeinktõl.
Sok sikert a fügéhez! Ahogy nézem a képeidet szépen átvészelte ezt a nem éppen enyhe telet. Mi a tervetek a megtermett fügével?

Nagyon szép fa. Azért, ha szélcsend van, vagy csak 1 m/sec. fuvallat van, egy motoros felviszi a levegõt és a permetet 6-8 méterre is.
Az ültetvényekrõl; nem kell csak elhatározás, és kitartás kérdése, és türelem, olyan 3-5 év. Azalatt egy több milliós autó is leamortizálódik, tehát nem luxi-menõ autó kell a polgárok segge alá, hanem az ingatlanba, földbe befektetés.A szárnyaló benzin költséget pedig a sóderra költeni.. Amúgy egy Mtb.bicaj, és egy rozzant platós járgány is megtenné.

Bizony, nagyon jól írod, az ország simán megélne csak a földbõl és a levegõbõl, csak ehhez nem magyaroknak kéne itt lakniuk.
A becsehelyi szõlõhegyen területvásárlás közben néha elszörnyülködöm, micsoda rendezetlen, keszekusza tulajdonviszonyok vannak, ha valaki nagyobb ültetvényt szeretne létesíteni, borzalmas meló, idõ és energia összeszedni 1-2 hektárt. Ez mindent elárul.
A gyümölcstermesztést meg kellene támogatniuk olyan tudományos intézményeknek, amik célirányosan dolgozva segítik a termelést.
A dombvidékeink elképesztõen jó klímát képviselnek, többfelé bõséges csapadékkal, jó talajjal.
Voltam 2 hete Olaszországban kiviültetvénynézõben, elképedtem, micsoda gyenge talajban vannak egymás hegyén hátán a gyümölcsültetvények Link Link , volt ahol rákérdeztem az egyik ültetvényben, hogy szándékosan hordtak-e sódert a tövekhez, annyira kavicsos volt. És ott ebbõl élnek, akkor mi a sokkal jobb talajainkon milyen termésátlagokat tudnánk produkálni?
Csak sajna más szakmai háttér, más kultúra, más nép.
Sokszor eljátszottam a gondolattal, ha egy zalai falu lakosságát kicserélnék egy az egyben egy olasz gyümölcstermelõ faluéval, akkor az idekerülõ olaszok mit produkálnának 5-10 év alatt?!
Persze, gondolhatnánk hogy mindez pénzkérdés, és hogy a szegény nép nem tudna befektetni, pedig nem csupán pénzkérdés!
Vagyishogy igen, kell pénz hozzá, de akinek van pénze rá, még az is rosszul csinálja, vagy épp sehogy.
Ha van pénz, de nincs ötlet, akkor rosszabb helyzetben vagyunk, mintha van ötletünk, és pénzünk kevés.
Szerencsére vannak példák, amik igazolják a soraimat, ez tartja a lelket az emberben.

Ez is sz-ÉP fa! Magyarországnak kiváló adottságai vannak a gyümölcstermesztésre. A legízesebbek a kárpátmedencében termett gyümölcsök szerintem. A legjobb boraink nekünk vannak a világon. Magyarországnak a jövõjét a zöldség-gyümölcs termelésre és az arra épülõ feldolgozóiparra lehet építeni. Egészséges ételre mindig szükség van. Rossz a reklámunk és ez nem is változik évtizedek óta. Itt Észak Magyarországon már a kertek jó részét sem mûvelik mert mindent elhordanak.Szomolyán 20 éve több mint 5000 cseresznye fát gondoztak ma a tizedét se.
A Bükkben (500-600m magasan)ismerek egy "elvadult" almást van ott vagy 20-30 fajta alma biztos, nagyon ízletesek boltban piacon se kapni hasonlót.

Ez egy környékbeli kajszi Link Link , ezt sem tudom, hogyan permetezik.
Bár valószínû nem is kellett soha, egy db jelét sem láttam rajta ágszáradásnak, teljesen hibátlan volt a koronája.

Tegnap este megpermeteztem a kajszikat, de elkeserítõ idõ van, szinte köd, mintha szitálna valami, 6 fok, a moníliának kitalálni sem lehet jobbat, pont telibekapta a kajszivirágzást.
Ráadásul elhúzódik ez a mocsok idõ, ha jött volna egy front, esik az esõ, eláll, kitisztul, kiderül, akkor nem lenne akkora gond, de ez a blockingos, napokig egyhelyben tekergõs idõjárás, ami talán klímaváltozás név alatt fut, ez betesz neki.