Meteorológiai társalgó

Istenem......

Te úgy látszik, nem tudod elfogadni azt, amit a szakemberek, klímakutatók mondanak, adatok igazolnak. Évre évre magasabb a téli idõszakok átlaghõmérséklete a Földön, különösen az északi féltekén.

Link

Na, akkor nézzük, mi az igazság (sajnos, csak decemberi adataim vannak, de joggal feltételezhetõ, hogy ez együtt mozog az általános tendenciával):

Link

Ezen a diagramon én határozott melegedõ trendet nem tudok felfedezni, legfeljebb egy fura hullámzást.

Mert érezhetõen egyre melegebb az országunk éves átlaghõmérséklete azokhoz az idõkhöz képest is, amikor még ilyen ordas hidegek is elõfordultak amikrõl elõbb szó volt. Sokkal tartósabban van nyáron meleg, mint télen hideg. Meteorológusok is hangoztatják, hogy egyre rövidebbek a zord idõszakok, egyre ritkább a -20,-25 fok. Belátható idõn belül nem valószínû változás. Bár szép havas teleink még lehetnek, de a négy közül akkor is ez az évszak egyértelmûen a leggyengébb láncszem.

Ugyanezt -ti. hogy egyre esélytelenebbek a zord telek- elmondhattuk volna 1974/75-ben, vagy 1982/83-ban. Ezek is "reménytelenül", makacsul hó és fagymentes évszakok voltak. Csak akkor még nem harsogta tele a média a világot a globális felmelegedéssel, holott ilyen fajta tendencia az 1800-as évek eleje óta megfigyelhetõ volt, a tudósok számon is tartották.
Most mindenkinek ez mocorog a fejében (nem is csoda) és hajlamosak vagyunk a fölfelé lengéseket (pl. szokatlanul enyhe tél) ennek a számlájára írni. És hát a tendenciát is látjuk, hiszen úgy halljuk, a melegedés monoton és megállíthatatlan.
Ezzel szemben az igazság az, hogy az elmúlt kb. 4 évtizedben is mindig elõfordultak vacak telek, melyeket aztán jók követtek. Éppen ezért nekem kevés kétségem van aziránt, hogy látunk még az 1984/85 télhez hasonló zordságút, lehet, nem is sokára. Ellenben az 1963/64 -es tél annyira hideg volt, hogy hasonló elõfordulása nem nagyon valószínû -de természetesen az elvi lehetõsége egy ilyennek is fennáll.

Miért lennének egyre esélytelenebbek?

Talán kis szerencsével lesznek még 2002/03-as típusú teleink, vagy 2009/10, de az az igazi kõkemény telek, mint pl. 1984/85, vagy 1963/64 egyre esélytelenebbek. 2001 decembere is kész csoda volt, hogy bekövetkezett, olyan hideg december azóta sem fordult elõ.

Persze, ebben is vannak ingadozások. Nálunk is voltak enyhe, "óceáni-mediterrán" telek a 70-es években is (addig visszamenõleg vannak személyes élményeim), meg Moszkvában is voltak havatlan, pluszfokos idõszakok. Utána meg jöttek a zord, hosszan fagyos, havas telek.
Én az átlagoshoz közeli idõjárásról beszélek, ami az évek többségére jellemzõ, nem a "beteges" korszakokról. Ez a mostani klímaingadozás is elmúlik majd, és látunk még nagy havat, zord napokat a következõ évek némelyikében, ha hiszed, ha nem.
Az igaz, hogy az abszolút "betonbiztos" télhez keletebbre kell menni, pl. a kazah sztyeppre -ahogy mondod. Vagy az Ural vidékére, vagy még inkább Szibériába.

Természetesen kirándulni, és nyáron a Balatonban, a Dunában fürdeni én is szeretek. Ha szüntelen szakadna az esõ, vagy egyszer sem melegednének 20 fokig a természetes vizeink a nyár folyamán, rühelleném. Egyébként is szívbõl utálom az atlantikus klímát, melyben a mi fogalmaink szerinti tél hiányzik.
Viszont hideg tavaszban, hûvös nyárban is rendszerint van annyi szép idõs nap, amennyi nekem elég, sõt, ideális.
A mi klímánkon kicsit sok és hosszú az az idõszak, amit én "túl jó idõnek" gondolok.
Már többször leírtam, hogy számomra legjobb a Kelet-Európai-síkság középsõ részének (pl. Moszkva vidéke) klímája lenne. Megbízhatóan fagyos, hosszú tél, és kontinentális, elég meleg nyár, ami azonban rendszerint megmarad a 25 fok körüli Tmaxoknál.