Meteorológiai társalgó

Igy van, Sellye -19 fokot mért úgy, ha egy dél-baranyai iklódi, kanizsai vagy lenti állomásnak megfelelõ helyen -22,-23 fok lett volna bizony.
Csak Pécsen nem mérnek olyan helyen, Siklóson a tornaterem elött az iskola udvarán, meg a szõlészetben déli domboldalban mértek.
Arrafelé mindig jó fekvésekben mértek.
Csak vegyük Bátaapátit meg Tevelt a hires szekszárdi borvidéken.
1,5 fokos középhõmséklet különbség van közöttük 30 km-en belül, ahol az idõjárás nyilván ugyanaz.
Persze a Mecsekoldal beépitett déli oldala fantasztikus klimapotenciállal rendelkezik, de egyrészt ezt térségre kivetiteni nem lenne szabad, másrészt nem azért jó klimájú a város, mert melegebb a térség.

Egyébként ugyanez a "szubmediterrán" tévhit él a Balaton északi partjával, a "balatoni riviérával" kapcsolatosan is. Igaz, ott is hosszan húzódnak a déli kitettségû hegyoldalak, ahova a napsugár meredekebb szögben érkezik, mint sík vidékre. A szõlõnek, fügének jó helyi klímáról van szó, de nem földközi-tengeri klímáról. Közel sem! Télen pedig, mikor nem süt a nap és a tó is be van fagyva, a lehetõ legzordabb arcát mutatja a "mediterrán" táj. 2012 február 4-én voltunk korizni a füredi mólónál. Északi-sarki szél terelte a porhavat, esett és -12 fok volt. A bõrt majd' lemarta az arcunkról. Zordabb idõ volt ott, mint aznap Gyõr környékén, ahol nem havazott.
Aztán óh! -a "mediterrán" Tihanyi-félsziget! Mindaddig gondolhatunk róla hellászi derût, amíg meg nem ismertük a Belsõ-tó teknõjét, ami a lehetõ legtipikusabb fagyzug. Ha semmi más be nem fagy közel és távol, a Belsõ-tó biztosan. A legmegbízhatóbb korcsolyázó hely.

31-ére virradóan még nem volt annyi és olyan felhõzet az ország felett, ami befolyásolta volna a lehûlést. Link Link Link Link Talán a soproni csücsökbe egy-két órára benyúlt annak az osztrák középszintû felhõtömbnek a széle éjfél körül, de ott sem azért lett magas a minimum, és utána reggelig derült volt az ég megint.

A Floo által említett melegfronti felhõzet szilveszter éjjel jött. Link Link

Floo: Ebben sok igazság van, néha a szakmabeliek is képesek nagy hülyeségeket mondani. Sajnos elég sok régi dolog beidegzõdött a meteorológiában is, és sokan már nehezen, vagy egyáltalán nem fogadják el az újabb dolgokat. Viszont az újabb generációnak elvileg már szélesebb látókörûnek kellene lennie. Bár sajnos még az egyetemi oktatás tekintetében is vannak ilyen sztereotípiás dolgok, fõleg a klimatológiai jellegû tárgyaknál. (Pl. azt én teljesen feleslegesnek tartom megtanulni, hogy 2070-2100-ra hány fokkal lesz melegebb az éves középhõmérséklet és hány mm-rel változik az éves átlag csapadék (így, feltételes mód nélkül). Ráadásul közben az éghajlati modellek eredményei is változnak, 5-10 éve még az általánosan szárazabbá váló klíma volt a sláger Magyarországra nézve, most már a szárazabb nyár, de csapadékosabb tél.) Viszont ha valamit meg akarunk cáfolni, akkor sem szabad elfogultnak lenni, mert az a másik szemszögbõl ugyanúgy hat.

Egyébként az élõvilág eltolódásában van igazság, de ez nem abban merül ki, hogy mondjuk 20 éve nem lehetett itthon fügét termeszteni, most pedig igen. Hanem hogy bizonyos állat- és növényfajok számára ideálisabb lehet a klíma északabbra is, így jobban el tudnak szaporodni önállóan is. De ez mindig is így volt, és folyamatosan változott oda-vissza, a legutolsó nagy eljegesedéskor pl. a tundrára/tajgára jellemzõ élõvilággal rendelkezett ez a térség.

Én a füge, kivi, káki és az egész gyümölcstermesztés kapcsán millió olyan vad dologba futok bele, hogy félelmetes.
A földrajztanárom szerint a mediterrán klima eddig csak Pécsig jött fel, de most a globális felmelegedés miatt északabbra hatol!!!
A pogányi állomás vezetõjét kérdeztem, mitõl ugrál a hõmérséklet ott az állomáson bizonyos szélirányoknál?!
Az volt a válasz, hogy "Nem tudom, de itt már a mediterrán klima jellemzõi jelennek meg, és azzal lehet összefüggésben"
Közben meg a kifutópálya betonjának a hõjét vitte rá a szél a hõmérõre.
És van még millió sztori végzett meteorológusokkal, tanárokkal, kertészmérnökökkel errõl a témáról.
Nem kõmûvesek meg asztalosok, hanem a témában érintettek mondanak és gondolnak a tanulmányaik alapján õrületes badarságokat.

Jól emlékszel. Dec. 31-e reggelén északnyugatról már szakadozott melegfronti felhõzet érte el a Kisalföld középsõ részeit. Már éjfél után néhány órával kezdett besodródni néhány kisebb cirrusz-mezõ. Azon az éjjelen utaztunk autóval Pécsrõl Gönyûre, és Székesfehérvár környékén tapasztaltam az elsõ felhõket az erõs holdfényben (dühöngtem is miattuk)
Az elsõ felhõmezõk aztán elvonultak, nálam nem akadályozták érdemben a lehûlést. A minimum mindenesetre korán állhatott be -14, -15 fokkal. Sopron más tészta, oda korábban érkezhetett vastagabb felhõzet, és a legnagyobb hótakaró sem ér egy kalap boldogságot se, ha nem derült az ég. Abban tuti biztos vagyok, hogy a hótakarós baranyai tájakon, ahova az észak-északnyugati felhõzet sem ért el reggelig, lehettek -20 (-) fokok.

Az 1-jére virradó éjszaka volt, 31-ére virradóan még tényleg derült volt az ég. A szél viszont nem, vagy késõn állt le, azért nem hûlt le annyira a levegõ. Nálunk még 5 órakor is -10 fok volt az elõzõ este 8 órai -5 fok után, és a maradék 2,5 órában ment le -12,7 fokig, amikor leállt a szél. Ha végig szélcsend lett volna, mint délnyugaton, akkor simán lettek volna nyugaton is -15, -18 fokok. Másnap pedig valóban a felhõzet húzta keresztbe az erõs lehûlést, míg délen akkor is le tudott még szaladni elõtte a hõmérséklet -15 fok alá.

Illetve mintha ugy emlekeznék, hogy azon az éjszakán északnyugat felõl egy melegfront felhõzete jött, igy felétek már befelhõsödött.
Igy kevésbé lett hideg.

Nem feltétlen igaz, hogy ott a leghidegebb az éjszaka, ahol a legvastagabb a hótakaró.
Itt az OMSZ napijelentés arról az idõpontról, amit mondtál. A legtöbb hó az országban Sopronban volt, és mégis itt volt messze a legmagasabb minimum hõmérséklet, pedig derült idõ volt.

Sellye: -19°C
Pér: -15°C
Sopron: -10°C

Link

Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy Sopronban dombtetõn mérik a hõmérsékletet (és a Dráva mentén talán lehetett egy kicsit több hó is, mint itt).

Az biztos, hogy az ország déli. mediterrán ciklonok csapadékzónája által érintett része bizonyos téli helyzetekbõl (nevezetesen, mikor az egész ország mediciklon-hátoldalon van, és dõl be a hideg levegõ) sokkal jobban profitál, mint az északabbra levõ részek. Egyáltalán nem mindegy ugyanis Tmin szempontjából, hogy, mondjuk, -15 fok T850, és derült ég mellett van 15-20 cm hótakaró, vagy csak pár cm van vagy semmi sincs.
A legutóbbi ilyen, tipikusnak mondható helyzet 2014 dec. 30-án volt. Pécs környékét vastag hótakaró fedte, és a városban már este 10 óra körül -10, -11 FOK VOLT. A Mecsek túloldalán, Hidason szûk egy óra múlva -18, -19 fok!
Ugyanakkor a Kisalföldön, ahol nem volt összefüggõ hótakaró, csak -15 fok körüli volt a minimum-hõmérséklet. A baranyai fagyzugos fekvésekben ezen a hajnalon nyilván akadtak jócskán -20 fok alatti hõmérsékletek is.

Más kérdés, hogy magára a mediterrán klímára télen csapadékos és hûvösebb, míg nyáron száraz és forró idõ jellemzõ. Tehát télen, amikor a mediterrán ciklonok leggyakrabban elõfordulnak, a mediterrán térségben sem enyhe idõ uralkodik. Pl. Rómában mindhárom téli hónap középhõmérséklete 10 fok alatti.

Mi egyébként anno azt tanultuk, hogy a mediterrán hatás pl. abban is megnyilvánul, hogy délnyugaton van egy téli másodmaximum a csapadék éves lefutásában. És a "sztereotípia" ezen része szerintem jogos. Maga a "sztereotípia", így a hõmérsékleti része is könnyen lehet, hogy a múlt századbeli zonálisabb idõszakban keletkezett, amikor valóban sokkal több lehetett az enyhe idõ délnyugaton, mint az ország más részén. De behullámzó hidegfrontok, peremciklonok akkor is voltak, amik adták a csapadéktöbbletet is a térségre. Nyilván egy meridionális idõszakban ez változhat, ebben nem kételkedik senki. A probléma azzal van, hogy mindig úgy próbálod beállítani ezt, mintha maga a mediterrán jelleg csak meleget jelenthetne, pedig nem.

Az pedig, hogy az iskolában mit tanítanak, megint más kérdés. Meteorológiai vonatkozásban sajnos egyáltalán nem azt amit kéne, és ebben xy város klímája csak a jéghegy csúcsa. Az emberek egy része még azt sem tudja, mi az a ciklon és az anticiklon, nem hogy mi az a mediterrán ciklon.

Másként fogalmazok: Pécs térségének idõjárása semmivel nem jobb, mint Vas, Zala, Somogy, Tolna, Bacs-Kiskun vagy Fejér megye idõjárása.
Minden térségnek megvannak az elõnyös és hátrányos idõjárást okozó áramlásai, a mért adatok meg jobban függnek a mérõhely domborzati, környezeti viszonyaitól, mint hogy 50-100 km-rel odébb van-e.
Minden nap nézem a napijelentéseket, nézd végig éveken át, látsz bármi extrát Pécs térségében?
Semmit!
Egy jó fekvésben lévõ város, a déli domboldal miatt jó klimával, de nem azért jobb, mert ott jobb idõ van.
De tegyél egy mérõt egy pécsi vagy Pécs közvetlen közelében lévõ völgy vagy medence aljába, aztán meglátod.
Plusz hasonlitsd össze Sellye maximum átlagát Iklódéval.
Tulajdonképpen azonos.

Ti estek Nekem?
Aki egy buta sztereotipiát akar leleplezni?
Annak kellene neki esni, aki ezt a sztereotipiát megerõsiti, táplálja.
Az iskolában is igy tanitják.
Nem azt irtam hogy minden nap mediterrán ciklon van, hanem hogy pont az oda elõnyösnek gondolt áramlási rendszer, a totál mediterrán hatású mediterrán ciklon visz oda rossz idõt.

Azért nem csak mediterrán ciklonok alakítják az idõjárást egy évben, a nyugati-délnyugati elõoldalas helyzetekben pedig igen is Pécs környéke szokott az egyik legmelegebb lenni (ha nem hiszed, kérdezd meg VáraljaMet-et ).
Nem is kell sokat visszamenni ilyen példáért, csak néhány napot: Link Link

Szóval éves szinten az országos átlaghoz képest hidegebb és melegebb napok szépen kompenzálják egymást.

De miért csak egy oldalról közelíted meg megint a kérdést? Nyáron mi a helyzet? Nincs minden nap mediterrán ciklon. Annyira egyoldalúan állítod be egy-egy térség klímáját, kihegyezve az általad preferált dolgokra, hogy az ember esze megáll Iklód csak akkor játszik, amikor 2-3 fokkal kilóg a környékrõl fölfelé, a csillagda csak akkor, amikor épp 5 fokkal enyhébb, mint a síkon mért értékek, Pécs csak akkor jön föl, amikor mediterrán ciklon van, stb... vagy a többit nincs idõd leírni?

Igy van!
A mediterrán ciklon miatt a déli részeken hótakaró alakul ki, majd mivel a hideg az egész országot elárasztja, igy mindenhol hideg lesz, de délen a hó miatt jóval hidegebb lesz.
Mondjuk régen is megvolt ez a dolog, csak akkor a több északatlanti ciklon fõfrontjából északon is havazott.
Meg persze Pécsen mindig városi vagy dombi mérõhelyek voltak, igy ez nem jött ki, hogy a gyakori hóboritottsag miatt hidegebbek vannak ott.
Amikor meg más évszakban esik mediterrán ciklonból, akkor meg rosszabb idõ van.
A szakemberek és a "nép" fejében Pécs ezzel szemben melegebbnek, jobb idõjárású helyként él, mint amilyen valójában.

Árpádtetõn 2 fokban esik az esõ.
Vagyis a Mecsek tetején havazik?

Csontak!
Most kellene azoknak megmutatni ezt a helyzetet, akik a mediterrán hatást pozitivnak gondolják Baranya megyére.
Csak mert általában negativ.