Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
A skandináv ciklon mellett az Azori-szigetek környékén kialakuló ciklonoknak lehet majd fontos szerepük szerintem. Ha az a ciklonrendszer a kezdeti retrográd mozgása után északkelet felé fordul, akkor a skandináv ciklonhoz kapcsolódhat hozzá, így a hideg az óceánra megy, mi pedig elõoldalon maradunk (korábban nagyjából ezt adta minden modell). Ha viszont az azori ciklon folytatja a retrográd mozgását, akkor tõle északra beorrolhat az anticiklon, elvágva õt a skandináv ciklontól, és akkor a Grönland környéki ciklonokhoz kapcsolódhat hozzá, a Brit-szigetekhez tolva az anticiklont, ami nálunk szinte garantált hátoldalt jelentene.
Kicsit olyan helyzetnek tûnik ez, mint ami az Alex hurrikánnál volt januárban, akkor is ment a tili-toli rendesen egy ideig.
120 óránál már jelentõs a különbség a hidegebb (ECMWF Link , GFS Link ) és a melegebb (GEM Link ) modellek kimenetelei között. 168 óránál pedig már teljes az eltérés: Link Link vs. Link
Kicsit olyan helyzetnek tûnik ez, mint ami az Alex hurrikánnál volt januárban, akkor is ment a tili-toli rendesen egy ideig.

120 óránál már jelentõs a különbség a hidegebb (ECMWF Link , GFS Link ) és a melegebb (GEM Link ) modellek kimenetelei között. 168 óránál pedig már teljes az eltérés: Link Link vs. Link
Ahogy a térképeken láthatod, az op.-ok most ennél alacsonyabb (995 ill. 1000 hpa) központi nyomást adnak. Abban igazat adok, hogy a mély centrumú ciklonok dinamikusabb áramlása könnyebben fölénk lódíthatja a hideget. De a dolog megítélésem szerint nem ilyen egyszerû, egy szimpla bárikus muszter nem elég a légtömegek mozgásának megsaccolásához. Adott esetben az 1005 hpa is bõven elég lehet a hidegöblítéshez.
Igen bonyolult helyzet elõtt állunk, ugyanis az eddig túlnyomórészt ciklonális elõoldali áramlást biztosító teknõ fokozatosan délnyugati irányba visszahátrál, az Azori-szigetek fölé (ahol ugyebár általában AC szokott tartózkodni). Így a már hosszabb ideje Grönland-Izland térségében tartózkodó blokkoló AC közvetlenül is beleszólhat idõjárásunkba, azzal, hogy közte, és a Skandinávia felett kimélyülõ ciklon közös áramlási rendszerében hideg levegõ indulhat meg szombattól dél felé. Véleményem szerint a hideg levegõ térhódításának jellegérõl, erõsségérõl a skandináv ciklon kiterjedése, mélysége dönthet majd, azaz minél sekélyebb maradna a ciklon, annál nagyobb esélyünk lenne, hogy a hideg zöme az Északi-Kárpátokon kívül rekedne, ha viszont 1000 hPa alá menne a ciklon, akkor nagyobb baj is lehetne belõle. A stockholmi nyomásfáklya szerint 1005 hPa lehet majd az alja, így még korántsem biztos, hogy akkora durranás lesz belõle, mint azt az - ENS-átlag alatt 5-6 fokkal búvárkodó - GFS operatív futás mutatja immár sokadik alkalommal

A friss GFS op. tartja az erõs lehûlést, a GEM viszont teljesen eltüntette, az északi anticiklonnal együtt. Bár így sem lenne nyárias idõ szerinte, maximum egy-két napig, mivel ciklonokat kapnánk, de legalább a fagyokat megúsznánk.

A cluster-elemzéshez egy érdekes példa a nemet DWD jóvoltából: Link
A lényeg itt nagyjából az, hogy péntektõl két csoportra szakadnak az egyes tagok, az egyik a hidegebb, a másik
a melegebb folytatás mellett teszi le voksát. Emellett kiemelendõ, hogy a hideg folytatást - habár az en olvasatomban meglehetõsen
ORSC-gyanús, eléggé valószínûnek tartják, mondván, hogy az OP es a kontroll egyaránt támogatja, meg persze azt is hozzáteszik a nemet szakemberek, hogy áprilishoz ezek a nagy kilengések hozzátartozinak
A lényeg itt nagyjából az, hogy péntektõl két csoportra szakadnak az egyes tagok, az egyik a hidegebb, a másik
a melegebb folytatás mellett teszi le voksát. Emellett kiemelendõ, hogy a hideg folytatást - habár az en olvasatomban meglehetõsen
ORSC-gyanús, eléggé valószínûnek tartják, mondván, hogy az OP es a kontroll egyaránt támogatja, meg persze azt is hozzáteszik a nemet szakemberek, hogy áprilishoz ezek a nagy kilengések hozzátartozinak

Mindkét esetben az a lényeg, hogy melyik klaszterbe hány tag tartozik. Ha mondjuk egy blockingos felállásnál az operatív és vele együtt 3-4 tag erõs lehûlést mutat, míg a többi tag nagyjából változatlan hõmérsékletet, akkor az utóbbi klaszter lesz a valószínûbb, mert abban több tag szerepel. A teljes ENS átlag viszont ekkor valóban nem használható, mert az épp a két klaszter között fog futni.
Eszerint 4-5 napon túl, pl. ha van egy "zonális" fáklya kis szórással, és egy lefelé kilógó op., akkor mindenképp az ens átlag az irányadó. Az op. által adott blokk valószínûleg csak "agyrém"
Más viszont a helyzet nagy szórású, "meridionális" fáklyánál. Ekkor a tagok átlaga lehet, semmit sem mond, és a kilógó op.-nak "lesz igaza"?
Azaz: a makrocirkuláció várható jellege is figyelembe veendõ a valószínûségi elõrejelzésnél?
Más viszont a helyzet nagy szórású, "meridionális" fáklyánál. Ekkor a tagok átlaga lehet, semmit sem mond, és a kilógó op.-nak "lesz igaza"?
Azaz: a makrocirkuláció várható jellege is figyelembe veendõ a valószínûségi elõrejelzésnél?
Ez de jó, eddig nem is tudtam róla.
Ahogy nézem, a GEM-nél (CMC) is elérhetõ néhány paraméterre.

Ahogy nézem, a GEM-nél (CMC) is elérhetõ néhány paraméterre.
Ezt a (potenciális) erõs lehûlést pedzegetik a GFS operatívok már vagy 1 hete. Igaz, az ens átlagok többnyire nem támogatták, egy részük pedig egyértelmûen ORSC volt.
Most már nagyon érdekel, végül megvalósul-e. Ez ugyanis elvi kérdés: mit figyeljünk a modelleken? Egyetlen, vagy egynéhány futás op.-ját biztosan nem: ez nagyon félrevezetõ lehet, fõleg, ha csak a szinoptikai térképet nézzük meg, a fáklya diagramot viszont nem.
Viszont véleményem szerint más megítélés alá esik, ha több futásban visszatér egy bizonyos op. verzió. Ez, úgy látszik, intõ jel lehet még akkor is, ha egynémely futásban ezzel a verziójával az op. "kilóg"
Szóval, a kérdés: mi az informatívabb középtávon -sok op., egypár ens átlag, vagy sok ens átlag? Nehéz dönteni. Nézetem szerint az ens átlag is csak akkor megbízható, ha a görbék nagyjából együtt futnak. Ha makacsul két csoportra vannak szakadva, akkor az átlaguk nem sokat ér.
Most már nagyon érdekel, végül megvalósul-e. Ez ugyanis elvi kérdés: mit figyeljünk a modelleken? Egyetlen, vagy egynéhány futás op.-ját biztosan nem: ez nagyon félrevezetõ lehet, fõleg, ha csak a szinoptikai térképet nézzük meg, a fáklya diagramot viszont nem.
Viszont véleményem szerint más megítélés alá esik, ha több futásban visszatér egy bizonyos op. verzió. Ez, úgy látszik, intõ jel lehet még akkor is, ha egynémely futásban ezzel a verziójával az op. "kilóg"
Szóval, a kérdés: mi az informatívabb középtávon -sok op., egypár ens átlag, vagy sok ens átlag? Nehéz dönteni. Nézetem szerint az ens átlag is csak akkor megbízható, ha a görbék nagyjából együtt futnak. Ha makacsul két csoportra vannak szakadva, akkor az átlaguk nem sokat ér.