Meteorológiai társalgó

Jelzem, hogy egy novella rajongóval piszkálódtok.

Nos, lassan kezdõdik a mélyrepülés újra.... Béka popója alatt a harmatpont, száraz a levegõ, a felhõk elmentek, szélcsend van. 4-7 fokos reggeli minimum várakozásokat nem igazán értem...

Valószinüleg a Beaufort skálára emlékezhetsz, amely részletesebben felosztja a szélsebességet: Link S itt szerepel egy "vihar" kategória is.

Az átlagszél is lehet viharos, erösen viharos, söt akár orkán erejü is, itt egy példa Skóciából 2011.dec.25: Link

10 UTC-kor Cairngorm Mtns állomáson az átlagszél volt 12-es Beaufort skálán, ami 120 km/h-t meghaladó érték, s orkán kategória. Ehhez 181 km/h-s max széllökés társult...

A viharos átlagszél és a viharos széllökés is 60 km/h-nál kezdõdik. Nyilván ha pl. erõs szél fúj viharos lökésekkel, akkor a lökések érik el a 60 km/h-t, ha pedig viharos szél fúj, akkor az átlagszél éri el a 60 km/h-t.

"A vesszõkrõl : Szerintem túl sok vesszõt használsz, túlzottan kihangsúlyozva mindent.
Én picivel kevesebbet. Az évszámok utáni pont tételt meg egyszerûen alig tudom megszokni."

URISTEN!!!

Akkor én mostantól nm használok "e" btûket, mrt túl sok van blõlük az én ízlésmnk. Túlzottan nyávogóssá tszik a kommntkt.

Az én tanár nagypapám is mindig mondogatta, hogy "és-sel" és "de-vel" nem kezdünk mondatot!
Maradjunk annyiban, hogy nem szerencsés (mert ezek tagmondatokat elválasztó szavak), azonban nem állítanám, hogy sohasem élhetünk ezzel a megoldással. Például a méltán híres író és irodalmár, Szerb Antal minden aggodalom nélkül kezd de-vel mondatokat, pedig ha valaki, õ aztán tudott fogalmazni...
Ugyanez a helyzet a szóismétlésekkel: igazi, rutinos íróember nem keres görcsösen szinonimákat csak azért, hogy ne kelljen kétszer leírni ugyanazt a szót (persze más lapra tartozik, ha valaki pl. 5 mondatban 6 "is-t", vagy 4 "volt-ot" ír)
De tény (és ebben egyetértek), hogy a fogalmazásunkra és helyesírásunkra itt a fórumon is ügyelnünk kell!

Végül tényleg zárásként : A viharos szél def. az tiszta. 59,9 km/h-tól adják meg, én ezt láttam többször is. Méréseimben is ezt használom, 60 km/h-s szélre már viharosat adok.
Viszont van egy vihar definíció, mely nem egyenlõ a viharos szél kezdõ fokozattal.
Ismerek egy olyat, hogy vihar definíció, melyet 75 km/h-s széltõl adnak meg.

A belinkelt kislexikon pedig szerintem hibás : 61-86 km/h-s, azaz 17-24 m/s-os szélsebesség elég durva lenen még Izlandon, meg Skóciában is.
Az nem széllökés akar lenni!? Tehát 61-86 km/h közötti legerõsebb széllökés!?
Úgy tudom a szélsebesség, meg széllökés nem ua.

A vesszõkrõl : Szerintem túl sok vesszõt használsz, túlzottan kihangsúlyozva mindent.
Én picivel kevesebbet. Az évszámok utáni pont tételt meg egyszerûen alig tudom megszokni.
Abba viszont belejöttem, hogy pl. 26-án - nál nincs pont, korábban sokszor így írtam : 26.-án.

"Hát, nem tartozik hozzá, de ha valaki épp kin tartózkodik , és van egy mondjuk 4-es magnitudójú rengés , és ezt úgy éli át hogy erõsen fúj a szél, esik az esõ, villámlik az ember mellett, akkor átél mellé idõjárást is. "

Ebben pl. sok a vesszõ, való életben nem hangsúlyoznám ki ennyire a mondatot ha mondanám.

A vihar az a viharos szél, ami valóban 60+ km/h-s széllökés, ahogy met4ever linkelte. Az, hogy neked extra igényeid vannak, így magasabb a saját értékrended is a viharra, egy dolog. A földrengés dolgot meg ide sem kellett volna hozni. Amikor elõször fölvetetted, az nem poén volt (sajnos).

Ha "jó" a helyesírásod, számold meg, hány évszám utáni pontot, és mondatközi vesszõt kellett kitennem az elõzõ három hozzászólásodban.

És-sel nem kezdünk mondatot.
"És nem azt írtam" után vesszõ
"Az is vihar" után vesszõ
"villámra is mondják" után vesszõ
"nem gondoltom" után vesszõ
"hangulat jel" egybeírandó

Inkább gyenge közepesre osztályoznám.

("hogy" elõtt gyakorlatilag mindig kell vesszõ, ha mondatrészeket választ el egymástól).

MetNet kislexikon

Viharos szél Link

Az átlagos szélsebesség 17 illetve 24 m/s közé (km/ó-ban kerekítéssel megadva 61 illetve 86 km/ó közé) esnek.

Nincsenek extra igényeim. És nem azt írtam , hogy viharnak, hanem brutális viharnak számít. Te se mondanád ezt rá.
Vihar definíciója : 75 km/h-t elérõ vagy meghaladó szél, errõl beszélj. Én erre gondoltam.
Egy definícióból indultam ki. Az is vihar , ha derült az ég és fúj 75-80 km/h-s szél. Sokan a villámra is mondják , hogy vihar.
A földrengéses dolgot meg poénra vettem, nem gondoltam , hogy nem jön le a hangulatjelbõl .

A helyesírásom pedig köszönöm szépen, de jó.
Ha egy hibát találsz néha, abból ne általánosíts.

JoeJack már idézte Nano-t, így én csak ennyit tennék ehhez hozzá:
- nem sok olyan embert ismerek, aki alapból kint tartózkodik erõs szélben és zivatarban, ha nem muszáj neki (még a viharvadászok is igyekeznek ilyenkor az autóval fedett helyre menni),
- ha földrengés lenne, az emberek 99,99 %-a nem azzal foglalkozna, hogy éppen milyen idõ van, hanem hogy mentse az életét.

A felvetéseidnél már csak a indoklásaid hajmeresztõbbek (meg a helyesírásod)...

Azt pedig, hogy neked extra igényeid vannak, mi már megszoktuk, de hidd el, nem te vagy az átlagos, hanem akinek már a 60 km/h-s szél és esõ is viharnak számít. És ez így is van rendjén.

Hát, nem tartozik hozzá, de ha valaki épp kin tartózkodik , és van egy mondjuk 4-es magnitudójú rengés , és ezt úgy éli át hogy erõsen fúj a szél, esik az esõ, villámlik az ember mellett, akkor átél mellé idõjárást is.

---------------- De ismerek embereket, akiknek a 60 km/h-s szél, mellé szakadó esõ is brutális viharnak számít.

Egyébként a szupercella hu-n egy tökéletes, igen hosszú és érdekes elemzés található a tavalyi 2015 . május 6-i zivataros helyzetrõl, kb. 1 hete érhetõ el, nagyon jól leírja a SC-k ténykedését.
Öröm volt olvasni (nem a károk miatt ). Az a déli cella szignifikáns volt, 5 cm körüli jéggel, 120 km/h körüli széllel.

Szerintem nem lett szélsõségesebb az idõjárás! Vagy ha az is, elhanyagolható mértékben.
Mindig is ilyen volt, kilengések, szélsõségek sorából áll.

Hol vannak már a régi F1-F2 -es , esetleg F3-as tornádók, a 2010-es Zsófika ciklon, a 2008 . márciusi Emma orkán, az egész országon átvonuló pusztító, milliárdos károkat okozó zivatarláncok, az erõsebb földrengések, a rekord árvizek!?

Ezen felsoroltak mind "hiányoznak pl. az elmúlt 3 évbõl!"

Tehát nekem ez is igazi szélsõség.

Mielõtt valaki megvádolna, nem kívánom ezeket senkinek és a károkat!

Vagy hol van pl. a 2004 . június 9-i miskolci 8-10 cm-es !!! átmérõjû jégverés!? Hasonlók azóta sem voltak.

Vagy az 1999-es szuper hóvihar, a 2003-as -30 fok körüli februári hidegek!?

Ezekrõl tessék beszélni, ami SZERENCSÉRE nincs egy ideje, vagy csak szelídebb formában.

Ha idõnként történik egy szélsõség , ne t ö rjük össze magunkat és kreáljunk elméletet, hogy idõjárásunk szélsõségesebb mint valaha.

Az április ilyen, hozta a "kötelezõt", éppúgy jelen van a tél és a nyár is a hónapban.
Az október hasonló, de akkor még sincs akkora visszhangja ha fagy, havazik, és nyári meleg van a hónap során.

Áprilisban van a légtömegcsere, ilyenkor pedig hajlamos idõjárásunk az erõsebb szélsõségekre.

Hasonló értékrenddel bírt a 2012-es és 2013-as április végi, május eleji enyhe "minihõhullám" is.

Illetve isten úgy látszik nem ver kétszer ugyanoda bottal!
2007 . május 2-án az Alföldet, ék-i országrészt csapta oda a fagy, most meg április 26- á n a Dunántúlt és északot fõleg.