Meteorológiai társalgó

"Most is ez a helyzet: megvénült teknovel állunk szemben, mely április 2. felében Észak-Európában kezdte "pályafutását", majd hátoldalán ránk zúdította a hideget. Ebbol a teknobol mostanra már csak sekély mediciklonok, ill. hidegcseppek maradtak. Egyelore nem indult északi zonalitás, nem képzodtek tehát új teknok, gerincek sem. Mondhatjuk, hogy bárikus mocsárhelyzet alakult ki."

A jelenlegi helyzetet még nem nevezném bárikus mocsár helyzetnek, ahhoz még túl erös az áramlás a talajon is: Link
A med.ciklon 1005 hPa-os középpontjából észak felé haladva szinoptikus léptékben nagyon hamar elérjük az 1020 hPa-os izobárt. Ez egy töltödö med. ciklonos helyzet, a 12 UTC-s térképen a Kárpát-medence felett nagyon szépen kirajzolódó, nyugat felé haladó konvergenciavonallal. Kialakulhatna belöle bárikus mocsár helyzet a ciklon további töltödésével, az áramlás jelentösebb gyengülésével, de ahhoz még jó pár nap kellene.

Jelen kilátások szerint, a ciklon feltöltödését lassitja a kedd-szerdán északnyugatról érkezö front, ami kicsit ismét "gerjeszti a ciklont", s aztán mire elegendöen feltöltödne, már egy elöoldali helyzet néz ki.

Amit te magassági hideg levegõnek nevezel, az ebben az esetben nem az, hanem csupán az inverzió hiánya (ill. csupán egy minimális inverziós réteg megléte) okán normális hõmérsékleti rétegzõdés, azaz szimplán a magassággal csökkenõ hõmérséklet. A labilis rétegzõdés kizárólag abból ered, hogy 100 méterenként több mint 1 °C-t csökken a T; ha a csökkenés 1°C alatti, akkor stabil a rétegzõdés - ebbõl is látszik, hogy nem kell magassági hideg légtömeg (amit egy front, teknõ, talicska, vagy bármi más szállít). Nem tudom, hogy miért utalsz a szélnyírásra, hiszen pont a bárikus mocsár jellemzõje a lokális, nem mozgó zivatarcellák kialakulása, alig-alig szélnyírással; az esetleges szélnyírás (nem sebességi, hanem magassági, ez fontos) csupán a különbözõ magasságokban rendszertelen irányokból lengedezõ szél okán jön létre, szerencsés esetben úgy, hogy akár SC is kialakulhat, amikoris a szélnyírás okán feláramlási és a csapadékmezõ elválik egymástól, azaz a csapadékmezõ nem hüti a feláramlást; a burst pedig újabb cellákat generálhat. Tény, hogy a talajközeli rétegben magas nedvességtartalomra van szükség, de ehhez sem kell sem front, sem meleg/nedves szállítószalag; zavartalan napsütés esetén a talaj, a vizek és a vegetáció képes annyi nedvességet elpárologtatni (fõleg napokon át, ami szintén a BM jellemzõje), ami elegendõ a csapadékképzõdéshez. Utána meg nincs megállás, a lehulló csapadék ismét benedvesíti a légkört, azaz minden elõfeltétele megvan a folytatásnak; ebbõl a szempontból szinte az elsõ csapadék kialakulásához kell a legnagyobb erõfeszítés. Nem írtam sehol, hogy "akármilyen makrofelállásban megjelenhet kiterjedt nyári zivatartevékenység" - azt írtam, hogy bármely makrofelállást KÖVETÖEN kialakulhat bárikus mocsár, nem pedig csupán egy "meridionális fázis végstádiumában", ahogy te írtad. Az 5-10 hPa-os nyomáskülönbség nagy területen csupán az EGYIK elõfeltétele a bárikus mocsárnak, de ha csak ez áll fenn, akkor még nincs bárikus mocsár; egy bárikus mocsárról akkor beszélhetünk, ha MINDEN általam felsorolt elõfeltétel teljesül.

Ne haragudj, ebben nem értünk egyet. Azt mondd meg, kérlek szépen, hogy a nyári hónapokban honnan a magassági hideg levegõ, ami a labilitást biztosítja? Honnan a nagy mennyiségû nedvesség? Honnan a szélnyírás, ami a multicellás/szupercellás zivatarokhoz elengedhetetlen?
Ezek jelenléte mind-mind advekcióra utal -nélkülük a legjobb esetben is csak monocellás hõzivatar alakulhat ki.
Az advekció pedig ciklontevékenységhez, alacsony nyomású teknõkhöz kötött. Tehát, kiterjedt nyári zivatartevékenység egyáltalán nem jelenhet meg akármilyen makrofelállásban.
A nagy területen fennálló max. 5-10 hPa-os nyomáskülönbség persze többféle felállásban jelentkezhet. Ha így vesszük,akkor korántsem minden bárikus mocsárhelyzet jár kiterjedt zivatartevékenységgel.

+1

Ki fogja magyarázni egyébként, hogy miért neki van igaza...

A Szakmai Munkatársnak ne magyarázz!

A bárikus mocsárhelyzetnek nincs különbözõ "olvasata"... Nem a meridionális fázis végstádiuma, hiszen egy bárikus mocsár szinte minden makrofelállást követõen kialakulhat, mediciklon, ÉNy-i front, sõt, AC után is, mindegy. Lényege a nagy területen fennálló max. 5-10 hPa nyomáskülönbség, az 1020 hPa alatti max. nyomás, az uralkodó szélirány hiánya. "Nem árt" hozzá a meleg-nedves légtömeg, de legalábbis a talajközeli nedvesség. A "magasban hideg - talajon meleg" nem valamiféle front, vagy teknõ következménye, hanem csupán annak jele, hogy nincs inverzió, a felszálló (konvektív) légtömeg a jellemzõ.
Tényleg jó lenne legalább azokat a jelenségeket a definíció szerint kezelni, melyekhez rendelkezésre áll definíció, nem pedig "olvasatokat" gyártani hozzá.

Még annyit a témához, hogy azt, hogy a bárikus mocsár a teknõ-fejlõdés, a meridionalitás végfázisa, az is mutatja, hogy ilyenkor a zivatartömbök és láncok szinte mindig keleties (ék-i vagy dk-i) irányból vonulnak fel. Ugyanis a dél felé rendkívül megnyúlt, elöregedett teknõnek már csak a déli vége mutat ciklonaktivitást. Azt pedig mi mind tudjuk, hogy déli alacsony nyomás= keleties áramlás.
Most is ez a helyzet: megvénült teknõvel állunk szemben, mely április 2. felében Észak-Európában kezdte "pályafutását", majd hátoldalán ránk zúdította a hideget. Ebbõl a teknõbõl mostanra már csak sekély mediciklonok, ill. hidegcseppek maradtak. Egyelõre nem indult északi zonalitás, nem képzõdtek tehát új teknõk, gerincek sem. Mondhatjuk, hogy bárikus mocsárhelyzet alakult ki. De ez a szituáció aligha fog soká tartani. A modellek szerint hamarosan új teknõ alakul, ezúttal tõlünk nyugatra. Nemsokára elõoldali, melegadvekciós képek következhetnek.

Elõször is azt kéne tisztázni, pontosan mit értünk bárikus mocsárhelyzet alatt -máskülönben még ok nélküli "pofozkodás" kezdõdhet...
Az én olvasatomban a bárikus mocsár a meridionális fázis végstádiuma, DE csak abban az esetben, ha azt sokáig nem követi (északi) zonális kép. Tehát, ha kicsi, és igen lassan regenerálódó a meridionális hõkontraszt. Ebbõl adódóan az ilyen helyzetek leginkább nyár derekán, második felében fordulhatnak elõ.
Ismérvei a feltöltõdött, bárikusan már alig feltûnõ ciklonok, vagy még inkább magassági hidegörvények, hidegcseppek. A bárikus kép ilyen módon jellegtelen, nagyon kicsi, vagy nulla a nyomásgradiens. Viszont ott marad a magasban a hideg(ebb), lent pedig a meleg, nedves levegõ. Megmarad az advektálódott örvényesség, és a valamikori frontoknak megfelelõ konvergencia-vonalak. Szóval, az összes kelléke a mindennapos "helyi" zivataroknak.
Természetesen idõlegesen májusban, júniusban is elõállhat ez a kép. Ilyenkor azonban még a teknõk és a gerincek gyakrabban felállnak (nagyobb a hemiszférikus hõkontraszt), ezért a hideg és melegfrontok, a nagyobb nyomásgradiens miatti advektív légmozgások viszonylag nem ritkák -ellentétben július második, és augusztus elsõ felével. Vélemény?

Véleményem szerint a bárikus mocsárhelyzetek leggyakrabban júniushoz köthetõk, esetleg már május utolsó harmadában elõfordulhatnak, illetve - lásd 2014-et - akár az egész nyárra rányomhatják a bélyegüket. Emlékeim szerint azonban a pálmát egyértelmûen június viszi ezen a téren
Flurries: ezen mi már kb. 4 hete túl vagyunk, végre Ti is kaptok egy kis égi parádét. Hajrá zivatarszezon

Május-június az évada egyébként a bárikus mocsárhelyzeteknek, július-augusztus többnyire a magas-nyomásos idõszaknak a jellemzõje.

Szicíliában sem vártak két egymást követõ télen olyan havat, ami elõtte 80 évig nem volt.
Angliában sem vártak két olyan rekordhideg telet egymás után, ami elõtte ritkaságszámba ment.
Mi sem vártunk olyan fagyokat április végén ebben a fenológiai fázisban, ami a megelõzõ 50 évben nem nagyon volt.
Az olaszok sem vártak 2014-re a turizmus szempontjából katasztrofális nyarat.
Mi sem vártunk rekordcsapadékos év után rekordszárazat.
Én sem vártam hogy január-februárban 1 hónap alatt több zivatar lesz itt, mint elõtte nyáron 2 hónap alatt.
Úgyhogy ha éppen olyanja van Õ Meridionalitásosságának, akkor lehet várni májusban bárikus mocsárhelyzetet!
Aztán hogy összejön-e az más kérdés, lehet jobban lesz bárikus mocsár májusban, mint július-augusztusban.

Tartós bárikus mocsárhelyzetet májusban még ne várj. Ehhez ilyenkor túl nagy még a féltekei hõkontraszt, ezért a teknõk és gerincek gyorsan regenerálódnak.
Majd július-augusztusban jön el a távolhatások nélküli, igazi "helyi" záporok, zivatarok évadja.

Szerintem is. Lovászpatonán 19mm.eddig. Holnap akár úszhatunk is ha betalál egy felhõszaki. Aztán napokig jöhet még az áldás. Szó ami szó,itt gyorsan áteshetünk ama ló túloldalára. [esõ]

Én nem aggódnék, ha kialakul a bárikus mocsár akkor egyes helyeken még sok is lesz a jóból.
Tudom, hogy könnyen vagyok, itt lassan 24 órája változó intenzitással esik az esõ.

Ez azért elég sivár...
Link

Jó, 2 hét múlva értekezünk, De ilyet kijelenteni , hogy 5mm-nél több nem fog lejönni, bátorság.

Május van, ez már strandolós hónap. Részemrõl a 25-28 fok az teljesen normális, fõleg hóközepétõl.

Tavaszi hónapban ez már kánikulának számít. A térségebe pedig a következõ két hétben 5 mm nél több csapadék nem jön le.

Az áldott pozíciónk jó szokása: pénteken észak-nyugatiként maradtunk ki a csapadékból, most észak-keletiként Kíváncsi vagyok a holnapi napra amikor fõként a középsõ területeket éri a csapadék elvileg, ha ahhoz is túl keleten leszünk akkor szárazon megyünk a kánikulába.