Bioszféra
Olyan sok mindenrõl írtál, hogy a témák miatt és a terjedelem okán, nem is tudok egy részletben válaszolni. Azt hiszem, több részre bontom majd a mondanivalómat, helyet engedek más kommenteknek, ill. megvárom a következõ hozzászólásodat a folytatással.
Mindenekelõtt utolsó soraid vonatkozásában: én sem akarok senki helyére állni, erre sem tárgyi tudásom, sem egyéni hangvételem nem képesít. Itt a Bioszféra fórumon sok "egyéniség" van, és számos "nagy egyéniség" -ezek mindegyike külön entitás, egyszeri és megismételhetetlen stílus, éppen ezért pótolhatatlan. Ha "fenntartjuk a széküket az asztalnál", az nagyon helyes, azonban a "jól sikerült" hallgatás miatt az utóbbi idõben kissé szürkült a fórum, nem találod úgy? A magam részérõl rákívántam a filóra (melynek inspirálására a biológia kérdései különösen alkalmasak), nekem ilyen a lelkialkatom.
Rátérve a madarak énekére: igazat adok abban, hogy a szépség relatív és nehezen megfogható (erre még viszatérek), és nem feltétlenül tartja szépnek azt a dolgot X, amit Y annak tart, és olyan is van, aki gyengén fejlett esztétikai érzéke okán észre sem vesz semmiféle szépséget. Eltérõ szellemi fejlettségünk, megelõzõ tapasztalataink, aktuális élethelyzetünk más és más nézõpontot kölcsönöz mindannyiunknak -ez szinte közhely.
Azonban mindez -véleményem szerint- nem jelenti azt, hogy nem létezik semmiféle univerzális szépség. Michelangelo Dávidját, Bach h- moll szvitjét, Beethoven kilencedik szimfóniáját azért a legtöbbünk szépnek találja, korszaktól és körülményektõl függetlenül (éppen ebben áll a mûvészi zsenialitás)
Az az érdekes, hogy a madarak éneke voltaképpen a szexuális partnerek csalogatását, esetleg a riválisok távoltartását szolgálja -azaz nagyonis "praktikus" célokat. Tulajdonképp mindez megoldható volna például ultrahanggal is, ami emberi fül számára nem érzékelhetõ.
Mégis, a természetben éppen a madárdal a hang csodája, apoteózisa. Muzikalitása olyan fokú, hogy több klasszikus zenedarabot is ihletett.
Hasonló a helyzet a virágokkal. Ezek a természetben a szín kvintesszenciái, gyönyörködtetik a szemet -holott biológiai célszerûségük mindössze annyi, hogy vonzzák a beporzást végzõ rovarokat. Önkéntelenül nyomakszik elõtérbe a gondolat, vajon nincs-e diszkrepancia ezen szimpla "cél", és a formák és színek zavarba ejtõ tobzódása között. Aztán ott vannak az ásványok, melyeknek sokszínûsége, s nemegyszer növényi struktúrákra emlékeztetõ formái szintén szépérzékünkre hatnak, és itt már szó sem lehet semmiféle evolúciós célszerûségrõl.
Szóval, kissé nehéz elhessegetni azt az alapvetõen naiv képzetet, hogy mindez az ember örömére "lett kitalálva".
A fentiekkel voltaképpen azt akartam megvilágítani, hogy a célszerûség és az esztétikum két különbözõ principiuma, útja a gondolkodásnak (legalábbis látszat szerint), melyket szinte lehetetlen közös nevezõre hozni. Azt nagyon könnyû meghatározni, hogy valami célszerû, adekvát, és hogy miért az (vagy miért nem). Hogy miért szép? Sok-sok kérdõjel. Ha megnézed -például- a Tadzs Mahal épületét: lenyûgözõen szép. Marilyn Monroe is szép, kétségtelenül. Okok? Elsõre legfeljebb lapos általánosságok jutnak az ember eszébe. A régi embereket is foglalkoztatta a kérdés, a választ fõképp az arányokban találták meg. Felfedezték az aranymetszést (olyan felosztás, ahol a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egészhez) Kiszámoltam, ki is szerkesztetettem, és rajzoltam olyan téglalapokat, melyeknek oldalai az aranymetszés arányainak felelnek meg. Aztán összehasonlítottam õket másfélékkel, milyen hatást keltenek. Hát, talán-talán van benne valami, de nem egyértelmûen.
A térbeli szimmetria is egyik oka a vizuális szépségnek. Bár személyes véleményem az, hogy kis mértékû, s bizonyos fajta aszimetria még esztétikusabbá teszi a látványt.
Az egzakt tudományokat, melyek a modern ember gondolkodásának vezérfonalát képezik, fõleg az okszerûség és a célszerûség érdekli. Analítikus jellegüknél fogva jórészt mennyiségekkel dolgoznak -a minõséget, a világ formai elemét nehezen, vagy sehogysem képesek megfogni (üdítõ kivételek éppen a Te fraktáljaid!) Már-már dogmaszámba megy, hogy a természetben a funkció határozza meg a formákat, nem más. Én pedig úgy látom, hogy vannak funkción átlépõ formák, melyek az élõvilág legkülönbözõbb helyein jelentkeznek, s melyeket nem kapcsol össze semmiféle mûködési analógia. Ilyen, például, a csigaház. A puhatestûek konstrukciójához nyilván nagyon passzol ez a forma, de vajon mit keres szakasztott ugyanaz a szerkezet az emberi belsõfülben? Nézz meg egy felnyitott diót: észbontóan hasonló formákat látsz, mint az emberi agykoponyában. Tekervényezett féltekék, még az agysarló is megvan. A héj belfelszínén, akárcsak a koponyacsonton, ott van a tekervények halvány benyomata. Mindez a véletlen mûve? Lehet. Nemrégiben megismerkedtem egy újfajta zöldséggel, az un. pagodakellel. A pagodakel helikális felépítése pontos mása a csigaházénak. Olyan, mintha sok, különbözõ nagyságú zöld csigaház volna egybeszerkesztve. Hasonlóságok a két élõlény életmódjában, élõhelyében?
Bizonyos fafaj (azt hiszem, a hárs) szárnyas termésének struktúrája, erezettsége roppant hasonló a hártyás rovarszárnyéhoz. A sort valószínûleg lehetne még folytatni, legyen elég ennyi. Olybá tûnik, mintha a természet "kitalált" volna alapformákat, melyeket azután makacsul alkalmaz, tekintet nélkül szövetstruktúrákra, életformákra. Mintha -legalábbis bizonyos esetekben- a forma uralkodna a struktúrán, és nem megfordítva.
Korunk egyik betegsége, hogy a természettudományos szemléletmódnak megfelelõen az esztétikum, mint alapelv rettentõen visszaszorult a (vélt) praktikummal szemben. A régi korok minden tárgyat kidíszítettek, manapság a dísztelenség általános, és riasztó (mi szükség holmi cicomákra?) Azelõtt nem épült ház valamiféle ornamentika nélkül, ma minden dobozszerû, sima, és tökéletesen alkalmazkodik a vasbeton anyagszerûségéhez. Száz évvel ezelõtt még a klasszicista arányok miatt építettek négy méter belmagasságú szobákat, folyosókat. A mai funkcionalista szemlélet azt mondja, ez marhaság: mennyi energiába kerül fûteni (vagy hûteni) a fölösleges légtereket, a folyosó is elég, ha kissé téresebb a fejmagasságnál...
Szóval, a mai "építészet" mûvei ész és célszerûek (valószínûleg olcsók is) és rondák, mint az ítélet. Mai ésszel már fel sem fogható, hogy volt olyan kor, melyet kifejezetten a mûvészet, az esztétikum szült, az volt a vezérelve: az európai reneszánsz. Mióta ember él a földön, dekorációs, mûvészi hajlamai mindig kifejezésre jutottak. Ehhez képest napjaink dísztelensége, érzéketlensége a szép iránt nem az ész diadalát mutatja, hanem egyfajta degenerációt. Persze, létezik most is mûvészet, de úgy látom, ez jobbára "antimûvészet": a nonfiguratív õrültségek riasztóak, és a mûalkotásnak, akárhogy is vesszük, esztétikusnak (is) kell lennie, a különlegesség vagy a mélyértelmûség nem elég. Szóval, szerintem, nagy baj lesz abból, ha a mûvészet "halála" végleges marad. Persze lehet, néhány évszázad múlva az emberiség nevetve, és szörnyûlködve tekint majd vissza az esztétikumot megtagadó mai korra.
Mindenekelõtt utolsó soraid vonatkozásában: én sem akarok senki helyére állni, erre sem tárgyi tudásom, sem egyéni hangvételem nem képesít. Itt a Bioszféra fórumon sok "egyéniség" van, és számos "nagy egyéniség" -ezek mindegyike külön entitás, egyszeri és megismételhetetlen stílus, éppen ezért pótolhatatlan. Ha "fenntartjuk a széküket az asztalnál", az nagyon helyes, azonban a "jól sikerült" hallgatás miatt az utóbbi idõben kissé szürkült a fórum, nem találod úgy? A magam részérõl rákívántam a filóra (melynek inspirálására a biológia kérdései különösen alkalmasak), nekem ilyen a lelkialkatom.
Rátérve a madarak énekére: igazat adok abban, hogy a szépség relatív és nehezen megfogható (erre még viszatérek), és nem feltétlenül tartja szépnek azt a dolgot X, amit Y annak tart, és olyan is van, aki gyengén fejlett esztétikai érzéke okán észre sem vesz semmiféle szépséget. Eltérõ szellemi fejlettségünk, megelõzõ tapasztalataink, aktuális élethelyzetünk más és más nézõpontot kölcsönöz mindannyiunknak -ez szinte közhely.
Azonban mindez -véleményem szerint- nem jelenti azt, hogy nem létezik semmiféle univerzális szépség. Michelangelo Dávidját, Bach h- moll szvitjét, Beethoven kilencedik szimfóniáját azért a legtöbbünk szépnek találja, korszaktól és körülményektõl függetlenül (éppen ebben áll a mûvészi zsenialitás)
Az az érdekes, hogy a madarak éneke voltaképpen a szexuális partnerek csalogatását, esetleg a riválisok távoltartását szolgálja -azaz nagyonis "praktikus" célokat. Tulajdonképp mindez megoldható volna például ultrahanggal is, ami emberi fül számára nem érzékelhetõ.
Mégis, a természetben éppen a madárdal a hang csodája, apoteózisa. Muzikalitása olyan fokú, hogy több klasszikus zenedarabot is ihletett.
Hasonló a helyzet a virágokkal. Ezek a természetben a szín kvintesszenciái, gyönyörködtetik a szemet -holott biológiai célszerûségük mindössze annyi, hogy vonzzák a beporzást végzõ rovarokat. Önkéntelenül nyomakszik elõtérbe a gondolat, vajon nincs-e diszkrepancia ezen szimpla "cél", és a formák és színek zavarba ejtõ tobzódása között. Aztán ott vannak az ásványok, melyeknek sokszínûsége, s nemegyszer növényi struktúrákra emlékeztetõ formái szintén szépérzékünkre hatnak, és itt már szó sem lehet semmiféle evolúciós célszerûségrõl.
Szóval, kissé nehéz elhessegetni azt az alapvetõen naiv képzetet, hogy mindez az ember örömére "lett kitalálva".
A fentiekkel voltaképpen azt akartam megvilágítani, hogy a célszerûség és az esztétikum két különbözõ principiuma, útja a gondolkodásnak (legalábbis látszat szerint), melyket szinte lehetetlen közös nevezõre hozni. Azt nagyon könnyû meghatározni, hogy valami célszerû, adekvát, és hogy miért az (vagy miért nem). Hogy miért szép? Sok-sok kérdõjel. Ha megnézed -például- a Tadzs Mahal épületét: lenyûgözõen szép. Marilyn Monroe is szép, kétségtelenül. Okok? Elsõre legfeljebb lapos általánosságok jutnak az ember eszébe. A régi embereket is foglalkoztatta a kérdés, a választ fõképp az arányokban találták meg. Felfedezték az aranymetszést (olyan felosztás, ahol a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a nagyobbik az egészhez) Kiszámoltam, ki is szerkesztetettem, és rajzoltam olyan téglalapokat, melyeknek oldalai az aranymetszés arányainak felelnek meg. Aztán összehasonlítottam õket másfélékkel, milyen hatást keltenek. Hát, talán-talán van benne valami, de nem egyértelmûen.
A térbeli szimmetria is egyik oka a vizuális szépségnek. Bár személyes véleményem az, hogy kis mértékû, s bizonyos fajta aszimetria még esztétikusabbá teszi a látványt.
Az egzakt tudományokat, melyek a modern ember gondolkodásának vezérfonalát képezik, fõleg az okszerûség és a célszerûség érdekli. Analítikus jellegüknél fogva jórészt mennyiségekkel dolgoznak -a minõséget, a világ formai elemét nehezen, vagy sehogysem képesek megfogni (üdítõ kivételek éppen a Te fraktáljaid!) Már-már dogmaszámba megy, hogy a természetben a funkció határozza meg a formákat, nem más. Én pedig úgy látom, hogy vannak funkción átlépõ formák, melyek az élõvilág legkülönbözõbb helyein jelentkeznek, s melyeket nem kapcsol össze semmiféle mûködési analógia. Ilyen, például, a csigaház. A puhatestûek konstrukciójához nyilván nagyon passzol ez a forma, de vajon mit keres szakasztott ugyanaz a szerkezet az emberi belsõfülben? Nézz meg egy felnyitott diót: észbontóan hasonló formákat látsz, mint az emberi agykoponyában. Tekervényezett féltekék, még az agysarló is megvan. A héj belfelszínén, akárcsak a koponyacsonton, ott van a tekervények halvány benyomata. Mindez a véletlen mûve? Lehet. Nemrégiben megismerkedtem egy újfajta zöldséggel, az un. pagodakellel. A pagodakel helikális felépítése pontos mása a csigaházénak. Olyan, mintha sok, különbözõ nagyságú zöld csigaház volna egybeszerkesztve. Hasonlóságok a két élõlény életmódjában, élõhelyében?
Bizonyos fafaj (azt hiszem, a hárs) szárnyas termésének struktúrája, erezettsége roppant hasonló a hártyás rovarszárnyéhoz. A sort valószínûleg lehetne még folytatni, legyen elég ennyi. Olybá tûnik, mintha a természet "kitalált" volna alapformákat, melyeket azután makacsul alkalmaz, tekintet nélkül szövetstruktúrákra, életformákra. Mintha -legalábbis bizonyos esetekben- a forma uralkodna a struktúrán, és nem megfordítva.
Korunk egyik betegsége, hogy a természettudományos szemléletmódnak megfelelõen az esztétikum, mint alapelv rettentõen visszaszorult a (vélt) praktikummal szemben. A régi korok minden tárgyat kidíszítettek, manapság a dísztelenség általános, és riasztó (mi szükség holmi cicomákra?) Azelõtt nem épült ház valamiféle ornamentika nélkül, ma minden dobozszerû, sima, és tökéletesen alkalmazkodik a vasbeton anyagszerûségéhez. Száz évvel ezelõtt még a klasszicista arányok miatt építettek négy méter belmagasságú szobákat, folyosókat. A mai funkcionalista szemlélet azt mondja, ez marhaság: mennyi energiába kerül fûteni (vagy hûteni) a fölösleges légtereket, a folyosó is elég, ha kissé téresebb a fejmagasságnál...
Szóval, a mai "építészet" mûvei ész és célszerûek (valószínûleg olcsók is) és rondák, mint az ítélet. Mai ésszel már fel sem fogható, hogy volt olyan kor, melyet kifejezetten a mûvészet, az esztétikum szült, az volt a vezérelve: az európai reneszánsz. Mióta ember él a földön, dekorációs, mûvészi hajlamai mindig kifejezésre jutottak. Ehhez képest napjaink dísztelensége, érzéketlensége a szép iránt nem az ész diadalát mutatja, hanem egyfajta degenerációt. Persze, létezik most is mûvészet, de úgy látom, ez jobbára "antimûvészet": a nonfiguratív õrültségek riasztóak, és a mûalkotásnak, akárhogy is vesszük, esztétikusnak (is) kell lennie, a különlegesség vagy a mélyértelmûség nem elég. Szóval, szerintem, nagy baj lesz abból, ha a mûvészet "halála" végleges marad. Persze lehet, néhány évszázad múlva az emberiség nevetve, és szörnyûlködve tekint majd vissza az esztétikumot megtagadó mai korra.
Thermometer valóban messzemenõ gondolatsor lenne indítható, miért tetszik a madárének. Úgy vélem ez bármely embernél idegi alkata és pillanatnyi lelkiállapota szerint alakuló képzettársítások egyvelege. Mást érez pld. az erdõben lappangó felderítõ katona aki számára élet-halál kérdés is lehet a madárak hangjainak felismerése vagy elhallgatásuk-felrebbenésük (Szun-Ce A hadviselés törvényei mûvében "mondotta" - Ahol a madarak megállapodnak, ott nem lehet ellenség, ahol madarak röppennek fel, ott ellenség leselkedik; kiegészítem azzal -melyet tán erdõjáró kollegáink is megerõsíthetnek- érdemes figyelni hangjukat is mert elrebbenésüket megelõzõen, közvetlen veszélyzónájuknál még nagyobb távolságban lévõ veszély esetén elõbb még riasztóhangokat hallatnak és ezek a hangok elárulják hogy ember vagy számukra veszélyes állat közeledik). Meteorológiai szempontból korábban említettem megfigyelésemet, a rigóének szinte "percre pontosan" jelzi egy vihar közeledését vagy a csapadéksáv vonulását. A madárének hallatán mást érezhet egy "civil" akinek lelkialkatát (egyben értelmi szintjét is, bár pillanatnyi reakcióját jelentõsen befolyásolhatja aktuális élethelyzete) általában háromféle reakció árulja el: gyönyörködés-közöny-agresszivitás. "Optimális élethelyzetben" (jó vagy még elviselhetõ létkörülmények között) az intelligens érdeklõdõ ember gyönyörködik madárhangokban, az egocentrikus elengedi füle mellett, az agresszív hajlamú inkább "levadássza" a madarat. A "kutató" és "vadász" hajlam kicsi gyerekeknél felismerhetõ, pld. egy verébcsapatot az egyik megfigyeli és eteti õket, a másik követ hajít közéjük (késõbb légpuskával lövi õket) és jót nevet ha szétrebbennek. Kicsi korban az érdeklõdés vezérel minden egészséges gyereket "archetipusuk" szerint reagálva, a közöny csak késõbb lép fel. A közöny megjelenése nagymértékben a szülõk beállítottságán múlik, ahogy a "kutató/vadász" hajlamok erõsítése vagy kioltása a gyerekben, bár érettebb korban értelmes/mûvelt embereknél az "önnevelés" meghatározó lehet hibáik felismerésében és jellemük/viselkedésük önkéntes korrigálásában. Értelmes ember gyönyörködik a szépségben, de ami taszítja vagy "érdekellentétbe" kerül vele azt nem gyûlöli elpusztítására törekedve, hanem megvizsgálja és megpróbál együttélni vélt vagy valós hibáival mert lehetõleg mindenben a középúton jár. A halál és pusztítás csak pszichopata vagy frusztrált/lelkileg sérült embernek adhat katarzist és megnyugvást. Sajnos bonyolult és nehéz dolog a saját létünk formálásában szükséges könyörtelenség és az emberi könyörület megfelelõ arányú "alkalmazása" a helyzet függvényében. Senki nem kötelezhetõ saját létérdekei veszélyeztetésére, ennek mértékét CSAK az egyén moralitása és kompromisszumkészsége szabja meg. A moralitást és az ebbõl fakadó kompromisszumkészséget gyermekkorból hozzuk magunkkal a szüleinktõl kapott "etalonok" alapján. Idõvel nagyobb közösségbe kerülve szerencsés közegben ez javulhat vagy rosszabb esetben torzulhat a csoportok vezéregyéniségének szuggesztivitása vagy csoportérdekek (ill. a csoportban megszerezhetõ "konc") szerint, ki mennyit hajlandó elviselni abból amit számára kedvezõtlennek vél (ezt még ronthatja a hosszabb távú helyzetfelismerési készség hiánya ami "vakká teszi" a várható következmények megítélésében ezért inkább a vezér nézeteivel azonosul, tetteivel is kiszolgálva azt). Elkanyarodtam, bocs. A madárének bármilyen formája szép, fogékony emberekben képzettársításokat kelt mert az "élet örömét hirdeti"- mostanság a Tavasz közeledtét, a Természet újjászületését érzékelteti az izgatott pittyegéstõl a kicifrázott rigóénekig. Elismerem, varjúkárogás-szarkacserregés-sirályvijjogás lehet "fülsértõ" dehát nekik "ez adatott meg" de itt is a képzettársítás "mûködik" pld. a varjú "bölcs" de felcsipeget undorító hulladékot is, egy dögkeselyû taszító külsejéhez társul a dögevõ életmód tudata viszont röptük fenséges és csodáljuk szemét mellyel nagy távolságokról is felfedezi a prédát. Honos madaraink éneke is javarészt agressziót hordoz mert az "információközlésen" túl gyakorta "területvédelem" mely akár halálos végû párharcba is torkollhat. Egy oroszlán ordítása is fenséges lehet a képzettársítás miatt (bár jobb biztonságos távolból hallani). Mindenben kellõ mértékû kompromisszum szükséges pld. a Természettel együttélésre legjobb példa a hidegben egymáshoz húzódó két süni esete: csak annyira közeledhetnek hogy már ne fázzanak, de még ne szúrják egymást. A madarak sok kellemetlenséget is okozhatnak, enyhébb példa a "házirigóm" mely gyakran elémrebbent "köszönni" a terasz asztalára, bizalmasan forgolódott elõttem karnyújtásnyira de egyúttal alaposan le is piszkolta pottyantásaival. Viszont ha felrebbent az "éneklõ fára" bõven kárpótolt énekével melynek szépségét mégoly komoly zenemûvek sem képesek visszaadni legfeljebb utánozni próbálják. A ritmust adó hangkeltõ eszközök (üreges fatörzs ütögetése vagy taps és csörgõk pld. itt Tshwane Traditional Dancers Link ) után létrehozott hangszerek eleinte madár- és emberi énekhangokat utánoztak. Ha az embernek van kedve (és ideje) hallgatni a rigóének bonyolult/hajlékony futamait (kedvencem az "üveghang") sok apró szépséget fedezhet fel amibõl átlagos fülelõ csak a "fortissimo" részeket hallja meg melyek akár emberi füttyel is utánozhatók. Nagy csendben több madárnál megfigyeltem hogy "magukban is beszélnek" azaz halkan csiporásznak fütyörésznek, talán "hangolnak vagy skáláznak" ahogy emberi énekes teszi. Elnézést a filóért 
Még annyit a "mostanában hiányzik a fórumról ..." soraidhoz, úgy vélem- eltávozott és/vagy hallgató fórumtársaink visszavárása az oka hogy "helyüket üresen hagyjuk". "Nyomulhatnék ezerrel" képek és kávé+pipa filók tömegével de nem teszem mert én is visszavárom õket mivel nem a helyüket akarom betölteni és egyedül nem is lennék képes szerteágazó alapos tudásuk pótlására. Egyéni véleményem: az még nem azonos elveik feladásával ha félreteszik egyéni indulataikat a fórumközösség kedvéért, viszont nagyon hiányozik szakismeretük és erre alapozott meghatározásaik/tanácsaik. Az õ döntésük, tiszteletben tartom de nem "foglalom el üresen hagyott helyüket".
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Még annyit a "mostanában hiányzik a fórumról ..." soraidhoz, úgy vélem- eltávozott és/vagy hallgató fórumtársaink visszavárása az oka hogy "helyüket üresen hagyjuk". "Nyomulhatnék ezerrel" képek és kávé+pipa filók tömegével de nem teszem mert én is visszavárom õket mivel nem a helyüket akarom betölteni és egyedül nem is lennék képes szerteágazó alapos tudásuk pótlására. Egyéni véleményem: az még nem azonos elveik feladásával ha félreteszik egyéni indulataikat a fórumközösség kedvéért, viszont nagyon hiányozik szakismeretük és erre alapozott meghatározásaik/tanácsaik. Az õ döntésük, tiszteletben tartom de nem "foglalom el üresen hagyott helyüket".
Jó napot jó kedvet Mindenkinek
Azért Te sem panaszkodhatsz akkor, van bõven "ingyen" énekszó vagy énekcsõr inkább.
Ma kapargáltunk már a virágoskertben anyuval, mellettünk meg 2-3m-re nyomozták a rögöket a fekete rigók. Éppen egy kukaccal küzdött az egyik mikor számára rossz felé léptem, felröppent a kerítésre és úgy el kezdett magyarázni felém mint le akart volna szidni.
Nem félnek aranyosak, hiszen egész télen tõlünk kapták a kaját, most meghálálják bõséggel énekszóval. A nagy sövényben meg a veréb had zajong, azok vannak vagy 200-an de olyan vircsafttal, hogy csuda! Cirmi macskám kiül az udvarra rájuk sem bagózik, pedig ott szaladgálnak a rigók pár méterre tõle. Õ csak napfürdõzik, pedig féltem, hogy majd hajtani fogja szegény madarakat, de nem.
Szép ez a tavasz, az összes ajándékával együtt.
Ma kapargáltunk már a virágoskertben anyuval, mellettünk meg 2-3m-re nyomozták a rögöket a fekete rigók. Éppen egy kukaccal küzdött az egyik mikor számára rossz felé léptem, felröppent a kerítésre és úgy el kezdett magyarázni felém mint le akart volna szidni.
Nem félnek aranyosak, hiszen egész télen tõlünk kapták a kaját, most meghálálják bõséggel énekszóval. A nagy sövényben meg a veréb had zajong, azok vannak vagy 200-an de olyan vircsafttal, hogy csuda! Cirmi macskám kiül az udvarra rájuk sem bagózik, pedig ott szaladgálnak a rigók pár méterre tõle. Õ csak napfürdõzik, pedig féltem, hogy majd hajtani fogja szegény madarakat, de nem.
Szép ez a tavasz, az összes ajándékával együtt.
Dehogy unalmas, sõt, a magam részérõl köszönet a remek elemzésért. Soraidat olvasva az jutott az eszembe, hogy a madárkoncert -bár nem neki szól- tetszik az embernek, szépnek fogja fel, esztétikai érzékére hat.
Ezen a szálon pillanatok alatt filozófiai mélységekbe juthatnánk, de nem erõltetem a témát -úgy tûnik, nem aktuális. Bár meg kell mondjam, mostanában hiányzik a fórumról a gondolatoknak az a csapongása, azok a merész asszociációk, melyek a régebbi kommentekben néha elõfordultak. Na, mindegy -talán majd eljön újra ennek is az ideje.
Nálam is "hangicsálnak" a madarak, de különösen a rengeteg balkáni gerlém, akik már a februári -15 fokban is gyakran kinyilvánították, hogy: "tavasz van", "tavasz van". Most pedig már szinte hisztérikusan búgnak. Elüldözésükre tett kísérleteim meddõk maradtak, már beletörõdtem a jelenlétükbe.
Ezen a szálon pillanatok alatt filozófiai mélységekbe juthatnánk, de nem erõltetem a témát -úgy tûnik, nem aktuális. Bár meg kell mondjam, mostanában hiányzik a fórumról a gondolatoknak az a csapongása, azok a merész asszociációk, melyek a régebbi kommentekben néha elõfordultak. Na, mindegy -talán majd eljön újra ennek is az ideje.
Nálam is "hangicsálnak" a madarak, de különösen a rengeteg balkáni gerlém, akik már a februári -15 fokban is gyakran kinyilvánították, hogy: "tavasz van", "tavasz van". Most pedig már szinte hisztérikusan búgnak. Elüldözésükre tett kísérleteim meddõk maradtak, már beletörõdtem a jelenlétükbe.
Még annyit, említettem hogy a jelcsoportok erõs hangrészeinek (a fényesebb foltok) páratlan számú (alacsonyabb frekvenciatartományban hallatott) jeleiben magasodik a hang. Kiegészítem még hogy "fölöttük" (a magasabb frekvenciatartományban) a jelcsoporthoz tartozó páros (2,4,6) jelek erõs részeiben viszont mélyül a hang lefutása. Az ugyanebben az idõsávban hallatott jóval magasabb frekvenciájú (bár gyengébb hangerejû) "ráadás" pittyenések lefutási alakja többségében azonos bár néhány jel hangereje erõsebb. Elnézést ha untattam valakit, csak gondoltam hátha érdekel Benneteket milyen az egyszerûbb pittyenés "szerkezete".
Persze egy rigóé hihetetlen bonyolult dehát annyival szebb is
Persze egy rigóé hihetetlen bonyolult dehát annyival szebb is
C.Szilvi25 tényleg szerencsés vagy, nálam február 20-án még csak elvétve hangoskodott egy-egy madár
A lentebb említett 03.13-i madárdalos reggel részlete: Link
Sokféle énekes fújta lelkesen, gerleperlekedés, még harkálykopácsolás is hallatszott.
A kórusból kiemeltem az énekeseket, akár egy madárházban járna az ember. 61 éves fülemmel én csak 5-6 madarat tudok elkülöníteni a cirregés-csivitelés-sivítás-rigófütty kusza keverékébõl különösen hogy egy közeli rigó mindent túlharsogott távolabbi társaival feleselve, de szerintem ennél több is hallható, "hang-versenyezzetek" ki mennyi madarat képes kihallani a hangversenybõl: Link
Elgondolkodtató hogy ebbõl a hangzavarból minden madár képes kihallani saját fajának "üzenetét". Erre jó példa egy gyengécske kísérlet mellyel megpróbáltam kiemelni a gerleperlekedést. Egy mélyebb és egy magasabb hangú gerle "beszélget": Link Sajnos helyenként torzul a többi madár erõs "háttérzaja" miatt. Csodálatos hogy a madarak (általában a "fülükbõl élõ" állatok) képesek a rájuk vonatkozó információkat "kiválogatni". Õk fülükkel-csöppnyi agyukkal megteszik azt amit az ember csak bonyolult eszközökkel és szoftverekkel képes... bááár azért az se kutya hogy az ember ebben is utoléri az élõvilágot- vagy tán inkább pótolja a civilizálódás során eltompult érzékeit?
A február 20-i felvételen még csak néhány madár hallatja pittyenését a kis hangoskodó mellett: Link
Egyhangúnak tetszõ jelsorozata korántsem egyhangú mint az ember hinné. Általában hatos csoportokat pittyent, de közöttük ciklikusan kezdésként 4 ill. 5 elemû jelcsoportot is hallat, egy helyen pedig még egy hetedik pittyenést is hozzátoldott a hat elemû csoporthoz. Diagramon megjelenítve az is látható hogy a pittyenések frekvenciája szûk sávon belül marad, de változik lefutásuk. Nem világrengetõ probléma, felmerült bennem ez vajon valamiféle "fonéma" lenne mint pld. az embernél pld. "á" vagy "û" hang vagy pedig egyszerûen nem képes olyan jól fegyelmezni torkát mint egy rigó.
Még diagramon bemutatok egy 5-ös jelsorozattal induló 6-os elemcsoportokban lefutó ciklust. Megfigyelhetõ az egyes csoportokban hogy a páratlan (1,3,5) jelek 3500-4000 Hz közé esnek, egy jel idõtartama 100 +/-5 msec. A szünet közöttük szintén 100 msec, a jelcsoportok közötti szünet 2 mp. Az egyes jelekben fényes foltoknak látszó (-30~ -40 dB) moduláltnak is vélhetõ (változó frekvenciájú) részek 3750-3900 Hz között eltérõen de mindig emelkedõ felfutásúak (érdekes hogy elszórtan van közöttük néhány 3830 +/- 3,9 Hz értékû egyenes vonalat formázó jel is) Minden második (páros) jelhez tartozó idõsávban egyúttal hallat egy magasabb, 6500 +/- 100 Hz körüli hangfrekvenciába esõ de halkabb (átlagosan -60 dB) jelet is. A diagramot elnézve az egyhangú pittyegés szûk sávban bár de minden jelsorozatban változik, laikus feltételezés de nem tartom lehetetlennek hogy ezek "elrendezése" is hordozhat információt ahogy a lyukszalagok vagy a Braille-írás pontjai.
Jó napot, jó kedvet Mindenkinek, csodaszép napsütés van, közeledik a tavasz Nálam a fûtés már rég kikapcsolt mert az 5°C-ra temperált helyiségek 12-14 fokra melegszenek a délelõtti napsütéstõl. Harmadik napja délelõttönként néhány órára kinyitok minden ablakot az emeleten, nem érezhetõ lehûlés (az is igaz hogy még rétegesen öltözöm) az egyetlen 16°C-ra temperált szobában sem ahol délelõttönként már szintén kikapcsol az automata. Az egyébként fûtetlen, majdnem pontosan délre nézõ emeleti dolgozószobámban a WS beltéri szerint ebben a pillanatban +16,2°C van
A lentebb említett 03.13-i madárdalos reggel részlete: Link
Sokféle énekes fújta lelkesen, gerleperlekedés, még harkálykopácsolás is hallatszott.
A kórusból kiemeltem az énekeseket, akár egy madárházban járna az ember. 61 éves fülemmel én csak 5-6 madarat tudok elkülöníteni a cirregés-csivitelés-sivítás-rigófütty kusza keverékébõl különösen hogy egy közeli rigó mindent túlharsogott távolabbi társaival feleselve, de szerintem ennél több is hallható, "hang-versenyezzetek" ki mennyi madarat képes kihallani a hangversenybõl: Link
Elgondolkodtató hogy ebbõl a hangzavarból minden madár képes kihallani saját fajának "üzenetét". Erre jó példa egy gyengécske kísérlet mellyel megpróbáltam kiemelni a gerleperlekedést. Egy mélyebb és egy magasabb hangú gerle "beszélget": Link Sajnos helyenként torzul a többi madár erõs "háttérzaja" miatt. Csodálatos hogy a madarak (általában a "fülükbõl élõ" állatok) képesek a rájuk vonatkozó információkat "kiválogatni". Õk fülükkel-csöppnyi agyukkal megteszik azt amit az ember csak bonyolult eszközökkel és szoftverekkel képes... bááár azért az se kutya hogy az ember ebben is utoléri az élõvilágot- vagy tán inkább pótolja a civilizálódás során eltompult érzékeit?
A február 20-i felvételen még csak néhány madár hallatja pittyenését a kis hangoskodó mellett: Link
Egyhangúnak tetszõ jelsorozata korántsem egyhangú mint az ember hinné. Általában hatos csoportokat pittyent, de közöttük ciklikusan kezdésként 4 ill. 5 elemû jelcsoportot is hallat, egy helyen pedig még egy hetedik pittyenést is hozzátoldott a hat elemû csoporthoz. Diagramon megjelenítve az is látható hogy a pittyenések frekvenciája szûk sávon belül marad, de változik lefutásuk. Nem világrengetõ probléma, felmerült bennem ez vajon valamiféle "fonéma" lenne mint pld. az embernél pld. "á" vagy "û" hang vagy pedig egyszerûen nem képes olyan jól fegyelmezni torkát mint egy rigó.
Még diagramon bemutatok egy 5-ös jelsorozattal induló 6-os elemcsoportokban lefutó ciklust. Megfigyelhetõ az egyes csoportokban hogy a páratlan (1,3,5) jelek 3500-4000 Hz közé esnek, egy jel idõtartama 100 +/-5 msec. A szünet közöttük szintén 100 msec, a jelcsoportok közötti szünet 2 mp. Az egyes jelekben fényes foltoknak látszó (-30~ -40 dB) moduláltnak is vélhetõ (változó frekvenciájú) részek 3750-3900 Hz között eltérõen de mindig emelkedõ felfutásúak (érdekes hogy elszórtan van közöttük néhány 3830 +/- 3,9 Hz értékû egyenes vonalat formázó jel is) Minden második (páros) jelhez tartozó idõsávban egyúttal hallat egy magasabb, 6500 +/- 100 Hz körüli hangfrekvenciába esõ de halkabb (átlagosan -60 dB) jelet is. A diagramot elnézve az egyhangú pittyegés szûk sávban bár de minden jelsorozatban változik, laikus feltételezés de nem tartom lehetetlennek hogy ezek "elrendezése" is hordozhat információt ahogy a lyukszalagok vagy a Braille-írás pontjai.
Jó napot, jó kedvet Mindenkinek, csodaszép napsütés van, közeledik a tavasz
Nálam a fûtés már rég kikapcsolt mert az 5°C-ra temperált helyiségek 12-14 fokra melegszenek a délelõtti napsütéstõl. Harmadik napja délelõttönként néhány órára kinyitok minden ablakot az emeleten, nem érezhetõ lehûlés (az is igaz hogy még rétegesen öltözöm) az egyetlen 16°C-ra temperált szobában sem ahol délelõttönként már szintén kikapcsol az automata. Az egyébként fûtetlen, majdnem pontosan délre nézõ emeleti dolgozószobámban a WS beltéri szerint ebben a pillanatban +16,2°C van
Itt már hetek óta megy a madárének, akkor én szerencsés vagyok?!
Fekete rigók napfelkeltétõl nyomják a mûsort a fenyõk tetején, a cinkénk, verebek meg már szokásosak, imádom ezt a zengõ madárszót reggelente.
Fekete rigók napfelkeltétõl nyomják a mûsort a fenyõk tetején, a cinkénk, verebek meg már szokásosak, imádom ezt a zengõ madárszót reggelente.
OFF: Le is cseréltem avatarom egy 2011.03.18-án készült képre
Madárdalos jó reggelt, jó napot jó kedvet Mindenkinek
Az észlelési naplóban megírtam, a mai reggel tekinthetõ -legalábbis errefelé- az elsõ "igazi" madárdalos reggelnek. Fel sem tudom sorolni, annyiféle madár hallatja hangját a zöldbõl. A Duna felõl vadkacsák, vadludak, valamerrõl még harkály serény kopácsolása is hallatszott (megelõzõen február közepén a rigók már hallattak itt-ott pár rövid trillát).
A kakukk még hallgat
Felvettem a ma reggeli "hangzavart" ahogy idõm engedi hozom (egyúttal Bubu "télsirató törpjeinek" hangspektrumát is, mert régóta tartozom ezzel neki)
Az észlelési naplóban megírtam, a mai reggel tekinthetõ -legalábbis errefelé- az elsõ "igazi" madárdalos reggelnek. Fel sem tudom sorolni, annyiféle madár hallatja hangját a zöldbõl. A Duna felõl vadkacsák, vadludak, valamerrõl még harkály serény kopácsolása is hallatszott (megelõzõen február közepén a rigók már hallattak itt-ott pár rövid trillát).
A kakukk még hallgat
Felvettem a ma reggeli "hangzavart" ahogy idõm engedi hozom (egyúttal Bubu "télsirató törpjeinek" hangspektrumát is, mert régóta tartozom ezzel neki)
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat