Bioszféra

Ha hiszed, ha nem, az utolsó mondat kivételével én egyetértek veled.
Felhívom a figyelmedet egy félmondatomra (nagybetûvel), aminek fontos szerepe van az általam korábban leírtakban:
"AMIKOR MÁS A TÉMA, akkor egy vadászbeszámolót a vadászokon kívül legfeljebb a horror- és akciófilmek nézõi élveznek."
Vagyis itt azt találtam problémának, hogy akkor éppen másról diskuráltunk itt, a fórumon.
De ettõl még szívesen olvasom Myloh élménybeszámolóját, ha ezzel nem rombol szét egy szép illúziót.
Errõl eszembe jut, mikor egyszer kiskoromban egy szerencsétlen nyúl nekifutott a kocsinknak, mert a fényszóró valószínûleg megzavarta. Szüleim betették a kocsiba az elpusztult tapsifülest.
Nemsokára megszólalt a nõvérem:
- Most akkor kié ez a nyúl?
- A vadásztársaságé
Tesóm két perc múlva:
- Akkor most ingyen fogunk nyulat enni?
- Nem, XY bácsinak, a vadász ismerõsünknek odaadjuk. - mondta apám egy kis gondolkozás után. (Én eközben azt hajtogattam, hogy vigyük el állatorvoshoz.)
XY bácsi persze "elkészítette nekünk a nyulat" és a nagyját "nekünk adta".
És ekkor jött a lényeg: a tesóm és én ebéd közben nekiláttunk élménybeszámolni.
No, a szüleink szegények nem sokat ettek a nyúlból.
Valami ilyesmi történt itt is.

Feledjük, és készülõdjünk a cserkeléshez

Köszönöm a tájékoztatást, Milán.
Azokban a percekben három dolog miatt éreztem magam nagyon rosszul. Egyrészt a törött autó, másrészt az elpusztult állat látványa, harmadrészt a kilátásba helyezett állami megtorlás miatt.
Mindemellett a vadász által helyszínre delegált két segéderõ azonnal zsigerelni kezdte szerencsétlen állatot, s eközben már arról folyt a szó, délután kb.mikorra fõ majd meg a vaddisznó pörkölt...

Az említett vadászkolléga rendesen túlreagálta a dolgot, semmi ilyen nincs a törvény szerint.
A hatályban lévõ azt mondja ki, hogy: gépjármû vaddal történt ütközés következtében, ha a vad elpusztul, akkor a gépjármû vezetõje köteles haladéktalanul értesíteni az illetékes vadgazdálkodót. Ezzel vége is.
A jármûben történt kár az autó tulajdonosáé, ezt nem köteles megtéríteni a vadgazdálkodó.

Lev Nyikolajevics Miskin herceg?

Te is az állam tulajdona vagy, vagyis Te magad vagy a magyar állam (mivel nélküled, nélkülem, nélkülünk nem lenne állam), de ezek szerint egy vaddisznó elsõbbredûséget élvez.
Ha a magyar állam tulajdona, akkor védje meg!
Kerítse körbe az utakat.

Tavaly októberben, egy verõfényes kora délelõttön találkoztam egy vadul vágtató vaddisznóval. Én autóban ültem, õ pedig a szokásos módon közlekedett... Találkozásunk eredményeként az autó törött, repedt, õ pedig hassal nekivágódott az úttest másik oldalán eléggé szilárdan álló oszlopnak. A kocsival történt ütközést túlélte volna, ám az oszlop lett szegénynek a végzete. Belsõ vérzés miatt kimúlt.
A helyszínre érkezõ vadász engem vont felelõsségre, mondván, az állam tulajdonát képezõ vadat pusztítottam el, s ezért bizony feljelentés járna...
Nomármost, szabályos közlekedés mellett ott egy törött autó, a benne keletkezett kárt a világon senki nem téríti, és ott egy döglött vaddisznó, amelynek az eszmei értékét nekem kellene megfizetnem...
Természetesen ilyen esetben is megoszlanak a vélemények, attól függõen, kit ért kár.
A vad nem kérte az embert, hogy utakat építsen ott, ahol annak elõtte összefüggõ erdõk voltak. De utak nélkül, teljes elszigeteltségben élve (végtelen harmóniában a háborítatlan természettel) visszatérhetnénk (ha még képesek lennénk) az õsközösségbe...

Köszi, ugyanakkor azt is jól láttad, hogy élvezettel írtam. Igen. Imádom, élvezem a szakmám. Ez a hivatásom és ez keményen beletartozik, még ha a hétköznapi ember ettõl idegenkedik is.
Költõi véna - hmmm...., ez nem az én asztalom, de azért a linkelt oldal alján lévõ élménybeszámolót tekintsd meg, ezt én idéztem fel: Link

Amikor állati származású ételt eszel, majd akkor is gondolj erre!

Azért a vadászatot pár ezer éve már feltalálták. Az, hogy most vadgazdálkodásnak hívják, már a civilizációnk eredménye. Ha a Föld 6 milliárd lakóját még mindig a vadászat tartaná el, nagy gáz lenne. Most a mezõgazdaság, az élelmiszeripar, stb. viszik a pálmát. Szántók kellenek, kaja kell.
Myloh leírta, miket és miért lõtt. A szarvas beteg volt, a disznó pedig mint tudjuk, kissé túlszaporodott, hatalmas a vadkár a földeken. Gondolom, ha ti véleményetek szerint a vadászok "ész nélkül", csupán élvezetbõl, egy jó pörkölt, vagy még több reményében lövöldöznének, nem lenne túlszaporulat.
Szóval, szerintem a cipész maradjon a kaptafánál és mindenki a saját szakmájánál és hagyja a másikat végezni a dolgát. Mondom ezt úgy, hogy én már láttam Myloh szemében a csillogást, amikor a börzsönyi rengetegben kalauzolt bennünket. Bírálat elõtt a személyes ismeretség, vagy egy találkozás sokkal többet ér(ne).

Bár mindaz amit mi teremtettünk az õ kárukra, rovásukra ment... mentsük meg õket... magunktól...?
...
És igen, már késõ... nélkülünk már nincs meg az az egyensúly... amit mi szeretnénk...

Myloh, a vitában neked adok jobban igazat, a természetvédelemhez és a természetben való gazdálkodáshoz nem szabad szûzlány módjára és vaskalaposan hozzáállni.
Ugyanakkor viszont vadászélményed olyan érzést keltett bennem, mintha szándékosan akartad volna ezt a vitát generálni.
Szerintem nem én vagyok az egyedüli, aki elismeri a vadászat szükségességét, miközben nincs oda a vadászatért, ezt inkább másra hagyom, ha lehet. Így aztán kicsit töménynek éreztem én is a vadásztémát az ominózus hozzászólásodban. Jónak tartom, hogy errõl az oldalról is hozzászóltál a vadas témához és becsülöm benned, hogy azt a szerencsétlen szarvastehenet megszabadítottad a szenvedésétõl és bizony, ha már vadász vagy miért ne lõhetnél egy szép kucut a magad kedvtelésére meg a kártételek csökkentéséért. A gond az, hogy mindezt látható élvezettel írtad le, márpedig amikor más a téma, akkor egy vadászbeszámolót a vadászokon kívül legfeljebb a horror- és akciófilmek nézõi élveznek. Nagyobb írói véna kell ahhoz, hogy ne így legyen. Például Fekete Istváné. Egy szó mint száz: szerintem jó, hogy behoztad a fórumba a vadászatot, de rossz, hogy megváltoztattad vele az aktuális témát.

A mi eszmecserénket sem kértékMost futhatunk az elvétett hibáink után és lehet, hogy minden óvás késõ.

Ez igaz. Viszont mindent, amit mi teremtettünk, ha most nem lenne, nem is folytatnánk eszmecserét.
Azért teremtettük, hogy megvédjük azt, amit a teremtés nélkül nem tudnánk.

Mindezt mi teremtettük, õk nem kérték

No, ne rébuszokban beszélgessünk, azzal nem jutunk egyrõl a kettõre.
Vadgazdálkodás. Mond valamit?
Sertéspestis. Mond valamit?
Túlszaporulat. Mond valamit?
Vadeltartó-képesség. Mond valamit?

Ha érdekel a téma, nézz utána. Érdemes, véleményformáló hatású.

A csapda is meghasonlott állapot, ezért oldjuk

1. Nem értem mi a fény jelentõsége az én szavaimban.
2. Köszönöm , hogy érted és engedd el a malackát

Aha,...hmmm..., gondolom, nem fényt tetszik enni.
1. Ebben az esetben nem értem még mindig.
2. Ha igen, akkor már értem.

Ezen a szálon pedig a tölgycsemetéké is szép lenne a létezés (ne feledjük, az is élõlény), de a disznó nem így gondolja. 22-es csapdája???

Én szeretnék Szép a létezés és az jogosan mindenkié.

Nem kerültünk közelebb a megoldáshoz...

A szavaid.

Mi a gond?

És te vagy egy Modi egy ilyen szép, megható helyen, amit úgy neveznek: szféra. Hoppá!

Ez a Börzsönyben sincs másképp. Meglepõen korán indult el a szerelmi vágy a honi erdõk királyaiban. Augusztus végén már "nyekeregtek" a fiatal suhancok, ekkor a korosabbak még mélyen hallgattak, figyelték a hangadókat.
Tegnapelõtt este volt az elsõ komoly bõgõs este. Onnantól kezdve közepes - erõs bõgés kezdõdött. Beálltak a patakok mellé (már amiben még van víz), onnan próbálják túlordítani egymást.
Idén (8 év után) elszántam magam, most nem csak vendéget kísérek bikavadászatra, hanem én is befizettem egy agancsosra.
A vaddisznók állományát eddig - úgy gondolom - sikeresen apasztottam, március 1.-tõl 32 db-ot sikerült megállítanom a további kártételeitõl.
1 hete egy nagyon öreg, nagyon beteg gímtehenet lõttem, melynek ez megváltás volt. Egy régi gyomorlövést túlélt, ám rettentõen lefogyott állapotban láttam meg. Zsigerlést követõen derült ki, hogy lobos gyulladást okozott ez a hajdani lövés neki, nem tudott székelni, enni, a bendõje olyan kemény volt, mintha betonnal öntötték volna ki. Nagyon sajnáltam, mit szenvedhetett ez a szerencsétlen...
Ma hajnalban pedig egy muflonnyáj látványa tette fel a koronát az elmúlt idõszakra, 4 kos és egy jerke szemlélte meglepõen közelrõl, amint egy malackát vonszolok magam után.

"Hátonhidegfutkosós", szép és jó bõgést, bõgéshallgatást kívánok Mindenkinek!

Puhán fújj bele egy petróleumlámpa csupasz üvegébe és csodát látsz
Szarvasünõk gyülekeznek a holdfényben.

Ma hajnalban igen intenzíven elkezdõdött az idei szarvasbõgés.

Ma délelõtt pedig egy jól megtermett szirti vagy parlagi sas vitorlázgatott az Alvég fölött, majd két kisebb ragadozómadár üldözõbe vette. Az egyiket távcsõvel is megfigyeltem, karvaly-héja fizimiskája volt (elég hasonló). Valószínûleg karvalytojó, mert a másik mintha kisebb lett volna.