Bioszféra

Persze tudom, azért is írtam Chilét, mert teljesen mások a körülmények, s éppen ezért nincs ott annyi figyelnivaló a szõlõre, ez az õ szerencséjük, más területen meg nekik kell több munkát, pénzt belefektetni az adott dologba.

"mérnöki precizitással nyírt fû", stb... Én úgy hívom, hogy zöld sivatag...
Divatos manapság. Steril zöld semmi, ahol egy bodobácsnak, pongyola pitypangnak sincs helye... nemhogy konyhakertnek...

Na itt van a nagy bukfenc. Hogy jutott eszedbe Chile, dél-Amerika? Az ottani klíma teljesen más lehet szerintem. Vegyük csak a tartós páratartamokat.Ott a magaslati, és száraz levegõben esélye sincs a perenosznak vagy a moníliának labdába rúgni. (esetleg a tokaji aszúnak , de ne adjuk el, mint sok magyar találmányt, és nemzeti örökséget.

Itt a dunsztos Kárpát medencében pedig megterem minden jó és rossz. Tudni kell megtalálni, és nem feledni azt az arany utat, amit elmúló õseink, nagyapáink kitapostak.

A régi munkám miatt nagyon sok családnál jártam, több ezernél, és az új építésû családi házaknál sem, még úgy általában ahol fiatalok laktak, nagyon kevés helyen láttam gyümölcsfát, zöldséget, pedig az udvar egyik sarkában elfért volna néhány négyzetméter kiskert.
Persze volt úszómedence, meg mérnöki precizitással nyírt fû, tuják meg díszfák, külön játszótér a gyerekeknek, 3 db 10 milliós kocsi, de kiskert semmi.
A ma felnövõ fiatalság már nem ezt szokja meg, nem termelnek otthon semmit.
Igaz ugyan, ha mindenki termelné otthon, akkor nem lenne szükség a boltban lévõ termékekre, és a gazdák álla kopna fel.
Bár minden kertben van almafa, mégis mindenki veszi az almát.
Hm-hm!
Ezektõl függetlenül több helyen lehetne a fiatalok által lakott házaknál csak annyi gyümölcs és zöldség, ami saját magukat ellátja.

Fagélt használtok? Köszi, ez a nyári metszés moniliára érzékeny fajoknál hasznos infó volt, jó, hogy írtad, ebbe nem gondoltam bele, igaz mondom, még kezdõ vagyok.

Annyira jó érzés reggeli elõtt kimenni a kertbe lecsippenteni egy-két paprikát, egy kiló parit, két marok koktél parit, kis hagymát, bazsalikomot és megenni reggelire. Este citromfû tea hazaiból... De azért sok a munka vele valljuk be (fõleg amikor szárazságban fél órát kell munka után a sötétben locsolni), de jó tudni, hogy a zöldségek tényleg bio-k,aztán a gyümölcsöknél meglátjuk...

Köszönöm, most van nálam bordoilé + kén turmixom.
Annyira vicces, hogy nagy naivan elhatároztam tavaly, hogy márpedig én nem fogom a szõlõmet se permetezni, aztán természetesen kezdett megjelenni a peronosz, aztán szaladtam utána, de végülis a bogyót nem kapta el (bár ehhez az kellett, hogy nyár elejétõl 3x kellett leszórnom rézoxikloriddal). És szép, zamatos termés lett. De sajna tényleg úgy van, ahogy a szakkönyvek errõl írnak, hogy szõlõtermesztés permetezés nélkül nincs (legalábbis Európában, Chile az egészen más, az védve van sokkal jobban a károsítókkal szemben.)

Köszönöm Neked is. Egyébként a moniliára errefelé nagyon mondogatják, hogy az õsszel 2 lemosás bordóival nagyon hasznos, sõt egyesek szerint a megoldás.

Remélem szép lesz az eredés akkor. Ahogy Floo is írta, az elsõ éves helyre ültetett fácskáknak a lomb korona kinevelése az elsõdleges szempont.
A meggy-cseresznye, kajszi többségében szétterülõ korona formára hajlamos, tehát a fõ vezér hajtást ne bántsuk. A szilva,alma,birs már felfelé törõ kúp alakú lombozatot fejleszt, itt már kicsit meg lehet nyírni a fõvezért, mert 1-3 év és nem éred el a fa tetejét.( szakaszosan, emeletenként hagyni oldal ágakat).

A metszésrõl még pár szót; a metszlap a rügy felett 1,5-2 cm.legyen, és a kifelé álló rügy felett.A metszlap dõlése pedig a rügy ellen álljon,hogy a kiszivárgó sejtnedv ne folyjon rá a rügyre.
Ez még jobban igaz az õszibarackra, de azt majd a második év tavaszán kell alaposan átnézni, vázág iránya-tájolása szempontjából is. Annál ugye a katlan forma a legkedvezõbb, törzset figyelve fajtánként a törzsmagasság a 60-80 cm után a 3*120 fokos elágazás az ideális, ha ezt el lehet érni.
Ha elmúlik ez a csúnya télrugdosó idõ, a metszés után szinte azonnal permetezni kell. Floo is írta,ez az alattomos monília fertõ, a csonthéjasokat szereti. Alapvetõleg az 1-2%-os rezes oldat megfelelõ. Sok fajtája ismert, a legócsóbb is többet ér a semminél.(rézoxiclorid 50%,vagy bordói por 30%-os de azt kétszer is lehet,ha 24 órán belül esõ volt.)

Szia! Nemsoká elolvasom a Te válaszodat is, csak most rohannom kell. Köszi

A gyökérhez nem raktam semmi ilyesmit, csak jóval fölé (szinte a talajszinthez)egy kis marhatrágyát. Köszi.

A metszés ideje elvileg az õszi lombhullás és a tavaszi rügyfakadás után bármikor elvégezhetõ.
A lombhullás után azért bármikor, mert a növény ugyanabban a fázisban van december 14-én, mint február 25-én, lombullás és rügyfakadás között.
A rügyfakadást azért nem jó megvárni, mert az ágak között vagdosva könnyen letörhetjük azokat a rügyeket, amiket meg akarunk hagyni.
A moníliára érzékeny növényeknél (mint például a kajszi és a meggy) nyáron kell elvégezni a metszést, ugyanis akkor gyorsabban beforrnak a sebek.
A monília egy gombabetegség, ami sebzésen nagyobb eséllyel jut be a növényen, és tavasszal támad, 10 fok alatti hõmérsékletû esõs idõk a leginkább optimálisak neki a terjedésre.
A virágokat szokta megtámadni, amik lebarnulnak (olyanok, mintha elfagytak volna, sokan össze is keverik) erõs fertõzés esetén ágakat, végül az egész fát is elviszi.
Ha tavasszal, tehát ilyenkor metszed, akkor rengeteg sebzést csinálsz rajta, ahol be tud jutni a gomba.
Ezért jobb nyáron, miután letermett, levágni a kívánt ágakat, illetve a már moníliás, száradt ágakat úgy, hogy minél távolabb a moníliás résztõl.
A szõlõ az mindegy, a késõbbi fagy nem befolyásolja, bár ha nem metszed most, akkor a már beindult szövetekben a növényi nedvek megfagyva szétfeszíthetik a növényt, ha meg levágod, és elkezd kifolyni belõle, csökken a feszültség a növényben, de akkor meg hígul a "fagyálló" a növényben.
De ez csak elmélkedés, én február végén március elején szoktam elvégezni a metszést.
Az fontos, ha kis fáid vannak, akkor a koronaforma kialakítása a fontos, nem a termés.
De nem szabad minden ágát visszavágni, mert akkor olyan lesz, mint a söprû.
Sok kis gyümölcsfát látok, aminek már évek óta minden tavasszal minden ágát visszacsonkolják, és a fa szinte ugyanakkora.
Ezt nem szabad, az általad elképzelt, az adott hely szûkössége vagy tágassága által befolyásolt, vagy a fa által megkívánt koronaformát alakítsad ki úgy, hogy a vázágakat meghagyod.

A metsz-lapoknak nem árt a fagy, gyorsabban beszárad a seb. Ahogy írtam, várd meg a melegebb idõt, nincs késve semmi. A katlan süllyedése természetes, lezáródik a légkamrás talaj, nem penészedik meg a gyökér. Remélem közvetlen nem volt szalma-mulcs a bolyhos gyökérnek,se aktiv mûtrágya. Én ezt a belocsolás vizébe elõször feloldom.
SZép tavasz Várást!

Igen, 2 éves, a gyökereket (a vékonyakat nem bántottam) picit visszavágtam, majd 1 köbös gödörbe iszapolva ültettem (mondjuk most láttam, hogy a gödör 1-2 cm be van süllyedve, de gondolom, ez nem vészes a gyökérzetre). Egyébként köszi a tanácsokat (jó, hogy írtad, mert én azt gondoltam, a fõ ágat is picit meg lehet metszeni a 2 éveseknél, hogy ösztönözzük a növekedését, de akkor nem bántom).
Ahogy nézem, felétek is elképzelhetõ (ha lesz hó és szélcsend) akár -10 fok is a havazás után. Ilyenkor egy frissen metszett növénynek ez nem okozhat gondot? Csak mellékesen kérdezem.

Kerestem képet a tavaly márciusi ültetett meggy csemetékrõl. Erõteljes gyökérzet,és talaj elõkészítés után a fakadás;
Link
Link
Azért látszik, hogy az újra ültetett fácskákat nem vágtam meg, hogy elég erõs vázágakat neveljen.Ez az induló év, amikor fontos az arányos lomb kinevelés,tehát a levélzet fenntartása. Ha erõsen, akár fele-fele arányban is visszavágnánk,akkor a hajtó-vesszõ ágakra megy el a fa erõnléte, és legyengülne.
Vannak konkurens vezér ágak, ezeket is hagytam, viszont most már a kihajlót vissza kell vágni, a korona forma egyenletes fejlõdése miatt. Elõfordulhat nyáron olyan elhajlás dolog, ha a törzs nem állna függõben. akkor ki kell karózni. Ha túlságosan egy irányba nõnek a leveles hajtások, akkor júliusba vissza kell vágni a befelé keresztbe növõket meg alapnál eltávolítani. Ha szép ha nem,akkor is. Így szellõs napos lesz a korona belseje, és több termõrügy fejlõdik ki augusztus-októberig.
Az elsõ tavaszias kihajtást figyeld, milyen a fakadás. Lehet metszeni a fagyok után is ezeket.

Gondolom,hogy az õsszel ültetett "fácskák" nem egy szál vesszõs u.n."suháng"-ok, hanem erõsödött kétéves csemeték. Ha megfelelõ laza, és elõkészített ágyásba; min.40*40*50-es lettek ültetve, akkor egy szabály a gyökérzet,és a leendõ lomb korona jó aránya. Ha a gyökérzet most kicsit ugye visszavágott, akkor a kihajtó elágazások,rügyek ne legyenek túlsúlyban, tehát óvatosan esetleg az oldalt álló hajtás felsõ pár, 5-10 cm.es végét vágd le, de maradjon 5-8 hajtórügy.Majd ez adja az asszimiláló lomb felületet,ugyanakkor a nyári leágazásokból lesznek a jövõ évi termõ alapok.
Figyeld meg a leendõ törzs tájolását, majdani súlyközéppontját. A csonthéjasok, meggy-cseresznye-szilva, és barackokat is a középsõ-fõ hajtását ne metszd meg, mert az lesz a fõ felnövõ törzs alap. Különben szerintem a tavaszi metszés a lényeg, esetleg a dió,az amit augusztusban kell ritkítani- szóltak is a többiek ezért- itt-ott levágni a sûrejét, de nem minden ágvéget lemetszeni.Szõlõrõl nem tudok mit mondani, ha még egy-szálvesszõs,akkor ne bántsd, majd a májusi, Orbán napi 25.- fagyok után csipegesd kurtítsd meg karóhoz kötve.

Szia Floo!

Tõled, mint nagy kertészkedõtõl szeretném megkérdezni (tavaly óta van csak kertünk, s az elsõ metszéseim, csonkításaim az alma, szõlõn egész jók lettek - termés minõség, mennyiség meglehetõsen jók lettek - tudom, nem csak ettõl függ), de most jobban bele kezdtem ásni magam ebbe a tudományba - bár ne tettem volna - és olyanokat olvasgatok, hogy sok gyümölcsfánál, jobb, ha termésérés után metszünk, a másik az õszre esküszik, a harmadik kizárólag téli metszést ajánlja, és ezek mind szakemberek.
Én személy szerint most kezdtem volna egy hete, de már akkor nézegettem az Ünnepi hidegleszakadást, és még várnék. Azóta van õsszel ültetett kajszim, meggyem, õszim, somom, szõlõm, szóval nem akarom elszúrni. Te hogy szoktad? Csak röviden, esetleg ezekre a fajokra lebontva egy-két szóval. Ha más beír, annak is szívesen veszem a tanácsát, a legfontosabb a tapasztalat. Igazából engem a "mikor metsszük eme fajokat" érdekelne, meg az õsszel kiültetett fácskák kezdõ alakító metszése. Köszönöm

Igen, néha én sem tudom hogy hívjam, mert felénk mindenki aranyesõnek hívja kivétel nélkül, én is úgy szoktam, hogy aranyvesszõ, zárójelben pedig aranyesõ, csak most siettem aztán elrontottam.
Köszönöm!

Aranyesõ Link
Odvas keltike Link
Kis télizöld Link