Bioszféra
Link
"A lépfene vagy anthrax baktérium által okozott fertõzõ betegség, mely természetes körülmények között minden melegvérû állatot, elsõsorban a kérõdzõket veszélyezteti, de a beteg állatokkal vagy fertõzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat. Az ember fertõzése a bõrön, a légutakon vagy a gyomor-bélrendszeren keresztül történhet, ennek megfelelõen beszélhetünk bõr-, bél- vagy tüdõ-anthraxról. A pontos diagnózist a klinikai kép valamint a kórtörténet ismeretében, a kórokozó kimutatásával lehet felállítani."
"A lépfene vagy anthrax baktérium által okozott fertõzõ betegség, mely természetes körülmények között minden melegvérû állatot, elsõsorban a kérõdzõket veszélyezteti, de a beteg állatokkal vagy fertõzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat. Az ember fertõzése a bõrön, a légutakon vagy a gyomor-bélrendszeren keresztül történhet, ennek megfelelõen beszélhetünk bõr-, bél- vagy tüdõ-anthraxról. A pontos diagnózist a klinikai kép valamint a kórtörténet ismeretében, a kórokozó kimutatásával lehet felállítani."
A dali láma ateista, de 8 éves korában felismeri személyes tárgyait elõzõ életébõl, és hogy hová tette szekrényének kulcsát. " A modern tudomány legújabb felfedezései (fõként a kvantumfizikában) azonban egyre több területen állnak összhangban a buddhizmus 2500 éves tanításaival, így e két szemlélet egyre inkább alátámasztani látszik egymást. A buddhizmusról - melynek semmi köze bármilyen isteni kultuszhoz - számos Nobel-díjas tudós is elismerõen nyilatkozott, mint például a világhírû fizikus Niels Bohr, a DNS szerkezetét felfedezõ Francis Crick, vagy éppen a zsidó származású Albert Einstein. Link
A víz azért fontos, mert az esõs évszak idején a talajból az endospórákat a környezõ talajból összegyûjti a pangókba, pocsolyákba, így ott sokkal koncentráltabban van jelen. A fõ forrás akkor is a kiszáradt iszap, sár.
Hamvas Béláról és a Dalai Lámáról kérdezd a többi mesemondót. Személy szerint nekem Benedek Elek meséi jobban tetszettek.
Hamvas Béláról és a Dalai Lámáról kérdezd a többi mesemondót. Személy szerint nekem Benedek Elek meséi jobban tetszettek.
Nem az ujjamból szoptam. Nem tudom melyik évben volt utoljára, az volt lefilmezve. Ennyi felfúvódott döglött vízilovat nem lehet megrendezni. Valóban baktérium a kórokozó, melyek endospórái - a film szerint - az iszapban évekig ártatlanul tanyázik. A vízilovak felkavarják az iszapot, és a számukra kedvezõ helyzet esetén beindul a folyamat. A Vízilovak voltak az elsõ áldozatok, õk megfertõzték a vizet. Amely állat ivott a vízbõl, az megbetegedett. Tüdõn át is terjed, iszonyúan szörnyû pusztítást végez ez a kór. Nem hiszem, hogy ez olyan nagy marhaság. A Jesszusatyaúristenrõl meg kérdezd meg Hamvas Bélát vagy a Dalai Lámát!
Jesszusatyaúristen!!! [esõ]
A lépfene kórokozója baktérium, nem vírus! Azt, hogy a dögevõk és a ragadozók nem betegednek meg, nem a gyomorsavuknak köszönhetik, hanem annak, hogy a lépfene endospórái a talajból közvetlenül a tüdõbe jutva fertõznek, így a növényevõ, legelészõ állatok a betegség elsõdleges elszenvedõi. A tetemekben nincsenek (vagy ritka esetben vannak csak) endospórák, így nem is fertõz.
Természetesen a túlélést sem "magasabb erõk" intézik, de ehhez már a hozzászólás elsõ mondatát hozzáfûztem.

A lépfene kórokozója baktérium, nem vírus! Azt, hogy a dögevõk és a ragadozók nem betegednek meg, nem a gyomorsavuknak köszönhetik, hanem annak, hogy a lépfene endospórái a talajból közvetlenül a tüdõbe jutva fertõznek, így a növényevõ, legelészõ állatok a betegség elsõdleges elszenvedõi. A tetemekben nincsenek (vagy ritka esetben vannak csak) endospórák, így nem is fertõz.
Természetesen a túlélést sem "magasabb erõk" intézik, de ehhez már a hozzászólás elsõ mondatát hozzáfûztem.
Nem blogot akarok írni itt egymagamban, de ma reggel is láttam egy érdekességet 
Farkaspók akaszkodott össsze egy közönséges házipókkal. A házipók kisebb volt, meg sem kísérelt szembeszállni hanem hátrált. Hátrálás közben nem vette észre hogy a farkaspók egy rés felé "tereli" (kb. olyan jelleggel ahogy az õsemberek kergethették mély szakadékba a mammutot), szinte "tolta" maga elõtt. Lehet hogy a házipók is alkalmas menedéket keresett mert jóval lassabb, elfutni nem tud. Végül a farkaspók valósággal betuszkolta egy a házipóknak is szûk résbe és utánanyomakodott. A többit már nem láttam se egyik se másik nem jött ki még onnan. Egy szerencséje lehet csak a házipóknak ha kisebb termete révén a rés valamely elérhetetlen szûk zugába tudott húzódni és a farkaspók csak "elõtte csattogtatja rágóit" (vagy elérte de õ is beszorult, hiszen alig tudott benyomakodni). Kicsit elfilózva, ez egy eset amit véletlen láttam (mint tegnap a "pókcserkész" sáskát vagy korábban az álkaszás vs. "üvegházi törpepók" küzdelmét Link ), de a nap minden egyes percében észrevétlenül lejátszódhat ilyen "minidráma" a rovarok életében (pld. tolvajpoloska "ledöfi" gyanútlan áldozatát Link vagy a nagyobb szárnyas hátulról lecsap a kisebbre Link ), ahogy átvitt értelemben az emberek között is. Vallásos síkon, nem irigylem a Mindenhatót, iszonyúan sok lehet a dolga ha valóban minden életsorsra odafigyel a sokmilliárdnyi közül. Persze segítségül ott vannak az "õrangyalok", kérdés van-e annyi õrangyal ahány ember, így is szinte percenként halnak erõszakos halált ártatlan emberek szerte a világban...

Farkaspók akaszkodott össsze egy közönséges házipókkal. A házipók kisebb volt, meg sem kísérelt szembeszállni hanem hátrált. Hátrálás közben nem vette észre hogy a farkaspók egy rés felé "tereli" (kb. olyan jelleggel ahogy az õsemberek kergethették mély szakadékba a mammutot), szinte "tolta" maga elõtt. Lehet hogy a házipók is alkalmas menedéket keresett mert jóval lassabb, elfutni nem tud. Végül a farkaspók valósággal betuszkolta egy a házipóknak is szûk résbe és utánanyomakodott. A többit már nem láttam se egyik se másik nem jött ki még onnan. Egy szerencséje lehet csak a házipóknak ha kisebb termete révén a rés valamely elérhetetlen szûk zugába tudott húzódni és a farkaspók csak "elõtte csattogtatja rágóit" (vagy elérte de õ is beszorult, hiszen alig tudott benyomakodni). Kicsit elfilózva, ez egy eset amit véletlen láttam (mint tegnap a "pókcserkész" sáskát vagy korábban az álkaszás vs. "üvegházi törpepók" küzdelmét Link ), de a nap minden egyes percében észrevétlenül lejátszódhat ilyen "minidráma" a rovarok életében (pld. tolvajpoloska "ledöfi" gyanútlan áldozatát Link vagy a nagyobb szárnyas hátulról lecsap a kisebbre Link ), ahogy átvitt értelemben az emberek között is. Vallásos síkon, nem irigylem a Mindenhatót, iszonyúan sok lehet a dolga ha valóban minden életsorsra odafigyel a sokmilliárdnyi közül. Persze segítségül ott vannak az "õrangyalok", kérdés van-e annyi õrangyal ahány ember, így is szinte percenként halnak erõszakos halált ártatlan emberek szerte a világban...