Bioszféra

Bizony néhányszor nekem is "szolgálatba kellett helyeznem magam" (pedig nincs gombavizsgálói képesítésem), egyszer egy egész családnak kellett azt mondanom, hogy inkább hanyagolják a gombázást: tele volt a szatyruk gyilkos galócával... szegények a rengeteg fûzöld meg varashátú galambgombával összekeverték, és együtt szedték a kettõt.

Tarajpuszta: Folytatódik a lilatönkû pereszke dömping. Kevesebb van, mint amit vártam, de az illetékfizetési kötelezettségeimet teljesíteni tudtam a heti gombászattal. A gombák át vannak ázva, mint a szivacs. Egyéb: Egyetlen db kissé elöregedett nagyspórás csiperke, kora az elmúlt napok hõmérsékleti viszonyait figyelembe véve kb. 7 - 10 nap között, éppen fogyasztható állapotú. Erdõsáv: Embrió korú, sörét, max. borsó nagyságú laskagombák. Kellene nekik kb. egy hét nyirkos, fagymentes idõ, de hát az idõjárás nem kívánságmûsor.

Talaci: Kb. 25 éve hobbiból elvégeztem egy egyéves gyorstalpalót, ami középfokú gombavizsgáló szakellenõri képesítést adott. Nem vizsgálok hivatalosan, csak ha meglátok valakinél egy rakás nagyonvegyes gombát, "szolgálatba helyezem magam". Volt már néhányszor, hogy szükség is volt rá.

Amiért ezt leírtam: A szakellenõri tanfolyamon a vizsgán kb. 350 faj ismeretével "át lehetett menni". Nyilván nem volt mindegy, hogy ez a 350 faj a Magyarországon elõforduló kb. 4000-5000 fajból melyik. A fajcsoport meghatározása volt a lényeg, azon belül pedig az ehetõ/ feltételekkel (pl. tartós fõzés után) ehetõ/ nem fogyasztható (pl. rossz ízû, vagy
nagyon hasonló mérgezõ fajok vannak)/ mérgezõ/ halálosan mérgezõ besorolás az adott fajcsoportra, vagy fajra. Azért pl. a galócákat faj szerint kellett ismerni (nagyon finom gombák is vannak közöttük, pl. a császárgomba, nem v), de a galócáknál az elkülönítési jegyek felismeréséhez nem szükséges a határozó kulcs és a mikroszkóp.
Összességében: ha az ember amellett, hogy ki tudja választani a fajcsoportot (pl. csiperkék), ki tudja selejtezni közülük a mérgezõ, rossz ízû, stb. fajokat, és az érdemben mérgezõ fajokat pontosan felismeri, és felismeri az árusítható fajokat, már alkalmas ellenõrnek.

Végletekig egyszerûsítve: Kétféle gomba van: amit felismersz, és amit nem. Amit nem ismersz, határozott mozdulattal kidobod, esetleg mondasz egy jól hangzó nevet mellé, de az nem szükséges, hogy helyes legyen. Amit ismersz, annak egy részét, mivel ismered, ugyanúgy a kukába helyezed. A maradék az ehetõ - ha esetleg nem nagyon kukacos, elöregedett, stb.
Mivel ez a fórum nem gombavizsgálat, ahol a gombaszedõben még bizalmat is kell kelteni: Itt a Metneten férfiasan, becsülettel leírhatom néhányszor, hogy van, aki nálam jobban ismeri a gombákat. Még itt a Metneten is.

Taraj puszta: Két óra alatt szedtem kb. 15 kiló lilatönkû pereszkét. Még nem tömeges, de már munka szedni, nem szórakozás. Optimális az idõjárás számára (hûvös, nyirkos idõ), a hét végére berobban, kaszálni lehetne. Utána meg jön a fagy és bakfitty. Más gomba alig volt a réten, pár sárguló csiperke, és mezei tölcsér a mérgesebbek közül.

Erdõben pár megkésett gyûrûs tuskógomba volt a zsákmány, a laska második hulláma elmaradt, a jövõ heti fagy miatt valszeg végleg. Júdásfüle sehol sincs.

Szarvason a szitakötõ - kékhátú dongólégy invázió mellett a pókifjoncok is tevékenyek voltak. A gyenge szél és tartós szélirány miatt a szomszéd lucerna tábla DK-ÉNy irányban fésült pókhálóval borított. Sajnos nincs idõm élvezni a vízpart nyugalmát. A földhöz ragadtabb bioszférából: hiába a szomszéd lucerna tábla több száz tonna friss lucernával, a nyulaknak mégis az én rézgálicos mésztejjel bemázolt szilva csemetéim kérgére támadt gusztusa. A fene egye a belüket.

Gombász téma: A nyirkos, ködös idõ miatt a lilatönkû pereszke beindult. Holnap hajnalban próbálkozom, holnap este beszámolok.

Elnézést kérek mindenkitõl, a PNG után is tettem egy pontot ezért jön 404-el kép helyett.
Akit érdekel, az irizáló szárnyú szitakötõ képének elérése helyesen Link

Okosak a madarak, de sztem érdemes általánosságban odafigyelni az élõvilág reagálásaira mert két hét~ 2-3 nap "pontossággal" jelzik a várható változásokat, nem mellesleg az énekesmadarak "hiper-ultrarövidtávú" 15-30 perces "zivatar-elõrejelzéseinek" is jók a "beválásaik", ebben legpontosabbak a rigók. Megszólalásukból-elhallgatásukból pontosan felmérhetõ merrõl közeleg a csapadéksáv és honnan távozott már el ("zuhé" elõtt és után megszólalnak) "Esõénekük" biológiai okait Noli anno elmagyarázta
Említettem a szitakötõk és legyek "tömeges sütkérezését" házam napsütötte részein:

Annyian jöttek hogy eluntam számolni õket Irizáló szárnyú szitakötõ eredeti képméret kivágatában Link
(+) jel nagyít S~G-y 5Mpx mobilfotók
A légy testmérete közel méretazonos a kisképen (termetükkel "királylegyek" voltak a megszokotthoz képest). A szitakötõ nagyképe kb. 2x-es testméretet mutat. Láthatóan "öreg" volt mindkét faj, "jól kihuzakodtak" és érdekes a nyári színüktõl eltérõ sötétes "õszi" árnyalatuk. Sütkéreztek a napon (volt ereje a napfénynek, rólam is "lekéredzkedett" a bõrdzseki) és nem tágítottak csak egyre feljebb húzódtak a hát falán felkúszó árnyék elõl

Bubu egészségedre és kedves családodnak is
Csak egy kérdés: hetek óta "húznak" nagy csapatokban a vándormadarak K-Ny ill. DK-ÉNy irányokba. Nem tudom vajon másutt is az van amit ma figyeltem meg reggel óta és az imént pár perce: népes csapatok repülnek "visszafelé" Ny-ról K-i irányba. Nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni a várható idõjárásról ezért kérdem, láttatok-e hasonló "visszatérõ" vonulást a ludaknál? A szitakötõk nagy csapatokban ellepték a ház oldalát, követve a Nap mozgását egyre feljebb húzódnak a közeledõ árnyék elõl. "Nagyok és öregek", mindegyik sötét színû akár a velük együtt sütkérezõ szintén "kapitális méretûre kinõtt" legyek Más rovart nem láttam egy-két bágyadt harlekintõl eltekintve. A "legmegbízhatóbb idõjós" pókok elbújtak (gondolom mert minden vizes, most délután is lógnak vízcseppek a gallyak végén, még Tomi kutya bundakeféje is nedvességet szívott fel a terasz fedett részén). Kétféle (közepes "télálló" fekete- és a kistestû vöröses hangyafaj) mozog még, a nagytestû vöröshangyák elvonulhattak telelni.
Ui: a rák sem más mint sejtfejlõdés csak éppen szabályozatlan burjánzás. Kimutatták hogy az emberi szervezetben naponta több száz rákosnak induló ("létszámfölötti") sejt keletkezik melyet az egészséges szervezet speciális anyagokkal bont le azonnal. Ha ez az "ellenanyag" termelés sérül valamiért, a rákos burjánzás "elszabadul". Természetesen NEM elhanyagolható a gyerekkorunkban gyakori légköri nukleáris robbantások hosszú felezési idejû szennyezõ rádioaktiv maradéka, DE a kozmikus sugárzás részecskéi is naponta többezerszer "átlyuggatnak" bennünket és ellene sem tehetünk semmit ha az létfontosságú pontokat/sejteket roncsol (szerencsére sokat elnyel a légkör ezekbõl, az ûrhajósokat ennek hiányában védik fokozottan a kozmikus sugárzástól).