Bioszféra

Köszi a választ, így már érthetõbb. Tudok a kaszói viperáról, idén sajnos csak átutazóban jártam arra, ezért nem találkoztam velük. A zalai és az országos sajtó is tele volt azzal, hogy "elszaporodtak" a kígyók, mindenféle ökörséget összehordtak. Vannak (vagyunk) néhányan, akik sokat dolgoznak azért, hogy megõrizzék a viperákat, és eloszlassák a rossz hírüket. A marásuk sem olyan vészes, mint hiszik, persze azért nem kell kipróbálni. Sokszor az ellenszérumnak károsabb hatása van. Nekem ma egy gyönyörû fiatal rézsiklóhoz volt szerencsém.

Elterjedést az ország többi részéhez viszonyítva gondoltam. Nem tudom mennyire vagy jártas a környéken, látom a viszonylag közeli Letenyérõl írsz. Itt a Baláta-tónál (természetvédelmi terület) és környékén elõfordul keresztes vipera, és igazából különösebben nagy szerencse sem kell ahhoz, hogy találkozz vele.
Szóval én sosem nyúlok kaszói erdõben olyan helyre amit nem látok rendesen, épp ezért a gombát sem vágom ki a talajból. Véletlen sem szeretnék vipera marást az erdõ közepén.
És mint már mondtam, szerintem nincs jelentõsége, hogy a tönk alja talajban marad e vagy sem.

Azt meg mire alapozod, hogy elterjedtek a viperák? Vannak korábbi és mostani állományadataid? Jól jönnének a terület fenntartási tervéhez.
És ennek mi köze a késsel gombaszedéshez? Esetleg megvárja a vipera a gombaszedõt, és orvul megmarja?

Természetesen a gombák spórákkal szaporodnak, csak egy kicsit másképpen, mint ahogyan sokan képzelik. Nem véletlen a milliárdos spóraszám: A kedvezõ - továbbélésre alkalmas hely elfoglalása a cél. A konkurencia nagyon nagy, más gombafajok is pályáznak ugyanarra a helyre ugyanazzal az elárasztásos módszerrel. A hab a tortán, hogy két, eltérõ ivarú spórának kell kicsíráznia (amelyek növekedési képessége önmagában egy-két mm) ugyanazon a helyen ahhoz, hogy az ellenivarú fonalak összenõve két sejtmagos sejteket alkotva életképes telepeket hozzanak létre (bazídiumos gombák), vagy két ellenivarú, önállóan is életképes egyednek azonos helyen élése, majd a fél kromoszómaszámú sejteknek a termõtestképzéshez a termõtestekben való összeolvadása szükséges a szaporodáshoz (tömlõs gombák). Ne menjünk nagyon bele a gombák nemi életébe

Szerintem ettõl nem sérül a telep. Sosem értettem azokat akik ezt mondják, ezek a gombák spórával szaporodnak. Akkor mi baja lenne a terepnek ettõl? Tönköt itt a környéken úgy nagyjából senki sem hagyja a talajban, mégis tele vannak az erdõk, csak sajnos rengetegen járnak és nehéz jókor menni. Sokan ebbõl élnek, hallottam olyat aki tavaly 1,5 milló Ft értékben adott el vargányát. Kaszó környéki erdõkben nem is ajánlott késsel kivágni a talajból, elterjedtek a viperák.
Egyébként az erdõben szoktam megtisztítani kiszedés után azonnal, hogy ne legyen földes egyik a másiktól..múltkor itthon maradt a kés.

A legeltetõ állattartás visszaszorulása is oka a mezei gombák csökkenésének. Bizony nálunk is ez a tendencia, jó 15 éve még több volt a legelõ, és a mezei gomba is.

A Kelet-Mecsekben nincs ilyen kõbánya terep, a Bükkben annál inkább. Egyébként a Kelet-Mecsek után a Bükk a kedvenc hegységem, kár, hogy messze van és ritkán jutok oda.

A szegfûgombát a tönkjén körömmel elcsípve szedem én is. Az oka nem a gomba vegetatív részének a védelme, hanem az így biztosítható tisztaság. Idõben sem hosszabb, mint kitépni a gombát, utána lecsípni a tönk végét. A szegfûgomba felénk tizenéve gyakorlatilag eltûnt, de tavaly õsszel és az idén ismét tömegesen megjelent. Az eltûnés oka nem a nagy tömegû gyûjtés, hanem az a fránya idõjárás.

A szedés módja közömbös, hogy a gombát kifordítod, vagy a tönköt vágod el: Kinek a pap, kinek a papné. Egy lényeges dolog van: a kosárba/szatyorba már tisztán, mondhatni konyhakészen kerüljön be a gomba. A lemezek közé kerülõ föld, korhadék kínkeservesen távolítható el. Sok felesleges munkától megkíméli magát az ember, ha tisztítva szedi a gombát.

Nagy kedvencem a lilatönkû pereszke, örülök hogy õ is így "viselkedik". A szegfûgomba felvetésemre mi a véleményed? Ott valahogy túl brutális tönkkel szedni, nagyon sérül szerintem....
Váraljamet! Egyes savanyú talajú, meredek terepen nem találsz avart, ott az avatott szemnek minden feltûnik. A kiemelt tönk helyét én is be szoktam takarni.

Mindenki úgy szedi, ahogy megszokta, maradjunk annyiban. Én is több mint 15 éve szedem.
Ha idejönnél a helyeimre, akkor itt se látnál levágott tönköket, mert betakarom falevéllel, földdel, hogy az utánam jövõk legyenek abban a hitben, hogy arra most nincs semmi.

Semmi jelentõsége nincs a gomba szempontjából, hogy levágod és bennhagyod a tönk tövét, vagy kiemeled mindenestõl a földbõl. A termés mennyisége szempontjából viszont nem mindegy, hogy leszeded-e, vagy sem. Ha a helyén öregszik el, addig, amíg el nem pusztul a termõtest, folyamatosan veszi fel a tápanyagot a vegetatív gombafonalakból. A gombász ember szemével nézve "elpocsékolódik" a tápanyag. Ha nincs, ami a tápanyagot felvegye, kedvezõ idõjárás esetén újabb és újabb termõtestek képzésére serkenti a gombát.

A mezei gombák közül a lilatönkû pereszke kedvezõ idõjárás esetén (tartós nyirkos ködös idõ, éjszaka 1 - 2 oC, de fagymentes) képes folyamatosan teremni, ha 4 - 5 naponta leszedjük. Ha a helyén öregszik el, kb. két hetes ciklusidõvel, hullámokban terem.

A gomba tönk berohadása is károkkal jár, ezért nem ajánlják a bennhagyását a tönknek. Ne felejtsd, hogy nem elöregedett gombát szedsz, ami már széthulló állapotban van, hanem fejlõdésben lévõt, így teljesen más a tönköt bennhagyni, mintha elvégezte volna a tényleges funkcióját a termõtest. Különben mint írtam nem az aktuális módi utána megyek....

Cirka húsz éve így szedem, ugyanazokon a helyeken (is). Alig látok mostanában talajban hagyott levágott tönköt , nem mondhatnám jellemzõnek a tönk bennhagyását. A "mostanában már nincs annyi gomba" a "bezzeg régen micsoda telek voltak" nép hiedelem testvére. A viszonylag jó gombászév ellenére voltak helyek ahol szinte semmi nem volt, más években azok is jók általában. Rengeteg tényezõn múlik a gombák mennyisége, ebbõl egy dolog hogy mennyien szedik. A népszerû, könnyen megközelíthetõ , sokak által járt helyeket soha nem volt célszerû látogatni. Vargányánál pedig igaz (lehet) a tétel, ezt más rendszeresen gombászók is állítják: A rendszeres szedéssel több termés takarítható be, mint a rendszertelenül szedett , hanyagolt helyekrõl. Egy átlagos falu széli tölgyes is ontja a vargányákat évszázadok óta, kedvezõ idõszakban , ott sincs kevesebb, mint a soha nem járt vadonban, más kérdés, hogy leszed(het)ik elõled.. A rókagomba más téma, az lassabban reprodukálja a termõtestet. Míg a vargánya már másnap szedhetõ, sõt nagy melegben kifejlett méretû gombát ad, a rókának legalább napok kellenek szedés után.

Szakvélemény is lehet marhaság. A tönk kiemelésével, lehet óvatós és nem, mindegy, mindenképp a földben levõ gombafonalak károsodásával jár. Galócák határozásánál lehet haszna a kiemelésnek, hogy a tönk alját jól lássuk.
Szedd évekig azon a helyen így és akkor majd meglátod. Nálunk a "népszerû" helyeken, ahol még tíz éve hemzsegtek a gombák, mostanában már finoman szólva sem.
Pl. csak idén 6-szor szedtem rókagombát egy kb. 50*30 cm-es foltban, vargánya pedig egy kb. 5 m^2-en 4-szer! Ennyit arról, hogy "a tönköt bennhagyva, levágva, mert az olyan, mintha ott öregedne el a gomba, úgy nincs fokozottabb termõtest produktum".
Én mindig a késsel történõ gombaszedést fogom javasolni.

A legújabb szakvélemények szerint a tönköt óvatosan kimozgatva, kevés sérülést okozva kiemelve kell a gomba termõtestet szedni. A vargányát mindig is így szedtem, akármi is volt a módi. Gyakorlatilag egy hónapja járok ugyanarra a helyre, eleinte naponta, kétnaponta, késõbb már ritkábban, most a szél, és csapadék hiány miatt már nem mentem több mint egy hete. (Szárított róka lenne még.) . Folyamatosan volt termõtest képzés a nyári vargányánál, késõbb megjelent a bronzos is, volt egy négy - öt napos igazi tömeges jelleg, amikor egy jó foltra érve pár négyzetméterekrõl lehetett szedni. Csak szedtem és tisztítottam egy helyben sokáig. Ugyanez ismétlõdött, a következõ alkalmakkor, majd szórványosabbá vált a gomba termés. Ekkor már az addig nem járt helyekre is ellátogattam, és még annyi gomba sem volt mint a sokat szedett helyen. Nyugodtam mondhatom, a vargányának nem hogy nem árt, de még "használ" is a szedés, mert több termõtest képzésre serkenti. Számos más gombász osztja ezt a megállapítást. Viszont nem a tönköt bennhagyva, levágva, mert az olyan, mintha ott öregedne el a gomba, úgy nincs fokozottabb termõtest produktum! Természetesen határa mindennek van, szétdúlt, széttaposott helyeken azért megsínyli a nagy igénybevételt, és azért nincs mindig ilyen erõs növekedés, termõtest képzés mint az extra ideális idõszakban volt. Szerencsére ezt a helyet nagyon kevesen látogatják, nem egy barátságos, igazi zergés rész.
A Miki 17 gombaszedése nem túl szerencsés szvsz, mert ha tisztán szedjük, a helyszínen lehámozva a tönkrõl a szennyezõdést , otthon sokkal kevesebb vele munka, nem kenik össze egymást. Régen rossz ha mosogatni, fõleg ha áztatni kell. Komoly minõségrontó tényezõ.

Vannak általam látogatott szegfûgomba telepek, azokat viszont ollóval szedem. Helyes eljárás ez, hogy a tönk ott marad? (mondjuk úgy tapasztalom nem sínylik meg ....)

Úgy is mondhatjuk, de egy idõ után már neki se marad semmi a jó helybõl. Az eltüntetéshez elég egy kevés levéllel letakarni.

Olyan jó gombászós helye van, hogy nyomát sem akarja hagyni, amit onnan felszedett - nehogy mások is megtudják a tuti helyet. Lehet, hogy el is gereblyézi maga után a földet.

Tele az erdõ vargányával: Link
Egész nyáron sok volt, de kukacos.. Most végre jó, szép egészséges a nagy része.