Bioszféra

Igen, szárazság után ez igaz. Az augusztusi szezon 3.- án indult, elõtte július 26 - 30 között volt egy csapadékos idõszak , 50 mm ~ esõkkel. Kíváncsi vagyok most mikor indulnak, infó nélkül a hétvégén már talán érdemes lesz megnézni. A rengeteg esõ, és ilyentájt már elenyészõbb száradás azonban újabb kérdéseket vet fel, mert amíg túl sok a nedvesség a vargánya normálisan nem fog beindulni. Az eddig hallgató dombvidéki jellegû tölgyesek tömeges termõtest produktummal jöhetnek elõ. (Én kifejezetten a Bükk belsõbb területein gombásztam eddig, a Bükkaljai dombvidék nudli volt.) Általában ahol egy évben még semmi nem volt, ott tömegesen jönnek ha kedvezõ idõszak alakul ki. Utólag okosabbak leszünk.

a Vargánya a nagy esõ (20-30mm ) után leghamarabb 8 -10 nap után jön ki. Várhatóan lesz 22 után.

Hát, sajnos hét közben itt a Bükkben is esélytelen kimennem, múlt hétvégén végig esett, és vendégeink is voltak... azért remélem, 1-2 kg-t találok még jövõ hétvégén is.

Most még fiatal és közepes méretû keménykalapúak vannak legnagyobb részben. Viszont ez ilyenkor csak pár nap és annyi neki. Szerintem már szombaton is csak öregek lesznek nagyrészt. Persze biztos lesz valamennyi fiatalabb akkor is, de rengeteg lesz már az öreg.

Most hétvégén megyünk 4 napra, szerintem hétfõn vagy kedden délelõtt nézek majd ki. Szerinted addigra marad még/nõ újabb?
Állítólag Bátaapáti/Mórágy környéke is kiváló, az még közelebb is van Tolnához.
De ha felétek tényleg ilyen özön van, akkor lehet, hogy megkockáztatom azt a plusz 20-30 km-t

Ismerem a váraljai völgy elhelyezkedését, tulajdonképpen az Tolna megye "farkincája", ami benyúlik a Mecsekbe

Ugyanazt linkeltem, amit te, csak sokkal nagyobb felbontásban
De még részletesebb, pontosabb térkép engem is érdekelne, csak sajnos nem találtam guglival.

Rossz felbontású ez a térkép... A Bükk sem ilyen , sokkal jobban variálódik a felszíni talajformáció a jó felbontású pontosabb földtani térképeken . Ha megtalálom belinkelem.
Lujo! Link Ilyen lehet még a bodza, illetve számos lágyszárú jelzõnövény. Az erdõn nem igazán találtam kapcsolódási pontot, többféle erdõtársulásban elõfordult az óriáspöfi, de kõrisek közelében gyakrabban találnak ...

Itt a térképed kicsit (?) jobb felbontásban: Link
Végül is a Szekszárdi-dombság is enyhén savas... A bonyhád alatti rész meg erõsen is.
Na, az úgyis jó ritkán lakott vidék, hátha...

A nitrogén felhalmozás a közös pont, erre kell figyelni e gombánál, jelzõ növényei mind nitrogén "bombán" teremnek. Lelõhelyeim : Sima ligetes tölgyes, gyertyános tölgyes, és van egy ahol kõrisfa alatt van.

Nem biztos hogy nincs a kedvenc gombáinknak kellõen savanyú talaj! Somogyban vannak savanyú ph-s homokra telepített erdõk, pazar vargányás helyek vannak ott , fõleg kora õsszel . Kaposvár környéke rémlik, hogy vannak jó helyek, persze ezek csak netes infók, még nem gombásztam arrafelé. Nézd Link a gyengén savanyú talajok elégségesek lehetnek a nyári, bronzos vargányának, de a legtöbb gyökérkapcsolt gombának is, tehát ezek pazar erdõk lehetnek akár. (Nézd csak a Bükköt! A mészkõtömbökön kívül e térkép alapján kánaánnak látszik (Az is.... )

Akácpereszke: A nagykönyv szerint homokos talajú akácosokban fordul elõ.
Óriás pöfeteg: Nitrogénben túltelített talajt kedvel (a csalán jó indikátor), legjobb lelõhelyeim hajdan bezárt sertéstelepek hígtrágya tavainak maradványain voltak. Oktatóim szerint a csiperkéknél jobban lebontott cellulózt igényel. Kb. 20 éve gombavizsgáló szakellenõri tanfolyamom egyik oktatója szerint a termesztéstechnológiája majdnem teljesen kidolgozott - azóta sem hallottam a termesztésérõl. Meg nem határozott kapcsolat a fûfélékkel, kõrissel (???): Lehet, de lehet, hogy nem. Régen a szegfûgombát tévesen fû-mikorrhizásnak vélték.

A világ összes nyári / kora-õszi gombája elõ kell, hogy jöjjön: pacallá ázott minden és nem lesz érdemi szárító szél, ami megállítaná a gombák fejlõdését.

Az óriáspöfeteget majdnem odaírtam az elõbb, mint akác környékén elõforduló gombát. Több évvel ezelõtt ugyanis nem messze a házamtól, a mûút túloldalán egy bokros, füves, akác sarjas helyen két akkora "labdát" találtam, mint a nagyobbfajta sárgadinnyék. De mivel nem kifejezetten akácerdõben teremtek, nem láttam biztos összefüggést az akác jelenléte és az óriáspöfetegek között. Eszerint feltételezhetõ ilyen összefüggés.
A gombaatlasz ugyan azt írja, hogy ez a gomba bizonyos fûfélékkel, és a kõrisfával van pontosan még meg nem állapított kapcsolatban.
Akárhogy is: az óriáspöfeteg felszeletelve és kirántva extra csemege.

Hát ja, csak ilyen Tolnában nem sok van. A Keleti-Mecsek az egyetlen ígéretes hely, lehet elugrom legalább Bonyhádig, vagy akkor már Mecseknádasd/Szászvár környéke... végülis csak 40 km, bõ félóra kocsival... annyi idõben Répáshuta környéke is kb., csak kevesebb km (30 alatt kicsivel).

A Szekszárdi dombság amúgy gyönyörû, végülis van lombos része is (Sötétvölgy), ahol tölgyes és bükkös is van, a talaj persze minden, csak nem savas (lösz).
Meg elég frekventált kirándulóhely is, szerintem le van rabolva. Kicsit eldugottabb helyet lehet érdemes megnézni...

Sajnos Szekszárdon nincs gombaellenõr tudtommal, a legközelebbi 50km, szóval maradnak a tuti fajok. Remélem legalább nagy õzláb lenne.

Ha végre eláll az esõ, és jó meleg idõ lesz pár napig, akkor jöhet tényleg az igazi gombadömping. Egy a bibi: nem leszek Miskolcon.
Tolna megyében nem tudom, hol és milyen gombát lehetne találni (talán nagy õzláb mintha lett volna), savanyú talaj sehol.
Lehet, hogy kinézek a Keleti-Mecsekbe? Hátha összefutok Váraljamet kollégával

Löszös-akácos talajon milyen gomba él meg, amit érdemes leszedni?