Bioszféra

Hú, mit mûvelt!
Én aznap késõ este jöttem Macedóniából, de már a határõrök mondták, hogy a vihar Mindszent térségében is lezúzott minden hasznonnövényt, ami létezik.
Errõl kisfilm: Link
Ha pár órával elõbb jövünk, talán még láttuk is volna az M5-ösrõl. Így viszont, hogy sötét volt már, semmit nem láttunk. Késõbb Szegedre menve, az autópályáról is jól látszottak a nyomok.
Kalocsát is érintette: Link
Link

Hát igen szomorító látványt láttam Majsa-Jásszentlászló út mentén is. A nagy szél nyomás ellen nem tudtak a terebélyes lombú fák megmaradni, amik többnyire 10-30 évesek voltak.

Szívesen! Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is.

Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi középhegységi jégkárok mértékét idézõ - erdõ- és viharkárokat.
Néhány fénykép a terebejárásról:
Link

Elsõsorban az alföldi szürke nyárasokat döntötte ki gyökértányérostul, sok hektár kiterjedésben. A nagyobb lombfelülettel rendelkezõ, értékesebb, jobb minõségû, 30 éves állományok mind fekszenek a térségében. A kevésbé jobb termõhelyen, fiatalabb (20-25 éves) nyárasokat inkább összetörte az SC. A nyárasokon belül az elegyes akácfoltok (fotón is szerepel) mind lábon maradtak, regenerálódni tudnak majd. A nemes nyárasokban egy-egy szórványos dõlésen,némi törésen kívül sokkal kevesebb a kár. Érdekes, hogy a szûkebb telepítés hálózatú ültetvényekben alig van kár. Illetve az alföldi fekete fenyvesek egyáltalán nem károsodtak, még csúcstörések sincsenek. Az erdei fenyõ állományokban kis mértékû dõlés károk keletkeztek. Kb. 1000-1500 hektár erdõterületet érint a széltörés. 300hektáron teljes erdõsítésre lesz szükség. 50.000 köbméter faanyag fekszik.
És ez egyetlen szupercella által okozott erdõkár!

Én is köszönöm a pdf-es könyvet, nagyon érdekes. Gyermekkorom vad növényeit látom újra.

Értem, köszi a választ. Ez a szerzemény fantasztikus!! Ilyet kerestem egyszer, de akkor nem találtam semmit.
Köszi a linket.

Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti Mocsár-dombon is hullámzott rendesen még néhány éve, mert ugaron hagyták a cserfás legelõt. Most újra kolomp szól, szarvasmarhák bõgnek, a Solidago meg sehol.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl.. ..fõleg, mint az Inváziós növények Magyarországon kötet egyik szerzõje.
Link
A magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.

Tudom, látom, nap mint nap.És szerte az országban.A közút mellett persze,hogy elõretör, klassz kis vonalas ökofolyósó számára, fõleg, hogy az utak mellett kvázi a Közút még örül is neki, hogy ingyenes zaj- és porfogóként funkcionál.Vagyis nem fogja irtani,ha csak nem lóg be a szelvénybe.
A János-hegy bár valóban Börzsöny, de az egy zártkertes, beépített terület, utakkal,ingatlanokkal mozaikolt üdülõrész. Ahogy Kismaros és Nagymaros között végig az egykori erdõfoltok, kezelt rétek, gyümölcsösök helyén. Nem csoda, ha betör. De az nem zárt erdõ. A hegység peremeken, ahol pl. kifutó patakvölgy, horhos, valamilyen út vagy vonalas infrastruktúra (pl. villanypászta) halad a zárt erdõ felé, ott agresszívan be fog jönni. A KEFAG-os módszer éppen arra is jó, hogy erre pontot lehessen tenni.
És ha ebben a peremi "veszélyzónában" a záródásba jobban belenyúlunk és nagyobb lesz a kelleténél a felnyílás, máris adott a lehetõség. Nyilván a Magas-Börzsönyben ettõl nem kell tartani.

És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas aranyvesszõ?? Már most is jól lehetett látni pl. Vérteskozma fölött is a még virágfüzér nélküli növényt, hogy mindenhol jelen volt az elvileg -nekem legalább is - természetesnek tûnõ gyepben is. De szinte mindenhol ezt látom, völgyekben, akár fûzzel-égerrel tarkított középhegységi völgyekben is.

Apropó, Erd. Lapok..., mikor is?
Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny. Pedig ott bolygatás nuku. Sõt, tudtommal a nagymarosi kollégák is szenvednek vele némely részeken.

Hohóóó!Kedves Tagtárs!
Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább!
Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából!
Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki erdõállományaidban, a börzsönyi klímán, nem sok dolgod, bajod lesz vele, ha csak nem bolygattok meg túlságosan hegységperemi erdõterületeket, pl. nem kellõen vitális és megfelelõ egyedszám/hektár arányú természetes újulattal.Mert ahogy az akác, oda a bálványfa is betör!

A gombás ráoltás a legjobb tudomásom szerint nem mûködik. A nyárfa tönköknél remekül funkcionál a gyorsabb lebomlás (pl. tönk) kataliziseként, de a bálványfa olyan gyilkos vegyülettekkel van átitatva,hogy lebontó gomba legyen a "tönkjén", amelyik elviseli.
A szijácsfúrással már jó felé tapogatózol. Az I-es kategóriájú triklopil mindent visz, a bálványfát is, de azt mezei halandók nem érhetik el.A glifozát hatóanyagúak III-as kategóriás vegyszerek és megfelelõ használat mellett szinte 100%-os eredménnyel lehet alkalmazni õket.A kisalföldi erdészek erõsen fertõzött területeket tisztítottak meg a módszereikkel. Idõsebb egyedeket tömény vegyszerrel injektálták, míg a fiatal, még zöld kérgû hajtásokat, cserjéket leveles állapotban kenték. Ha kivágják, akkor a vágáslapot is érdemes lekenni.Utána többször vissza kell térni a területre és kíméletlenül ismételni a kezeléseket.Idõ, energia, kitartás, és nem kevés költség, de eredményesen lehet irtani.
Két év után 80%-osan fertõzött területekrõl 0%-ra csökkent a bálványfa jelenléte.

A bálványfa kiírtásáról egy szó jut eszembe: szélmalom-harc.
Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...

A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran találkozok városban magról kelt példányokkal, amiket ha egy-két éven belül gyökerestõl nem távolítanak el, kipusztíthatatlanná válnak. Esetleg a szíjácsba fúrt lyukakba töltött tömény fozáttal el lehet-e pusztítani?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276842 - 2015-05-31 13:11:49)

Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.