Agrometeorológia

A virágzás sok csonthéjas gyümölcsünknél elhúzódó volt az aránylag hûvös hetek miatt.

Azért volt, hogy elõször közepes termést láttam én is cseresznyénél. De most már utolérték egymást a kései virágzások is, és kezd egyenletessé válni a termõ felület.

A fagyásoknál is hasonló folyamat, csak itt az egy héten belül "elválik", hogy megmarad-e a gy.kezdemény, vagy elválik, lehullik. Nem kell belenyúlni a csészelevelekbe, leszárad az magától is. A monília a gyümölcsöt nehezebben támadja, ha csak 3 napos esõ nem volt. Ezek után még majd elõfordulhat olyan féloldalas barack is, egyik oldala szép fejlett, és zöld,a másik oldala meg sorvadt,sárgás. Idõvel ezek a megfázott példányok is lehullanak, nevezzük ezt a természetes ritkulásnak.
Amúgy nagyon sajnálom a Nyírségi termõ körzetet ért fagy károsultakat.

Köszönöm szépen!
Jelen helyzet a következõ: 2-3 kajszikezdemény látszik teljesen épnek a fán. Ebbõl az egyiken még rajta vannak a csészelevelek és porzók; nem tudni pontosan, milyen alatta, de zöldnek látszik. (Lehet, pont az védte meg. Rajta hagyjam még? Vagy most, a rendes esõ miatt inkább szedjem le esetleges monília támadás megelõzéseképpen? Alatta a termõ kb. fél centi szélességûre hízott.)
Van még 3-4, amelyiken pár nap után egyértelmûen behatárolható részleges fagyás látszik. Azok is kb. fél centi átmérõjûek, de a félig fagyás elõtt 1-2 mm-rel hízottabbak voltak és rajtuk nincs már csészelevél. Ezekkel vajon mi lesz? Érzékenyebbek lettek-e a moníliára?
Végezetül az egyiknek épp csak a csúcsa lett megcsípve, 1-2 mm-es átmérõjû területen. Remélem, az még megmarad, mert szépen fejlett gyümi.
Az összes többi (kb. 12-15) lefagyott.

A paradicsom palántázást el lehet halasztani, megint rossz idõ van. Majd ha melegszik a feltalaj, és nem megy 10 fok alá a hõmérséklet, akkor próbáld.

Ilyenekkel még nem találkoztam, nem tudom.
A több órás, aránylag vastag 0,5-1 mm jégbevonat hatásait majd télen ki lehetne kísérletezni, feláldozva egy-két cserepes elõre keltetett haszon növényt. Elõtte persze megszoktatni olyan 2-5 fokos folyosón, majd lepermetezve vízzel a -2-3-4 fokos sûllyedõ esti fagyba kitenni..(paprika-paradicsom-krumpli-szamóca.stb..)

Gábrusz:
A gyümölcsök megmaradásába lényegében egy dolog a nagyon fontos, a magház kezdemény védelme. A kialakuló gyümölcshús - az amit mi elfogyasztunk - ad védelmet és táperõt a magháznak, a bölcsõnek. Ha ezt éri jelen esetben a fagy, akkor lassan elsorvad,mert megszakadt a nedvkeringése, és a sárgulás, a töpörödöttség, fonnyadás miatt napokon belül lepotyog a termés.
Van aztán másfajta gyümölcshullás is, a kártevõk által, de még a növény természetes ritkulása is, de ezt én kétlem, a háttérben mindig valami behatásnak kell történnie, például a szilva vírusos gyümölcs hullása, gyüm.fejlõdés szakaszában.

Ha pl. ha éjféltõl fagyna , permetszerû locsolás, a többórás jégbevonat nem okozna komolyabb gondot a fának, terméskezdeményeknek?
Gábrusz! A fák zsenge , új hajtásai nincsenek elragadtatva még a fagymentes hidegtõl sem. a nemrég kibújt levelek kanalasodnak, pöndörödnek!

Köszönöm!

Ha erõsek a palánták, de nem megnyúltak, (akkor ledõl hervad a saját súlyától is a hajtás) a kiültetés kissé megviseli a növényt.
Gondolom vasárnapig melegszik a talaj annyira, hogy a "paplan alá bújtatás" a gyökérkéknek nem lesz hideg. Jól meg kell választani a palántázás mélységét, szintezését. Talán egy cm.-rel érdemes lejjebb dugni, hogy a palánta dõlés ne lépjen fel, a talaj szerkezetét is figyelni kell. Ha túl vannak a tövek ezen, és locsolás is megvolt akkor általános kezdõ védelemként a rézbázisú szereket gyenge tápsóval kipermetezve ajánlom. Kisebb területre a Joker-77 gombaölõt, (romániai gy.)használtam, igaz gyümi fára. De jó a megbízható Dithane M-45 is.

Más.
A paradicsom palántákat csak vasárnap ültetem ki. Mivel permetezzem és mikor?

A fába oltani más fajtát csak olyan mértékig akarok, ami segíti a fa beporzását. Különben is inkább csak elgondolni egyszerû a csonthéjasok oltását, az almaféléket sikeresebben lehet oltani. Minden bizonnyal gond lehet már az elöregedés is, vannak ostorszerû gallyak bõven. A Pándy meggy minõsége bõven kárpótolja az egyéb fajtákhoz viszonyított kevesebb mennyiséget. A fa igazán egészséges, életerõs. A csonthéjasoknál már ilyen tájban , de júniusban mindenképp szoktam hajtást válogatni, fõleg a még korona kialakítási szakaszban lévõ fák esetében. A krumpli borítékolhatóan csillagászati összegekbe fog kerülni, akárcsak az alma a fagyok miatt

Vikarel; nagyon szépen mûködtél közre, mint egy színházban a felvilágosító! Tipikus jelenés volt nálam is régen a lógó jégcsapok, megnyúlt cseppecskék...stb.
A lejegesedés után a még rálocsolás nem hatásos már, letörheti a súly a levél nyelet. A kiolvadás hõelvonása pedig pár percig tarthat ,ami miatt a nedv szállító szövetek még nem roncsolódhatnak. A tartós, fél-1 óránál tovább tartó fagyok a veszélyesek. Hasonló ez mint nálunk az oxigénhiány az agyban, bár az pár perc csak.

A meggyfákra vissza; a meggyek, a Pándy pedig fõként fogékony a felkopaszodásra, a lelógó ostorok végén van csak virág bog. Most hagyni kell, ha leérnek a végei, akkor júl.20 után ki kell vágni ezeket az ostorokat, a törzshöz legközelebbi, és utána még kedvezõ nyári rügyezésig. A csonthéjasok ritkítása, zöld metszése augusztus eleje, hogy a megmaradó leveles hajtások még beérjenek lombhullásig. Ez van a diónál is, azt õsszel ritkítsuk, bár kicsit késõbb szept. elején, akár zölden, burok repedés idején érdemes leverni, és vagy lefûrészelni az öreg ágat, mert akkor nincs a diónál erõs nedvkeringés, nem úgy mint tavasszal akkor szinte elvérzik a fa.

Jó kondíciójú fa, csak a gond az hogy már sok az olyan ág, ahol a végén van virágrügy, el van sûrûsödve is valamelyest, gallyakat, illetve vázágat is kell eltávolítani, illetve sok gallyat visszavágni. Fejben megvan kb. hogyan is lehetne jó a fa, az úgy termõegyensúlyba kerülhet (az is gond lehet az önmeddõ jelleg mellett). Van cseresznye, és egy kb. egyidõben virágzó meggyfa , de viszonylag messze. Elvétve van moníliás gally rajta, a törzse egészséges.

Volt egy rövid deles napszak, amikor többféle rovar volt a fán, a posza-méh, és kék dongók járták inkább, akik jobban fel voltak "öltözködve".
A szél is besegített, hála nem messze vannak olyan régi keskeny utcáskák, ahol a járda mellé sok meggy, szilva, sõt cseresznye is van ültetve, nõhetett beljebb a kerítés soron is.
Nemrég írtam, hogy a félig kész, abbahagyott utcai ház elõtt a meggyfa tavaly szinte megfõtt a moníliában, most meg a tõsarjak tele voltak virággal, kötõdött is rajtuk, persze gyengén-közepesen.Permetet most se kapnak.
Vissza a beporzás témára:
- nálam a volt hobbi kertben következõ volt a sorban állás Dny- Ékeleti tájolással
Újfehértói fürtös- Cigánymegy C...klón - Pándy üvegmeggy - Érdi bõtermõ.

Én még ültettem cigánymeggyet, faiskolában kaptam, C.. betûs, tehát ceglédi teleprõl származhatott, mint a C235-ös kajszi. Nem messze.
Ezzel a sorozattal is a Pándy csak közepesen hozott, bár nagy szemûsége mégis kiváló befõttet, és ennivalót adott. Szerintem ha van hely, ültess külön fákat is. A ráoltás jó lehet, az alakító-ifjító metszéssel egy különleges fát alakíthatsz ki, ha kondíciója, gyökerei és törzse egészséges.

Szeke kérdezte a lila akácot; most már elvirágzott, a virág csumák látszanak. A bokor közepe már zöldebb, a hajtás végek, és az ostorok még halványzöldek. Nitrogén hiány nem lehet, hanem a gyors növekedésre használja el az energiát.Most is lehet alakítani a kúszó kacsokat, elvezetni más irányba, vagy visszavágni. Levelesedés után zöldül mélyebbre.
Link
A cseresznye nem várt kötõdése. Pedig hûvös, szeles idõ volt a totál virágzáskor, két napig.Alig láttam méheket, csak majdnem a sziromhulláskor.
A sok fürtös termés se éppen jó, mert apróbb lesz. Ha nem veri el a jég, még kap egy záró permetet sárguláskor, akkor is a tápoldatos % lesz nagyobb. (100 ml./10 litert elbír).
Link