Bioszféra

Elképzelhetõ , Hogy fiatal idei példány , mert õk csik nélkül maradnak néhány hónapig es utána nol ki a csik fokozatosan.

A feketerigók Solymáron még zajosak. - Nem lehet, hogy a szürke (dolmányos) varjak és szarkák szomszédsága miatt fogadtak némaságot? Nálunk a széncinkék zavartak el minden"kit" a kertbõl, beleértve a szomszéd macskákat is. - viszont azon a környéken nincs szürkevarjú, csak hollók és mátyásmadarak.

Hál' a Metnetnek, sikerült visszakeresnem itt Noli megállapítását az akkor bemutatott fényképrõl

21942. (elõzmény: 21941. Lord Akela)(szál: 21939) 2010-04-01 11:18:07
Noli (Veszprém)

Lordom, ezek örvös galambok, legalábbis annak látszanak, szép nagy, duci jószágok. Hozzánk még nem jöttek vissza a lakótelepre.

B.hópihe kollega akkor még te is többször hozzászóltál, mivel a kedvenceid ezek az óriások
Köszönöm a helyreigazítást

Igazad van, talán a szirti galamb gyakorisága miatt automatikusan jelzõt tévesztettem
Az a faj, ami évek óta itt él egy hatalmas fán, valóban örvös lehet de csak KÉT élesen elkülönülõ jellegzetes fehér csík van a nyakán. Ebbe a fotóba kicsit belepiszkáltam és módosítva rámontíroztam az itteni galamb fejének látványát. Testfelépítésre azonosak de eltér a "nyakörvük" ilyen éles formában:

Forrás: Link Idézek a forrásból:
"Örvös galamb
Nem összetévesztendõ a kék galambbal, amire ugyan nagyon hasonlít, de neki van egy fehér csík a nyakán és a szárnyain is. Talált: ezért hívják örvös galambnak! A legnagyobb európai galambféle, és tényleg igazi óriás a maga akár 42 centijével. Testes jószág, ami tekintélyt is parancsol magának a súlyával, ám ettõl nem is olyan gyors, mint például az énekesmadarak vagy a szajkó. Nem az a tipikus városi galamb, sokkal jobban szeret a fás területeken lenni, itt is látni leggyakrabban."
Pontos leírás, mert valóban hatalmas, tyúkméretet megközelítõ (jércénél nagyobb-kotlósnál kisebb) impozáns galamb. Évekkel ezelõtt tettem már fel róla képet (egyet repülés közben, egyet "csókolódzás" közben) Noli akkor azonnal rávágta a fajtáját. Sajnos a lerobbant "nagygépemmel" (egyenlõre) odaveszett tíz év minden fotója, sajnos a galambkép is.
Lényeg hogy testalkatban hasonlít az örvösre de az itteninek nincs egybefolyó széles nyakörve hanem két élesen elkülönülõ vékony fehér csíkja van ahogy a montázson próbáltam érzékeltetni. Korábbi beszélgetéseinkbõl tudom, galambász vagy tehát TE jobban tudod Bizonyára örvös de a fajnak valamilyen "kétcsíkosra" módosult változata lehet.
Amint elõkaparom a régi képet a döglött gépbõl, azonnal bemutatom a fórumon
Köszönöm hogy régi galambszakértõi/tenyésztõi tudásoddal figyelmeztettél, elismerem felületes voltam. Örvös galamb de nyakdísze "nem egészen olyan", ám a testméret, külalak megegyezik a fenti leírással. Én is láttam már örvösgalambot, de épp azért tettem fel évekkel ezelõtt a fotóját mert a két jellegzetes vékony csík látványa meglepett.
Impozáns, hatalmas, nyugodt természetû galamb, nem túlzok hogy megközelíti egy kisebb tyúk méretét, repülni is elég "komótosan" repül és talán mérete-ereje tudatában szinte semmitõl sem fél (bár ha sas-sólyom vijjog fent, azért "jobb a békesség" alapon õ is behúzódik a sûrûbb lombok közé). Érdemes lenne talán "húsgalambnak" tenyészteni mert nem egy csenevész madár :-) De ehhez gyakorló galambászként Te értesz jobban

A szirti helyett nem õrvosgalamb?

Nagyon szivesen, örülök ha esetleg én is segíthettem egy természetbarátnak :-)
Itt errefelé jó ideje nem láttam seregélyt, pedig régebben nagy csapatokban jártak a gyümölcsfáimon. Csak találgatok: meglehet hogy az igen harcias rigók kergették el õket. Ugyanis feltûnõen elszaporodtak a feketerigók viszont az is feltûnõ hogy õk idén nem hallatják a hangjukat. Se nem csivitelnek az ismert riasztó ("Vigyázat jövök!") csivitelésükkel és alig énekeltek, azt is jóval messzebb tõlem amit nem értek mert nem változott semmi a környéken. Pár éve "dédapjaik" valósággal harsogtak, sok MP3 felvételt tettem fel róluk a fórumra. A domináns "rigókirály" házam déli csúcsát válaszotta ki állandó éneklõhelyének, fiókáit a kertben nevelte fel. Itt tanította repülni õket és még Tomi kutyának is nekitámadt (kevés híján kiverte a szemeit) amikor letottyant fiókáját veszélyeztette. Az elszaporodott rigók egymással sem rivalizáltak idén, viszont elkergetnek minden más madarat, még a gerléket is. Csak a nagytestû "szirti galambok" (jellegzetes fehér kettõs nyaksáv) maradtak. Veréb és más madár alig látható a régebbi idõkhöz képest.
Lehet hogy a szokásos "élelemkövetõ mozgás" amit évek alatt megfigyeltem már többször elsõsorban gólyáknál és ragadozó madaraknál, melyek fel- és leszálló helye (fészektelepeknek gondolom) hol a szántóföldek ligetes része felé húzódik, hol a Dunapart fái-nádasai környékén látható kb. 4-5 km-es körön belül "ingázva".
Úgy vélem, "seregélyeid" is hasonló okokból húzódtak felétek :-)
Nem szorosan a témához tartozó, macskám "hazahozza nekem" zsákmányait. "Összetételébõl" úgy látom az egerek pockok is megritkultak, ellenben aggasztónak vélem hogy idén már a negyedik patkányt hozta elém a macska, holott mióta itt élek, patkánynak nyomát se láttam. Pedig a patkány elõfordulására is kimondható ~ "Ha egyet látsz, megszorozhatod tízzel"

Sikerült megkapnom a Börzsöny-könyvet, köszönöm szépen mindenkinek és a szerzõknek legfõképp! Csodálatos könyv, és most már jó lesz látni is, nem csak nézni a szépséges tájat, ha benne járhatok újra!

A madarakhoz: ennyi seregélyt... ilyenkor vonulnak, vagy csak lakmározni jöttek?

Elnézést hogy ismeretlenül (Lord Akela vagyok, most a 2004-es reg.nevemem jelentkeztem be) belekotyogok (nagyrabecsült LAM fórumkollegánkat is csak a Metnetrõl ismerem)
A neten ezt találtam a könyvrõl:
"A könyv alkalmas karácsonyi ajándéknak, oktatási eszközként, vagy csak azért, hogy ismereteket szerezzünk. Nézze meg és kövesse a facebook oldalunkat, vagy olvassa el a részletesebb ismertetõt! Írjon nekünk, ha felkeltettük érdeklõdését!"
"Hol lehet megrendelni" kérdésedre egy lehetséges válasz:
"A könyv kapható erdei boltjainkban (Katalinpusztán, Diósjenõn, Kismaroson, Nagymaroson) illetve a [email protected] email címen lehet megrendelni postai utánvéttel is!"
Forrás: Link a Nagybörzsönyi Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) gondozásában.
P.S. I. - T. LAM fórumkollega, értesítheted a weblap karbantartóját hogy a fenti ajánlásban van egy jelentéktelen, nem értelemzavaró elütés:
Katalinpusztán, Diósejnõn... utóbbi gondolom eredetileg Diósjenõ lenne.
P.S. II. Remélem nem kapok fejrekoppintást a T. Modiktól, nem (kéretlen) reklám akart lenni csak válasz egy tájékozódó fórumkollegánk kérdésére

Egy éve vadászom a könyvre! Könyörgöm, hol lehet megrendelni? ...

Az OMÉK-on voltunk a családdal, amikor a nap vége felé megláttam a jó vaskos köteteket az erdészetes standon. Azonnal tudtam, hogy ebbõl eggyel kevesebb lesz már ott 2 perc múlva. A hölgy is rásegített, mikor említette, hogy már csak százegynéhány van belõle, és amúgy sem lehet akárhol kapni.

A 35 szerzõ között pedig olyanok vannak, mint Karátson Dávid, egyik kedvenc egykori tanárom, aki egyébként "A magyar vulkanológus"... Szóval nagyszerû lett a könyv, bár még csak átfutottam rajta, de igen színvonalas. Gratulálok hozzá!

A bikáknak csak a távoli morgását hallottuk a szálloda erkélyérõl hajnali fél 5 körül, közben egy róka tévedt be az épület udvarába, tett-vett, majd tovahaladt. Arra lusták voltunk, hogy igazi helyszínre is kimenjünk.

Nocsak, a gyerök! .. ..
Forgasd haszonnal! Még éppen idõben szerezted be, mert a tavalyi október 3-i könyvbemutató után, egy év alatt szinte kifogytunk a 2000 példányos készletbõl. És ez komoly örömmel tölt el egy szerkesztõt, hiszen éppen ezért készítettük három hosszú éven át ..
Az a 35 szerzõs gárda azért önmagáért beszél a tartalmi minõség terén , ahogy valóban évtizedes hiányt (is!) pótol a nagy elõd, Láng akadémikus örökbecsû mûve után.

Ja és sikerült a bakonyi bikák orgonálását lefülelni?

Köszönöm a bõséges beszámolót, ezt is öröm volt olvasni! Közben sikerült megszereznem ezt: Link Jónak tûnik. Épp ideje volt már, hogy legyen valami utódja ennek: Link

Ááá..kis érzet-szösszenet volt ez, de köszi ..a Met. társalgóban messze kiérleltebb, letisztultabb stilisztikájú kommenteket olvashat az ember ..a valamikor pezsgõbb életû fórumunk lassan õsködbe veszõ múltja során volt idõ, amikor hasonló kis természeti élmény, érzet leírásokat osztottunk meg egy-egy terepi élmény hatása alatt állva...lehetett ez makró, vagy mikró élmény..klassz volt olvasgatni..

A bõgési idõszak ugyan már a végét éli (utóbõgés)- bár a hûvös, lassan fagyos idõjárás most éppen megfelelõ - azért el-el lehet csípni még egy-két lustább, megkésett bikát..jó terepismeret kell a bõgõhelyekrõl, völgyoldalakról, rétekrõl, tisztásokról...érdemes ilyenkor alkonyat elõtt egy-egy magasabb tereppontra kiülni és fülelni..nekem az alkonyat a mániám (utálok korán kelni )..megfelelõ idõjárásban a naplemente után már köszörülnek az erdõ fejedelmei és ahogy sötétül az alkonyat, esteledik úgy lesz erõsebb az orogonálás és szólhat egész éjjel akár..de kora hajnalban is jó...legutóbb a Nagy-Koppányon ücsörögtünk egy órát, de csak a Márianosztra felé hullámzó erdõrészekben bõdült el a távolban egy-egy bika..pedig a hegy alatt sûrû rudas erdõk vannak, nyiladékokkal...tavaly ott nappal is bõgtek, idén semmi...aztán észak felé a Farkas-völgy bükkösei közül felhangzott a bõgés..öreg harcos lehetett..szép lassan haladt a völgyben felfele...mikor lejöttünk a hegyrõl már egészen közel szólt és erre az egész környék megelevendett, vagy 4-5 fiatalabb kolléga is beszállt a koncertbe..azért minden év más és más..de nincs két egyforma bõgési idény...és mint közismert, oda mennek a bikák is, ahol a nõstények folyatnak ..
Mit ne mondjak a Bakony sem épp utolsó hely (ld. ugodi bikák), Bakonybél pedig kifejezetten nem...

Még jó,hogy nem a szomszédos Lófarún ...(Bocs, csak hülye vicc volt!)
Keresve is nehéz lenne romantikusabb tájrészletet találni kis hazánkban,mint a vad sziklákkal csipkézett Nyugati-gerinc. Személy szerint a Hollókõt preferálnám egy ilyen alkalomra, háttérben a börzsönyi katlan hullámzó bérceivel....

Ó, nyugati-gerinc... Ott kértem meg a feleségem kezét. A Várbükkön.

Ne keltsd a feszkót Flóka-móka ..persze,hogy volt régen is aszály okozta tömeges koronaszáradás a hazai erdõkben..még a középhegységeink legmagasabb régióiban is...1880 akárhányas üzemtervekben olyan cifra idõjárási bejegyzéseket olvashatsz a havi jelentésre kötelezett erdõmesterek tollából,hogy égnek állna a hajad ..önmagában a jelenség(ek) normális(ak)...de végigolvasva a régi bejegyzéseket nem egymást követõ években, már-már évszakokban voltak kitéve az erdõk a sorozatos abiotikus, klimatikus terheléseknek (kvázi "szélsõségek"), ingadozásoknak...vagyis a gyakoriságiszám nõ..és terhelések idõintervallum hossza és intezitása, egy adott területre vetítve..ha csak a Börzsönyt nézem nem volt 2007 óta egyetlen klimatikus eredetû természetes bolygatás nélküli "nyugodt" évünk sem..de lehet még bõven mehetnék visszafelé az idõben..

Ez teljesen normális dolog, nem kell ezen fennakadni, ilyen régen is volt!
Az ország klímája változatos, egyszer ilyen, egyszer olyan, ez teljesen megszokott dolog!
1769-ben is volt ilyen!
Meg 842-ben is!

És egy kis illusztráció a koronaszáradásról. Igaz nem Börzsöny, hanem Zempléni-hegység,
pontosabban a Szalánci-hegység déli nyúlványa, Füzér felett, a Nagy-Milic csoport délkeleti hegytagjai, a Kövecses-hegy, Szõlõ-hegy területe.
A tetõ magasságok tszf. 600-650 m körül.
Ez nem szórványos, hanem már állományszintû lépték. Súlyos aszálykár.
Jól látszik a cserest, tölgyest ért koronaszáradás
Link
Közelrõl:
Link
Kényszerszáradt levélszõnyeg, ropogósra aszalva, fiatal bükkös alatt, kb. 750 méteren.
Link
Megpörkölõdve..
Link
A 25-30 éves fiatal bükkösben szinte nem maradt fenn lombozat augusztus végére.
Link
És mindez hazánk legészakibb területén,szubkárpáti klímavonásokkal, bükkös klimaövben, az 5.8-6.0 C fokos évi középhõmérsékletû, 800 mm feletti éves csapadékú, középhegységi Milic csoportban.
A Tokaji-hegyvidéken még súlyosabb volt a helyzet, pl. Tolcsva, Erdõbénye környékén.

Szintén "Börzsöny" zenész?
Jancsi-hegy, Hajzer-nyerges..a Nyugati-gerinc is pazar hely..régen üldögéltem a Holló-kõ sziklataréján, láblógatva a kaldera felett..
Sajnos aszalódott minden idén nem csak a som, kökény, galagonya, csipke...a tölgyesekben, cseresekben, fõleg a kitettebb, sekélyebb termõtalajú délkeleti, déli hegyoldalakon, gerinceken már augusztusban barnult, sárgult az erdõ a légköri aszály okozta koronaszáradásoktól.. ...a sárgára aszalódott rétek, mezõk újra éledtek és zöldben pompáznak, de a hatalamas decemberi jégkárok után nagyon nem hiányzott a börzsönyi erdõknek ez a nyári hõkatlan, fõleg nem a ledõlt erdõrészekben az árnyalás nélkül maradt újulatnak... ..

Link
Öblös hangú öreg bika zengett a Cigányvár oldalában, ahogy az alkony csendesen belopózott a Kemence- völgybe.Érces hangja messze szállt az erdõk, rétek felett. Néhány bátortalan fiatal bika válaszolgatott a mély basszusú kihívásra. Az esteledõ sötétségben õszi kikericsek csukták be fázós szirmaikat a Verebes-kaszálón, miközben lecsapódó hideg harmat vonta be a rét fûszálait.Szellõ se rezdült, csak az erdõk királyai hirdették heves szerelmüket.Õsz van a hegyekben, az erdõkben...