Bioszféra

Örülök és köszönöm
Erõsen "OFF" vélemény következik, T. Modik megítélésetekre bízom esetleges törlését/eltávolítását innen.
Az említett kérdésben józan belátással kerülni kell a "sorok nyitását". Elsõsorban, NEM a Metnet tárgyköre és a "Társalgóban" sem ajánlatos mivel a nézetkülönbség könnyen parttalan vitává dagad és súlyosan elfajulhat tekintve hogy számtalan emberi-politikai-világnézeti-gazdasági érdek és ellenérdek feszül egymásnak.
Átgondolva, a migráns kérdésben ELEVE ÜTKÖZIK a minden jó érzésû emberben ott lakozó HUMÁNUM és a hétköznapi VALÓSÁG olykor kegyetlen racionalitása. Ki-ki vérmérséklete, intelligenciája és kifejezõképessége szerint sorolja saját szelíd vagy agresszív érveit. Akinek "nem futja" önálló véleményformálásra, az másoktól hallott "lózungokat" szajkóz.
A humánum és a racionalitás véleménykülönbségét pedig önös céljainak megfelelõen felszítja és kihasználja az ilyen-olyan haszonlesõk serege. Ez ellen tenni szinte képtelenség, különösen hogy a békés emberek alaptermészetük miatt kerülik az összecsapásokat ellenben a nyughatatlanok egyenesen keresik. Utóbbiakra nemegyszer helytálló a kocsmai bölcsesség:
"Vannak akik összetévesztik a jóindulatot a gyengeséggel, a bátorságot a szemtelenséggel".
Zavaros helyzetben a klasszikus kérdés nyújthat megoldást: "CUI BONO? ~azaz- Kinek használ?"
Innen, íróasztal mellõl nem oldjuk meg a problémát, elemezni értelmetlen és NEM ideillõ.
Tréfásan mondva, háromszor szólaltam meg a témában: "Elõször~Utoljára~Soha többé"
"Békesség a jóakaratú embereknek a földön!"

Dehogy tagolod!
Akkor tagolnád az oldalt, ha pl. a migráns kérdésrõl nyitnál sorokat.

Bocs ha tagolom az oldalt, megjöttem a bringázásról, meghoztam az esõt is [esõ]
Még pár szó a bodobácsról. Miután belegabalyodott egy fiahordó pók Link gubancos primitív hálójába, komoly küzdelmet vívott a szabadulásáért (a lényegesen kisebb testméretû pók meglapult rejtekében). Mivel a pókfonál sokkal erõsebb mint az ugyanolyan átmérõjû acélhuzal, a bodobácsnak meg kellett dolgoznia szabadulásáért. Sikerült neki (nem úgy mint ennek a paránynak Link a ház falán) Érdekes még az "osonás" Link képén látható hogy "ormányát" a hasa alá hajtja menet közben. Ez félelmetes fegyver is lehet bár nem tolvajpoloska mint ez Link mely egyszerûen "megcsáklyázta" áldozatát. Magát a tolvajpoloskát fotóztam, de hirtelen "kiszaladt a képbõl". Kerestem hová lett, kissé távolabb álldigált zsákmányával és "nézte mit nézek".
A makrózáshoz nem elég egy jó gép (most pl. az OPPO mobilkamerája), sok-sok gyakorlás/fotó ("élõben" tízbõl egy lesz jó...) kell hozzá, a "makrós lelõhelyek" ismerete és A SZERENCSE. Ezt a képet pld. abszolut véletlen szerencsével kaptam el. A kicsi elöl a nagyobb rovar mögötte, álldogáltak egy levélen. Az exponálás pillanatában történt a támadás Link amire nem számítottam :-) Sajnos mindketten bemozdultak közben). Még a pókokra visszatérve, számukra kedvezõ helyzetben ha ügyesek és gyorsak, nem számít a méretkülönbség így a bodobács is lehetett volna áldozat. Néhány példa hogy kedvezõ helyzetben nem számít a testméret korábbi képeimbõl: Darázs Link "Kitinpáncélos" Link Hangyakirálynõ Link Álkaszás "uzsonnája" Link Üvegházi törpepók párzó kaszáspókokat öl Link Kis ugrópók fátyolkafélét zsákmányolt Link látható hogy a jelentõs testméret különbség ellenére egy gyors támadás után mind "ottvesztek". A kis ugrópók nála nagyobb testméretû rovarokat is megtámad, hátulról fejre támad (van errõl egy animGIFem de azzal már nem fárasztalak Benneteket, bár áldozata nagyobb nála, látható hogy támadása villámgyors és hatásos)

Egy kis érdekesség csak 08:30 körül még ködös szürke idõ volt, +10°C körüli hõmérséklettel, zárt rétegfelhõzet, igazi borongós szomorkás õszi jelleg.
Hõmérséklet leolvasásnál kinéztem az ablakon. Megláttam egy bodobácsot, a "verõköltõ bodobács" fajból. Csodálkoztam hogy kerül ide ilyenkor, ilyen idõben
Ez történt 08:30 körül. 09:30 körül kellemesen kisütött a Nap, fénye egyre erõsebb, a felhõk zöme elhúzód/ott/ik É-ÉK felé. Szél nincs. A "verõköltõ bodobács" nevét régi népi megfigyelés okán kapta. Megfigyelték, ha borús idõben elõbújnak, rövidesen kisüt a Nap. Amit érdekesnek találtam, a hõmérséklet nem emelkedett inkább tizedeket ingadozott fel le. Ráadásul a bodobács a mindíg árnyékban lévõ, nyáron is hidegebb "északi oldalon" jelent meg. Én nem érzékeltem a fényviszonyok változását. Vajon milyen receptora lehet hogy a bodobács "tudta", ki fog sütni a Nap. A ház keleti ablakain egyértelmû lenne megjelenésük. De az északi oldalon különösebb fény vagy hõmérséklet változás nélkül elõbújt és rá egy órára kisütött a Nap. Bizonyos hogy a fény- hõmérséklet- páratartalom változására reagál de hogy ennyire érzékenyek receptorai az meglepett :-) Egyik lehetséges oka persze hogy a hajnal óta itt ülõ gyenge köd percekkel a rovar megjelenése elõtt oszlott fel. Ez okozhatott fényviszony és páratartalom változást.
Mióta itt élek, tudom hogy érdemes a élõvilág reakcióit figyelni. Nekik sokkal kifinomultabb "szenzoraik" vannak mint nekünk és ha megtanuljuk felismerni az élõvilág idõjárásra adott reakcióit, nagypontosságú "ultrarövid távú elõrejelzõ mûszerek" birtokába kerülhetünk. Ha felismerjük, a madarak és rovarok kiváló jelzést adnak az elkövetkezõ órákban várható idõjárásra Idesorolom a sas "termikelését", egy adott páratartalomnál megszólaló tücsköket, "esõt kérõ" békakórust, a hálós pókok elrejtõzését vagy szorgos hálótelepítését és a "verõfényt felkeltõ" bodobácsokat is sok más rovarral együtt de még néhány növényt is felsorolhatnék bár a növények természetszerûen "lomhábban reagálnak" mint a madarak és rovarok, de megfigyelhetõk aránylag gyors reakcióik is. Korábban tettem fel fotót a fórumra egy "forgolódó" fáklyaliliomról mely fél órán belül többször is megváltoztatta virágzata - csak a virágfej - állásszögét. Gyakorlatilag "3D" forgolódott, legnagyobb kitérése vízszintesen 90 fok volt. Mindezt alig fél óra alatt.
Érdemes "nyitott szemmel" járni a Természetben, szerintem az élõvilág az egyik legpontosabb "bionikus mûszer" csak meg kell tanulni jeleinek felismerését. "Õk jobban tudják", ismerniük kell az idõjárás változásának emberi mûszerekkel szinte érzékelhetetlen finom jeleit mert életük és fennmaradásuk a tét