Földtan

Pár napig nem volt idõm a fórumra, de talán válaszolni is jobb késõn, mint soha.


Igen, ezekrõl a hatalmas területen elterjedt közép-szibériai trappbazaltokról van szó. Ha hozzáteszem, hogy ez a bazalttömeg 1 millió évnél rövidebb idõ (földtörténeti értelemben egy pillanat) alatt került a felszínre, ebbõl sejthetõ, milyen intenzív lehetett a kitöréssorozat, és milyen hatással lehetett a légkör összetételére.

Ám ez a bazaltképzõdés nem kapcsolódik közvetlenül a variszkuszi hegységképzõdéshez: a trappbazaltok "forrópont"-vulkanizmus termékei, vagyis olyan helyeken képzõdnek, ahol a földmag és a földköpeny határáról meginduló forró feláramlások (ún. plume-ok, magyarul köpenycsóvák) átolvasztják a kérget. Ez a folyamat a lemeztektonikától, hegységképzõdési fázisoktól gyakorlatilag független - jóval kisebb méretekben ma is zajlik pl. a Csendes-óceán kellõs közepén, a Hawaii-szigeteket építve.

Hogy mikor és hol alakulnak ki ezek a köpenybeli feláramlások, az igazából véletlenszerû, pontosan úgy, mint az, hogy egy nyári napon a labilis levegõben hol alakulnak ki az elszórt zivatarok. A földköpenyben éppúgy konvekció zajlik, mint a légkörben: az igen forró földmag alulról fûti a köpeny anyagát, így kialakulnak benne a felfelé tartó "termikek", amik közül a legerõsebbek elérhetik a kérget. Csak épp a köpenyanyag óriási viszkozitása miatt ehhez hosszú évmilliók kellenek.

Ez az emlegetett hatalmas mértékû bazaltvulkánosság azonos a Közép-Szibériát földtanilag is meghatározó variszcida kéregmozgások során kialakult bazalt trapptakaró-sorozatok létrejöttével,mint amilyenek a Putorana-, Anabar-, Viljuj-felföldön tanulmányozhatóak?

Pontosíthatok? A perm és a triász határa 250 millió évvel ezelõttre esik, és valóban a Föld történetébõl ismert legnagyobb kihalási esemény történt ekkor. (Hogy az élõlényeknek hány százaléka tûnt el, az attól függ, mekkora rendszertani egységeket vizsgálunk - a fajoknak kb. 95%-a tûnt el, a 80-90% a nemzetségekre vagy a családokra vonatkozhat, hiszen ezeket egyetlen túlélõ fajuk is "átviheti" a határon.)

Perm és triász kõzetek határa egyébként több helyen is látványosan megjelenik Magyarországon: a Mihalovits-kõfejtõn kívül jól ismert pl. a Balaton északi partján az arácsi vasúti bevágás. (Ott a környék tipikus permi vörös homokkövére települnek a némileg fiatalabb tengeri üledékek.) A cikkben szereplõ bálványi útbevágás azért egyedülálló, mert ott bizonyítottan megszakítás nélküli volt az üledékképzõdés, így a "történet" minden pillanatáról adatokat kaphatunk, míg a többi helyen, így Nagyvisnyón vagy Balatonarácson kisebb-nagyobb megszakítások vannak a legérdekesebb szakaszban is.

A kihalási katasztrófa okainak latolgatása még sokáig munkát fog adni a geológusoknak, az elképzelések itt sorakoznak: Link Hozzáteszem, az ellentmondások dacára igen valószínû, hogy a "fõbûnös" az extrém mértékû szibériai bazaltvulkánosság lehetett, ami aztán az élõvilágot pusztító események egész láncolatát indíthatta el. (Éghajlatváltozás, tengeráramlások módosulása...)

Jé, mit találtam: Link