Globális jelenségek
A Tanárnõ több félévig tanította is ezt nekem, és vizsgáztam is nála ebbõl.
Attól, hogy a dolog bonyolultabb, attól még a szeleknek van hatása az áramlatokra (ezt is õ tanította).
Az AMO esetében nem a tengerfelszín hõmérsékletének hatására, hanem a hõmérséklet változásának hatására gondoltam. A hõmérséklet változás idõskálája több évtizedes, így annak az izlandii ciklongyár mûködésében bekövetkezõ változások idõskálájának is több évtizedesnek kell lennie.
Ha azt tesszük fel, hogy pl. a légköri makroszinoptikus helyzetek gyakoriságát kizárólag a tengerfelszín hõmérséklete szabályozza /ez persze nem így van/, akkor állandó tengerfelszín-hõmérséklethez állandó gyakoriságok is tartoznak. Ha az AMO-jelenség hatására néhány évtized alatt megváltozik a tengerfelszín-hõmérséklet, akkor a gyakoriságok is néhány évtized alatt változnak meg. Erre utaltam azzal, hogy az AMO hatása több évtizedes idõskálán érvényesül, és nem a makroszinoptikus skálán.
A tengerfelszín aktuális hõmérsékletének (ami nem az AMO) makroszinoptikus idõskálájú változásai befolyásolják az azori-izlandi akciócentrumok "pillanatnyi" erõsségét, vagyis az aktuális makroszinoptikus helyzetet, ebben szerintem egyetértünk
.
(Fontos tehát megkülönböztetni a két fogalmat: makroszinoptikus helyzet, és azok gyakorisága.)
Attól, hogy a dolog bonyolultabb, attól még a szeleknek van hatása az áramlatokra (ezt is õ tanította).
Az AMO esetében nem a tengerfelszín hõmérsékletének hatására, hanem a hõmérséklet változásának hatására gondoltam. A hõmérséklet változás idõskálája több évtizedes, így annak az izlandii ciklongyár mûködésében bekövetkezõ változások idõskálájának is több évtizedesnek kell lennie.
Ha azt tesszük fel, hogy pl. a légköri makroszinoptikus helyzetek gyakoriságát kizárólag a tengerfelszín hõmérséklete szabályozza /ez persze nem így van/, akkor állandó tengerfelszín-hõmérséklethez állandó gyakoriságok is tartoznak. Ha az AMO-jelenség hatására néhány évtized alatt megváltozik a tengerfelszín-hõmérséklet, akkor a gyakoriságok is néhány évtized alatt változnak meg. Erre utaltam azzal, hogy az AMO hatása több évtizedes idõskálán érvényesül, és nem a makroszinoptikus skálán.
A tengerfelszín aktuális hõmérsékletének (ami nem az AMO) makroszinoptikus idõskálájú változásai befolyásolják az azori-izlandi akciócentrumok "pillanatnyi" erõsségét, vagyis az aktuális makroszinoptikus helyzetet, ebben szerintem egyetértünk
.(Fontos tehát megkülönböztetni a két fogalmat: makroszinoptikus helyzet, és azok gyakorisága.)
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68693 - 2012-11-15 14:20:07)
Szerintem õ a légköri cirkulációra gondolt és a Te elõzõ hozzászólásod is arról szól (68690.).
Az cirkulációs rendszer, csak nem értem, hogy a kérdésed hogy jön az én hozzászólásomhoz?
Én csak arra akartam neked rávilágítani, hogy egyáltalán nem írt olyat, hogy közömbös lenne.
"ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?" - szerintem ez túlzás, még lecsontozva is.
A ciklonok, anticiklonok kialakulását ugyanis nem csak a felszín közeli "ingerek" határozzák meg, hanem a magaslégköri folyamatok is, amik tojnak a tengeráramlatokra.
Szerintem õ a légköri cirkulációra gondolt és a Te elõzõ hozzászólásod is arról szól (68690.).
Az cirkulációs rendszer, csak nem értem, hogy a kérdésed hogy jön az én hozzászólásomhoz?
Én csak arra akartam neked rávilágítani, hogy egyáltalán nem írt olyat, hogy közömbös lenne.
"ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?" - szerintem ez túlzás, még lecsontozva is.
A ciklonok, anticiklonok kialakulását ugyanis nem csak a felszín közeli "ingerek" határozzák meg, hanem a magaslégköri folyamatok is, amik tojnak a tengeráramlatokra.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68692 - 2012-11-15 14:16:12)
A globális tengerkörzés nem makrocirkulációs rendszer? Szerintem erõsen.
A globális tengerkörzés nem makrocirkulációs rendszer? Szerintem erõsen.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68691 - 2012-11-15 14:00:3
Valamit rosszul értelmezhettél, mert nem azt írta, hogy közömbös, hanem hogy kisebb hatást fejt ki ebbõl a szempontból.
Én is az õ véleményét osztom. Elsõsorban a makrocirkulációs rendszerek a meghatározóak, a hóborítottság, jegesedés és tengeráramlatok csak közvetett tényezõként vesznek részt.
Valamit rosszul értelmezhettél, mert nem azt írta, hogy közömbös, hanem hogy kisebb hatást fejt ki ebbõl a szempontból.
Én is az õ véleményét osztom. Elsõsorban a makrocirkulációs rendszerek a meghatározóak, a hóborítottság, jegesedés és tengeráramlatok csak közvetett tényezõként vesznek részt.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68690 - 2012-11-15 13:29:49)
Ne haragudj, de már hogy ne lenne domináns az AMO makroszinoptikus skálán? Ezzel azt állítod, hogy a tengerfelszín hõmérséklete indiferens a légköri képzõdmények kialakulása szempontjából. Ami nyilvánvalóan nem igaz, nem lehet igaz. A Golf áramlat elhelyezkedése alapvetõen meghatározza az Észak-Atlanti ciklogenezis helyét, intenzitását. Lecsontozva: ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?
Ne haragudj, de már hogy ne lenne domináns az AMO makroszinoptikus skálán? Ezzel azt állítod, hogy a tengerfelszín hõmérséklete indiferens a légköri képzõdmények kialakulása szempontjából. Ami nyilvánvalóan nem igaz, nem lehet igaz. A Golf áramlat elhelyezkedése alapvetõen meghatározza az Észak-Atlanti ciklogenezis helyét, intenzitását. Lecsontozva: ha nincs melegvíz Grönland partjainál, akkor nincs ciklogenezis és ciklonok sem. Ez nem makroszinoptika?
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68689 - 2012-11-15 13:21:53)
Itt sem írta senki, hogy csak a levegõ hajtja. Lásd: #68682.
Itt sem írta senki, hogy csak a levegõ hajtja. Lásd: #68682.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68685 - 2012-11-15 11:36:13)
"Régebben azt gondolták, hogy az óceán áramlásait a levegõ hajtja. Ma azonban már világos, hogy ennél bonyolultabb a dolog." Ezt Bartholy Judit nyilatkozta.
Jelenleg a klímakutatás legnagyobb gátja pontosan az, hogy az óceánokról és tengerekrõl messze kevesebb paraméter áll rendelkezésre a szükségesnél. Ezek hiányában ugyanis minden klímamodell a levegõben lóg, ergo semmire sem jó.
Több elmélet is született arra, hogy a tengerfelszínen lebegõ édes olvadékvízek mennyire drasztikus makroszinoptikus változást tudnak potenciálisan okozni. Egy hirtelen felépülõ stabil Grönland-Baltikum AC több fokkal vetné vissza az átlaghõmérsékletet Európában.
"Régebben azt gondolták, hogy az óceán áramlásait a levegõ hajtja. Ma azonban már világos, hogy ennél bonyolultabb a dolog." Ezt Bartholy Judit nyilatkozta.
Jelenleg a klímakutatás legnagyobb gátja pontosan az, hogy az óceánokról és tengerekrõl messze kevesebb paraméter áll rendelkezésre a szükségesnél. Ezek hiányában ugyanis minden klímamodell a levegõben lóg, ergo semmire sem jó.
Több elmélet is született arra, hogy a tengerfelszínen lebegõ édes olvadékvízek mennyire drasztikus makroszinoptikus változást tudnak potenciálisan okozni. Egy hirtelen felépülõ stabil Grönland-Baltikum AC több fokkal vetné vissza az átlaghõmérsékletet Európában.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68684 - 2012-11-15 00:40:43)
A szelek lokális változásai esetleg csak lokálisan befolyásolhatják, ezt talán ki is lehetne mérni. Globális szinten viszont az óceánfelszín hõmérséklet-mintázata és a sókoncentráció együttesen dominál, de ez nem szabja meg, hogy az áramlási rendszer egyes ágai hol legyenek. Azt a felszíni szelek rendezik el, pl. az Egyenlítõ körüli áramlatok, vagy a Déli-sark körüli Nyugati áramlás beindításával; valamint a kontinensek elhelyezkedése ezeket nem engedik akárhogyan kanyarogni, ezért indul el a Mexikói-öbölbõl Amerika partjainál a Golf.
Példád jó lehet önmagad igazolására: ha az éghajlat megváltozna, az óceáni cirkuláció leállása miatt, az magával vonhatja a szélrendszerek átrendezõdését is - gondolná az ember, talán nem is logikátlanul (hiszen akkor az izlandi ciklon talán gyengülne, erõsödne az azori AC, vagy épp a blocking-helyzetek szaporodnának el). De - azon kívül, hogy a cikkben sem láttam ezt leírva - ez nem feltétlenül kell, hogy fennálljon, az általános légkörzés a légkör sugárzás-háztartásának változatlansága miatt alapjaiban megmaradna, ami a mérsékelt övben továbbra is a nyugati áramlások uralkodását jelentené, legfeljebb gyakori és erõsebb blocking-helyzetekkel.
Az lesz az igazi, ha utánanézünk ezzel kapcsolatban Broecker munkájának, talán van erre is utalás , ha lesz energiám, megteszem.
A szelek lokális változásai esetleg csak lokálisan befolyásolhatják, ezt talán ki is lehetne mérni. Globális szinten viszont az óceánfelszín hõmérséklet-mintázata és a sókoncentráció együttesen dominál, de ez nem szabja meg, hogy az áramlási rendszer egyes ágai hol legyenek. Azt a felszíni szelek rendezik el, pl. az Egyenlítõ körüli áramlatok, vagy a Déli-sark körüli Nyugati áramlás beindításával; valamint a kontinensek elhelyezkedése ezeket nem engedik akárhogyan kanyarogni, ezért indul el a Mexikói-öbölbõl Amerika partjainál a Golf.
Példád jó lehet önmagad igazolására: ha az éghajlat megváltozna, az óceáni cirkuláció leállása miatt, az magával vonhatja a szélrendszerek átrendezõdését is - gondolná az ember, talán nem is logikátlanul (hiszen akkor az izlandi ciklon talán gyengülne, erõsödne az azori AC, vagy épp a blocking-helyzetek szaporodnának el). De - azon kívül, hogy a cikkben sem láttam ezt leírva - ez nem feltétlenül kell, hogy fennálljon, az általános légkörzés a légkör sugárzás-háztartásának változatlansága miatt alapjaiban megmaradna, ami a mérsékelt övben továbbra is a nyugati áramlások uralkodását jelentené, legfeljebb gyakori és erõsebb blocking-helyzetekkel.
Az lesz az igazi, ha utánanézünk ezzel kapcsolatban Broecker munkájának, talán van erre is utalás
, ha lesz energiám, megteszem. 
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68683 - 2012-11-13 21:21:06)
A szelek által gyakorolt hatásra jó példa az óceáni Rossby-hullámok alakulása; idézet a kislexikonból:
"Rossby-hullámok
A Rossby-hullámok - melyeket bolygó-hullámoknak is neveznek - a légkör, illetve az óceánok nagyléptékû hullámmozgásai. A hullámok ellenható, visszaállító ereje a Coriolis-erõ.
Az óceáni Rossby-hullámokat szelek, légnyomásingadozások, illetve az óceáni medencék keleti peremén visszaverõdõ Kelvin-hullámok hozzák létre. Hosszú Rossby-hullámok az óceáni medencék nyugati peremén rövid Rossby-hullámként verõdnek vissza. Az óceáni Rossby-hullámok fontos szerepet játszanak az óceán-klíma jellemzõinek terjedésében, így pl. az ENSO (El Nino Southern Oscillation - El Nino Déli Oszcilláció) esetében...."
A szelek által gyakorolt hatásra jó példa az óceáni Rossby-hullámok alakulása; idézet a kislexikonból:
"Rossby-hullámok
A Rossby-hullámok - melyeket bolygó-hullámoknak is neveznek - a légkör, illetve az óceánok nagyléptékû hullámmozgásai. A hullámok ellenható, visszaállító ereje a Coriolis-erõ.
Az óceáni Rossby-hullámokat szelek, légnyomásingadozások, illetve az óceáni medencék keleti peremén visszaverõdõ Kelvin-hullámok hozzák létre. Hosszú Rossby-hullámok az óceáni medencék nyugati peremén rövid Rossby-hullámként verõdnek vissza. Az óceáni Rossby-hullámok fontos szerepet játszanak az óceán-klíma jellemzõinek terjedésében, így pl. az ENSO (El Nino Southern Oscillation - El Nino Déli Oszcilláció) esetében...."
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68682 - 2012-11-13 18:48:13)
A tengeráramlásokat alapvetõen két dolog vezérli: a sûrûségkülönbségbõl adódó nyomásdifferenciál és a szél. Nemcsak lokálisan, hanem planetárisan is.
A tengeráramlásokat alapvetõen két dolog vezérli: a sûrûségkülönbségbõl adódó nyomásdifferenciál és a szél. Nemcsak lokálisan, hanem planetárisan is.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68681 - 2012-11-13 15:29:11)
A szelek befolyásoló hatása szerintem csak lokálisan módosíthatja a tengeráramlatok útját, és csak korlátozott mélységig. A fizika törvényei alapján...
"Broecker figyelmét az ragadta meg, hogy az elmúlt kb. egymillió év folyamán bekövetkezett glaciálisok mindegyike katasztrofálisan fejezôdött be. Ezért rávette a numerikus éghajlat-modellezõket, hogy végezzenek számítógépes szimulációkat e jelenség vizsgálatára. Az elvégzett kísérletekbõl kiderült, hogy amennyiben az Atlanti-óceán melegvíz-utánpótlása megakadna, az észak-atlanti medence környezetében az éves középhômérséklet 5-10 fokkal süllyedne. E változásokat nemcsak Kanada keleti fele és Grönland érezné meg, hanem Nyugat-Európa nagy része is.
Végül arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek a drasztikus ingadozásoknak a valószínû oka az elõbbiekben leírt globális óceáni áramkör leállása, ill. újraindulása."
A szelek befolyásoló hatása szerintem csak lokálisan módosíthatja a tengeráramlatok útját, és csak korlátozott mélységig. A fizika törvényei alapján...
"Broecker figyelmét az ragadta meg, hogy az elmúlt kb. egymillió év folyamán bekövetkezett glaciálisok mindegyike katasztrofálisan fejezôdött be. Ezért rávette a numerikus éghajlat-modellezõket, hogy végezzenek számítógépes szimulációkat e jelenség vizsgálatára. Az elvégzett kísérletekbõl kiderült, hogy amennyiben az Atlanti-óceán melegvíz-utánpótlása megakadna, az észak-atlanti medence környezetében az éves középhômérséklet 5-10 fokkal süllyedne. E változásokat nemcsak Kanada keleti fele és Grönland érezné meg, hanem Nyugat-Európa nagy része is.
Végül arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek a drasztikus ingadozásoknak a valószínû oka az elõbbiekben leírt globális óceáni áramkör leállása, ill. újraindulása."
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68680 - 2012-11-13 14:45:29)
Ez nem egészen így van. A tengeráramlatok a fölöttük lévõ levegõ hõmérsékletét befolyásolják, ami közvetve a nyomást is módosítja. A nyomási képet azonban a légkör makrocirkulásciós rendszerei ennél nagyobb mértékben, dominánsan befolyásolják, tehát a szélrendszert is elsõsorban ez alakítja ki. Ez pedig a súrlódással módosíthatja a felszíni tengeráramlások irányát és erõsségét. Amikor 2009-ben a Golf/Észak-atlanti-á. Grönland nyugati oldala felé kanyarodott, az épp azért történt, mert tartós, nagy és erõs, észak-déli irányban sokszor hosszan elnyúló anticiklon volt Grönlandtól D-DK-re, amely tartós erõs déli áramlást biztosított.
Az AMO-ról igazad van, de attól még nem az a domináns, csak a klímaátlagokban kimutathatók a hatására bekövetkezõ (nem túl nagy mértékû) módosulások. Ezek idõskálája több évtizedes, ellenben a makroszinoptikus helyzetek 1 héttõl pár hónapig terjedõ skálájával, így az AMO nem lehet domináns makroszinoptikus skálán. Ez a példa tehát sántít.
Ez nem egészen így van. A tengeráramlatok a fölöttük lévõ levegõ hõmérsékletét befolyásolják, ami közvetve a nyomást is módosítja. A nyomási képet azonban a légkör makrocirkulásciós rendszerei ennél nagyobb mértékben, dominánsan befolyásolják, tehát a szélrendszert is elsõsorban ez alakítja ki. Ez pedig a súrlódással módosíthatja a felszíni tengeráramlások irányát és erõsségét. Amikor 2009-ben a Golf/Észak-atlanti-á. Grönland nyugati oldala felé kanyarodott, az épp azért történt, mert tartós, nagy és erõs, észak-déli irányban sokszor hosszan elnyúló anticiklon volt Grönlandtól D-DK-re, amely tartós erõs déli áramlást biztosított.
Az AMO-ról igazad van, de attól még nem az a domináns, csak a klímaátlagokban kimutathatók a hatására bekövetkezõ (nem túl nagy mértékû) módosulások. Ezek idõskálája több évtizedes, ellenben a makroszinoptikus helyzetek 1 héttõl pár hónapig terjedõ skálájával, így az AMO nem lehet domináns makroszinoptikus skálán. Ez a példa tehát sántít.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#68679 - 2012-11-13 14:18:31)
Mivel a víz sokszorta nagyobb hõkapacitású és tehetetlenségû, mint a levegõ, ezért pont fordítva: a tengeráramlatok hatnak inkább a légáramlatokra. Ekletáns példa: El nino
Maga az AMO is a tengerfelszín hõmérsékleti mintázatainak a légkörre gyakorolt hatását kíséreli meg leírni.
Mivel a víz sokszorta nagyobb hõkapacitású és tehetetlenségû, mint a levegõ, ezért pont fordítva: a tengeráramlatok hatnak inkább a légáramlatokra. Ekletáns példa: El nino
Maga az AMO is a tengerfelszín hõmérsékleti mintázatainak a légkörre gyakorolt hatását kíséreli meg leírni.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat