Agrometeorológia
Értelek füge mester. Akkor most is kivághatom a sarjakt zölden, vagy csak õsszel ha lehullajt?
A füge gyökér és tõsarjai nagyon gyorsan tudnak nõni, nem szabad hagyni, hogy nagyon elbokrosodjon, inkább 2-3-4 vastag törzset kell meghagyni, a többit ki kell csapni.
De!
Mindig tõbõl vágj le ágat, sosem szabad visszavágni, mindig tõbõl.
Én sokkal jobban szeretem az elsõ terméshullámot, a második valóban nagyobb darabszámú, az elsõ viszont nagyobb méretû gyümölcsökbõl áll. Az elsõ az elsõ, és az elsõ mindig emlékezetes, a második viszont több és hosszabb ideig van.
Valahogy én mindig jobban várom az elsõket július elején.
A másodtermés természetesen várható, de még nem fogod látni õket.
Az elsõtermés a múltévi hajtásokon van, a másodtermés pedig az idei hajtásokon a levelek tövében jön majd elõ.
Én már úgy vagyok vele, hogy az az esõ az igazai ha a második, de már nagyokat nyelek így is, mert már viszketnek az ízlelõbimbóim
De!
Mindig tõbõl vágj le ágat, sosem szabad visszavágni, mindig tõbõl.
Én sokkal jobban szeretem az elsõ terméshullámot, a második valóban nagyobb darabszámú, az elsõ viszont nagyobb méretû gyümölcsökbõl áll. Az elsõ az elsõ, és az elsõ mindig emlékezetes, a második viszont több és hosszabb ideig van.
Valahogy én mindig jobban várom az elsõket július elején.
A másodtermés természetesen várható, de még nem fogod látni õket.
Az elsõtermés a múltévi hajtásokon van, a másodtermés pedig az idei hajtásokon a levelek tövében jön majd elõ.
Én már úgy vagyok vele, hogy az az esõ az igazai ha a második, de már nagyokat nyelek így is, mert már viszketnek az ízlelõbimbóim
Még 1 kérdés. 2. évesek a kis fügéim, idén még le tudtam földelni szépen ki is hajtottak (nem fagyott el), de még alig van 1-2 termés rajtuk, az elmúlt napokban erõsen elkezdett hajtani. Várható még 1 hullám termés rajta. Érdekes hogy a tavalyi hajtásokon sokkal lassabb a növekedés, mint a tõbõl hajtó töveken. Leszedjem a töveket, vagy meghagyjak néhányat? Vagy ne nyúljak hozzá.
Ha jól tudom a második hullám az igazi füge akkor sokkal több van rajta. Várhatók még idén vagy sem ?! Úgy látom te profi vagy ezekben a különlegességekben.
Ha jól tudom a második hullám az igazi füge akkor sokkal több van rajta. Várhatók még idén vagy sem ?! Úgy látom te profi vagy ezekben a különlegességekben.
Sajnos ezek a kertészetek sem bombabiztosak, ezért írtam, hogy felesleges kísérletezgetni.
Nem tudom mennyiért vetted a Jennyt, de két külön nemû sem került volna sokkal többe.
Én azt nem értem, hogy mi a fészkes fenének terjedt el ez az önporzósság, hiszen értelme nincs, mivel nem tutibiztos (szemben a porzó-termõ párossal, mert az biztosan terem), illetve a kertészeteknek sem érdekük elvileg, mert úgy két növény helyett csak egyet vesz a vevõ. De inkább költsön 1-2000 Ft-al többet a vevõ, de akkor az tuti legyen.
Volt, akinek azt javasoltam, mivel bõven volt helye és nagy volt a család, hogy ültessen 1 porzóst és 2 termõst. Abból a szempontból is jobb ez, ha az egyik termõsnek baja lenne (fûnyíró, kutya, foci), letörne vagy kipusztulna, a másik még mindig ott van, és nem kell az 1 termõst újra 3-4 év alatt újra termõre fordítani. Ha a porzósnak lenne baja, az azért nem gond, mert egyrészt a porzós 1-2 év alatt, tehát hamarabb virágzik, másrészt kézi beporzással is be lehet porozni a termõt (ha van valakinek a környéken porzósa, kérni tõle egy-két virágzó ágat, egy vödör vízbe beletenni és betenni a termõ alá), ha csak porzósunk van azt ugye porozhatjuk termõvel, sokra nem megyünk vele
Akinek nincs helye, ahogy a bemásolt szövegedben írják, és csak egy növényre való helye van, annak mondjuk jó lenne, de akinek van helye, arra is rásózz(t)ák az önporzóst.
Az önporzósság, ha jól tudom, mutáció következtében alakulhat ki, ha egy csomó magot elvetsz, abból lesz mondjuk 70 % porzós, 28 % termõs és 2 % önporzós.
Nem tudom mennyiért vetted a Jennyt, de két külön nemû sem került volna sokkal többe.
Én azt nem értem, hogy mi a fészkes fenének terjedt el ez az önporzósság, hiszen értelme nincs, mivel nem tutibiztos (szemben a porzó-termõ párossal, mert az biztosan terem), illetve a kertészeteknek sem érdekük elvileg, mert úgy két növény helyett csak egyet vesz a vevõ. De inkább költsön 1-2000 Ft-al többet a vevõ, de akkor az tuti legyen.
Volt, akinek azt javasoltam, mivel bõven volt helye és nagy volt a család, hogy ültessen 1 porzóst és 2 termõst. Abból a szempontból is jobb ez, ha az egyik termõsnek baja lenne (fûnyíró, kutya, foci), letörne vagy kipusztulna, a másik még mindig ott van, és nem kell az 1 termõst újra 3-4 év alatt újra termõre fordítani. Ha a porzósnak lenne baja, az azért nem gond, mert egyrészt a porzós 1-2 év alatt, tehát hamarabb virágzik, másrészt kézi beporzással is be lehet porozni a termõt (ha van valakinek a környéken porzósa, kérni tõle egy-két virágzó ágat, egy vödör vízbe beletenni és betenni a termõ alá), ha csak porzósunk van azt ugye porozhatjuk termõvel, sokra nem megyünk vele
Akinek nincs helye, ahogy a bemásolt szövegedben írják, és csak egy növényre való helye van, annak mondjuk jó lenne, de akinek van helye, arra is rásózz(t)ák az önporzóst.
Az önporzósság, ha jól tudom, mutáció következtében alakulhat ki, ha egy csomó magot elvetsz, abból lesz mondjuk 70 % porzós, 28 % termõs és 2 % önporzós.
Nagyon hasznos dolgokat írtál, így fogok tenni. Én hivatalos helyen vettem, a Baumaxban. Sajnálatos ha tényleg nem teremne, ahogy írod. Ha viszont igaz az amit írtál, akkor nagyon sok kertészet hazudik a neten. Talán a fórumban is olvastam valahol, hogy ez az egy kivi fajta ami tényleg öntemékeny. Szóval ha nem magról van szaporítva akkor az valóban jenny lehet.
Meg is van:
Link
"Az öntermékeny kivi többnyire átverés.
A Jenny fajta viszont tényleg öntermékeny. Ha dugványozással szaporították, akkor ezek a szaporítványok is azok, ha a Jenny magjából neveltek magoncokat, akkor már nem. (Az már nem az a fajta.) Akkor van az átverés.
A Jenny ahhoz képest, hogy öntermékeny, elég szép gyümölcsöt terem, de nem olyan nagyot, mint a Hayward, vagy a Bruno, vagy egyéb idegenporzós, bevált fajták. Az egyetlen komoly ok arra, hogy valaki ilyet telepítsen, ha tényleg nagyon nincs helye arra, hogy két növényt ültessen. Ha már van hely két tõnek szerintem érdemesebb termõ-porzó párost ültetni, pl. Hayward és Tomuri fajtákat. Ez a páros a legelterjedtebb. Ha még több hely van, pl. egy kocsibeálló négy sarkára négy tõ, akkor három termõshoz is elég egyetlen porzós.
"
Meg is van:
Link
"Az öntermékeny kivi többnyire átverés.
A Jenny fajta viszont tényleg öntermékeny. Ha dugványozással szaporították, akkor ezek a szaporítványok is azok, ha a Jenny magjából neveltek magoncokat, akkor már nem. (Az már nem az a fajta.) Akkor van az átverés.
A Jenny ahhoz képest, hogy öntermékeny, elég szép gyümölcsöt terem, de nem olyan nagyot, mint a Hayward, vagy a Bruno, vagy egyéb idegenporzós, bevált fajták. Az egyetlen komoly ok arra, hogy valaki ilyet telepítsen, ha tényleg nagyon nincs helye arra, hogy két növényt ültessen. Ha már van hely két tõnek szerintem érdemesebb termõ-porzó párost ültetni, pl. Hayward és Tomuri fajtákat. Ez a páros a legelterjedtebb. Ha még több hely van, pl. egy kocsibeálló négy sarkára négy tõ, akkor három termõshoz is elég egyetlen porzós.
"
A Jenny esetében a 2 legerõsebb hajtást hagyjad meg, a többit szedjed le.
Tegyél mellé 2 db 4 méter magas póznát (bambusz vagy mogyoró), és egyiket az egyikre, másikat a másikra futtassad fel. Nagyon fontos, hogy nem szabad hagyni, hogy rátekeredjenek a póznára, sûrûn kötözni kell mindig egyel feljebb, ahogy nõ, hogy a csúcsa mindig felfelé álljon.
Azért kell 4 méteres pózna, mert ha felmegy nyár végére 4 méterre, akkor azt 1,80-2 méter magasan lehajlítva egy 2 méteres vízszintes részt kapunk.
Arról fog majd szálvesszõket hozni, amin a virágok lesznek.
Sokan kérdik, hogy miért kell 4 méter magasra felvinni, miért nem lehet elhajlítani 2 méteres magasságban, és akkor majd vízszintesen is nõ, ameddig akar. Ez azért nem mûködik, mert amint vízszintesbe kerül, azonnal leáll a növekedése, elcsökevényesedik a vége, össze vissza kunkorodik, és nem nõ tovább.
Ezért lehet csak úgy, hogy felnöveszteni jó magasra, majd lefektetni vízszintesbe, és ezért fontos, hogy felfelé álljon a vége, csak akkor nõ.
Aztán hogy a Jenny névre hallgató kivid valóban önporzós, vagy ráfogták hogy az, és porzós, az kérdéses, sok esetben ez utóbbi történik. Én ezért mindenhol a porzó-termõ párost javaslom, az önporzósság túl bizonytalan ahhoz, hogy 3-4 évig nevelgessük.
Épp ma voltam egy becsehelyi családnál, nekik 6 tõ kivijük van, ebbõl 1 termõ és 5(!!) porzó. Hogy jött nekik össze az 5 porzó?
Ki lehet találni, ebbõl 4-et úgy vettek, hogy önporzós.
7 éve várják a csodát, és mivel nem termett, vettek hozzá még 2-t, ami állítólag porzós és termõs. Illetve az egyik önporzósnak vett, de valójában porzós tõre ráoltottak egy példányból, amit egy szerencsés önporzós tulajdonostól kaptak, aki belenyúlt, hogy a 100 önporzósnak mondott kivibõl a 2 valóban önporzóst pont kifogták.
Rengetegen küszködnek a kivivel az önporzósság miatt, miközben egy porzós és egy termõs példányt ültetve 3-4 év múlva többszáz db-ot szüretelhetnének. Ráadásul a valóban önporzós kivik késõbb is fordulnak termõre, sok esetben 7-8 év is eltelik, a porzós-termõs páros akár már a 3. éven is terem, ha szakszerûen van kialakítva.
A bajor kivinek mindegy, az akkor is terem, ha málnabokrot csinálunk belõle.
Készíthetnél fotót mindegyik növényedrõl.
Tegyél mellé 2 db 4 méter magas póznát (bambusz vagy mogyoró), és egyiket az egyikre, másikat a másikra futtassad fel. Nagyon fontos, hogy nem szabad hagyni, hogy rátekeredjenek a póznára, sûrûn kötözni kell mindig egyel feljebb, ahogy nõ, hogy a csúcsa mindig felfelé álljon.
Azért kell 4 méteres pózna, mert ha felmegy nyár végére 4 méterre, akkor azt 1,80-2 méter magasan lehajlítva egy 2 méteres vízszintes részt kapunk.
Arról fog majd szálvesszõket hozni, amin a virágok lesznek.
Sokan kérdik, hogy miért kell 4 méter magasra felvinni, miért nem lehet elhajlítani 2 méteres magasságban, és akkor majd vízszintesen is nõ, ameddig akar. Ez azért nem mûködik, mert amint vízszintesbe kerül, azonnal leáll a növekedése, elcsökevényesedik a vége, össze vissza kunkorodik, és nem nõ tovább.
Ezért lehet csak úgy, hogy felnöveszteni jó magasra, majd lefektetni vízszintesbe, és ezért fontos, hogy felfelé álljon a vége, csak akkor nõ.
Aztán hogy a Jenny névre hallgató kivid valóban önporzós, vagy ráfogták hogy az, és porzós, az kérdéses, sok esetben ez utóbbi történik. Én ezért mindenhol a porzó-termõ párost javaslom, az önporzósság túl bizonytalan ahhoz, hogy 3-4 évig nevelgessük.
Épp ma voltam egy becsehelyi családnál, nekik 6 tõ kivijük van, ebbõl 1 termõ és 5(!!) porzó. Hogy jött nekik össze az 5 porzó?
Ki lehet találni, ebbõl 4-et úgy vettek, hogy önporzós.
7 éve várják a csodát, és mivel nem termett, vettek hozzá még 2-t, ami állítólag porzós és termõs. Illetve az egyik önporzósnak vett, de valójában porzós tõre ráoltottak egy példányból, amit egy szerencsés önporzós tulajdonostól kaptak, aki belenyúlt, hogy a 100 önporzósnak mondott kivibõl a 2 valóban önporzóst pont kifogták.
Rengetegen küszködnek a kivivel az önporzósság miatt, miközben egy porzós és egy termõs példányt ültetve 3-4 év múlva többszáz db-ot szüretelhetnének. Ráadásul a valóban önporzós kivik késõbb is fordulnak termõre, sok esetben 7-8 év is eltelik, a porzós-termõs páros akár már a 3. éven is terem, ha szakszerûen van kialakítva.
A bajor kivinek mindegy, az akkor is terem, ha málnabokrot csinálunk belõle.
Készíthetnél fotót mindegyik növényedrõl.
A Jenny kivivel kapcsolatban hogyan járjak el? A lefagyott rész újra elkezdett hajtani, de alul jobban. Kb 3-4 hajtás van rajta.
Visszavágjam-e tövig és a tõbõl hajtót hagyjam meg, vagy ne nyúljak hozzá és mind a 4-5 hajtást meghagyjam? Ha jól tudom ennek a fajtának egy hosszú szára van és kb. 2 m magasan kellene meghagyni elágaztatni, addig viszont csak a fõ szárat szabad meghagyni. Mit javasolsz, mint szakértõ?
A bajor kivi az más, azt inkább futtatható kerítésre...stb. Olyan is van. Ennek akár tõbõl több részét is meg lehet hagyni. Ugye?
Visszavágjam-e tövig és a tõbõl hajtót hagyjam meg, vagy ne nyúljak hozzá és mind a 4-5 hajtást meghagyjam? Ha jól tudom ennek a fajtának egy hosszú szára van és kb. 2 m magasan kellene meghagyni elágaztatni, addig viszont csak a fõ szárat szabad meghagyni. Mit javasolsz, mint szakértõ?
A bajor kivi az más, azt inkább futtatható kerítésre...stb. Olyan is van. Ennek akár tõbõl több részét is meg lehet hagyni. Ugye?
Ki hát!
Már múltkor is terveztem, de aztán nem lett belõle semmi, de ha legközelebb Pécsen járok, beugrok hozzád, megnézem a kerted, a fügéidet meg a többit, és akkor együtt kifejtjük!
Már múltkor is terveztem, de aztán nem lett belõle semmi, de ha legközelebb Pécsen járok, beugrok hozzád, megnézem a kerted, a fügéidet meg a többit, és akkor együtt kifejtjük!
Bocsánat, igazából Floo írására reagáltam volna. A képek tanúsága szerint például Letenyén is volt fagy.
Ühüm... Azért ha lesz majd egy kis idõd, megtennéd, hogy átolvasod mégegyszer a hozzászólást, amire reagáltál? Köszi elõre is. 
Ha jó a talaj a telketeken, akkor nem muszáj tõzegezni meg annyit vacakolni vele, mint én tettem, csak Tormaföldén 30-40 éve nem mûvelt, elhagyatott parlag hó és esõ által összenyomott talajába kellett beleerõszakolnom õket, ráadásul a munkagépek múlt éven össze is tömörítették, esõ sem nagyon volt jóideje, olyan volt, mint a beton, ezért kellett ilyen mûgonddal eljárnom.
Én ma fogom elültetni mert pestre kell mennem. Nem értek hozzá ezért vettem magoncot. Majd meglátom mi lesz belõle. A telken nagyon jó minõségû a föld, de ahogy mondod beugrok egy pár kg tõzegért lehet. Bár a telken megfelelõen savanyú a talaj, vettem egy kínai PH mérõt és nagyjából 5,5 körüli a talaj PH-ja.
A talajvíz 3 m körül van. Tavaly magasabb volt, de ez évtizedes megfigyelés és nem a tavalyi év miatt mentek ki. Mototos permetezõm van, nyomok rá mindent.
Most tegnap pl mûtrágyáztam is nitrogént szórtam a fák alá. Biztos hogy a föld, mivel minden kajszi ugyanolyan idõs korban megy ki. Érdekes módon a sekélyebben gyökerezõ bokroknak semmi baja. Ami még érdekes nálunk. Nagyon jól érzi magát a dió és az eper. A dió magáról nõ ki és úgy nõ, mint a csicsóka. Az eperfa is hatalmas. Ezek meg szeretik ezt a klímát és földet.
Most tegnap pl mûtrágyáztam is nitrogént szórtam a fák alá. Biztos hogy a föld, mivel minden kajszi ugyanolyan idõs korban megy ki. Érdekes módon a sekélyebben gyökerezõ bokroknak semmi baja. Ami még érdekes nálunk. Nagyon jól érzi magát a dió és az eper. A dió magáról nõ ki és úgy nõ, mint a csicsóka. Az eperfa is hatalmas. Ezek meg szeretik ezt a klímát és földet.
Fagyvédõ öntözéssel vagy más fagyvédõ technológiával megvédhetõ lett volna mindkét ültetvény..... 
Írok majd egy április összefoglalót, olvassad majd el!
25 fok volt ma, meg már napok óta egész jó idõ van, de szerintem ez a száraz levegõ nem közöl annyi hõt a növényekkel, mintha a mai 30-35 %-os Rh helyett sokkal magasabb lenne, akár alacsonyabb hõmérséklettel. Elbújik egy gomoly mögé a nap, vagy árnyékba megy az ember, egybõl sokkal hidegebb van.
Magasabb Rh mellett ugyanilyen hõmérsékleten szerintem a növények sokkal jobban fejlõdnek, illetve gyorsabban is.
Egy tegnap esti hangulatkép Murarátkáról Link
Végre lehet gyümölcsöt enni, sóhaj!
25 fok volt ma, meg már napok óta egész jó idõ van, de szerintem ez a száraz levegõ nem közöl annyi hõt a növényekkel, mintha a mai 30-35 %-os Rh helyett sokkal magasabb lenne, akár alacsonyabb hõmérséklettel. Elbújik egy gomoly mögé a nap, vagy árnyékba megy az ember, egybõl sokkal hidegebb van.
Magasabb Rh mellett ugyanilyen hõmérsékleten szerintem a növények sokkal jobban fejlõdnek, illetve gyorsabban is.
Egy tegnap esti hangulatkép Murarátkáról Link
Végre lehet gyümölcsöt enni, sóhaj!
Szeged környéke elég tágan értelmezhetõ, a homoki részekrõl hallottam fagykárról, Balástya Kistelek környéke lehet. Nálam a lehetõ legmélyebb/hideg fekvésben a töknek semmi baja, ami babot nem takartam azon sem látok fagynyomot, a krumplit végül mégsem locsoltam és totál ép.
Gyõr környékén nagy kárt szenvedett a cseresznyés: Link , Dunakanyarban az eper:Link
Gyõr környékén nagy kárt szenvedett a cseresznyés: Link , Dunakanyarban az eper:Link
A kajszi gyökere mirabolán(szilva), az pedig sekély gyökerezésû. Egyedül a magas talajvizet nem bírja. A mi szarvasi erõsen meszes, közepesen szikes öntéstalajunk alatt 70 cm-rel fehéresszürke, nagyon erõsen szikes, erõsen meszes agyagréreg található. Ha az lenne a felszínen, legfeljebb bukfencet lehetne rajta vetni. Az üdülõ soron mégis meglehetõsen sok helyen mindenféle kajszi, meggy , cserkó, szilva nõ, olykor diófa nagyságúra. A talajvíz nyáron kb. 1 m-en, télen 2 m. körül van. A vízparti májkroklíma (nem emlékszem, mikor nem volt bõséges harmat reggelre) miatt irgalmatlan nehéz a tavaszi monilia elleni védekezés, valamint a pseudomonasos gutaütés is gyakori. Valami más, nem talaj baj (is?) lehet felétek, inkább a talajvízre, vagy nem a májkroklímának megfelelõ növényvédelemre gondolok, bár akár igazad is lehet. Sajna a megfelelõ szintû (szinte iparszerûnek tekinthetõ) növényvédelem nélkül manapság már nem csak a csonthélyas termése, hanem a fa is könnyen elpusztulhat.
A sülysápi telket cseréld le a legközelebbi dombvidék egyik dombi telkére, még talán közelebb is lenne.
Nálunk az a legnagyobb probléma a szõlõhegyen, hogy nem tudjuk leszedni a fügefa tetejérõl a fügét
Az Asiminára (indián banán, paw-paw, paw-banán) visszatérve: valószínû Magyarország legnagyobb Asimina populációját tudhatja magáénak Tormafölde a mai naptól Link Link Link Link
Sajna különbözõ problémák miatt csak most tudtam elültetni õket, eddig hûvös helyen voltak tartva.
Mind oltvány, és mivel már most van rajtuk virág, nem kizárt, hogy jövõre teremnek, de 2 év múlva biztosan.
Mivel nagyon kényes a gyökere, és az elsõ években csak a karógyökerét fejleszti (például átültetni sem lehet, átültetés után a tapasztalat szerint annyira visszaesik, hogy gyakorlatilag akár 10 évig sem nõ semmit), jó mély (70-90 centi) gödröt ástam nekik, homokot és tõzeget kevertem alájuk agyaggal, és úgy ültettem el õket. Olyan gondosan ültettem el õket, hogy szerintem azt hiszik a Mennyországba kerültek
Nálunk az a legnagyobb probléma a szõlõhegyen, hogy nem tudjuk leszedni a fügefa tetejérõl a fügét
Az Asiminára (indián banán, paw-paw, paw-banán) visszatérve: valószínû Magyarország legnagyobb Asimina populációját tudhatja magáénak Tormafölde a mai naptól Link Link Link Link
Sajna különbözõ problémák miatt csak most tudtam elültetni õket, eddig hûvös helyen voltak tartva.
Mind oltvány, és mivel már most van rajtuk virág, nem kizárt, hogy jövõre teremnek, de 2 év múlva biztosan.
Mivel nagyon kényes a gyökere, és az elsõ években csak a karógyökerét fejleszti (például átültetni sem lehet, átültetés után a tapasztalat szerint annyira visszaesik, hogy gyakorlatilag akár 10 évig sem nõ semmit), jó mély (70-90 centi) gödröt ástam nekik, homokot és tõzeget kevertem alájuk agyaggal, és úgy ültettem el õket. Olyan gondosan ültettem el õket, hogy szerintem azt hiszik a Mennyországba kerültek
"...az állomásokon mért hõmérsékletek sok esetben köszönõ viszonyban sincsenek a valósággal..."
És az vajon nem lehetséges, hogy a valóság árnyaltabb annál, mint ahogy néhányan gondolják, és ezért nem egyezik olyan jól a túlzottan leegyszerûsített prekoncepciókkal?
Amit az állomás mér, az egy a sok közül. Egy mérési pont adata, se jobb, se rosszabb a környékbelieknél, de ami a legfontosabb, elsõsorban önmagát reprezentálja. Még akkor is, ha a városi ember azt várná, hogy az õ többé-kevésbé közeli lakhelyének, a mezõgazda meg azt, hogy az õ x távolságban fekvõ, y domborzati és növényzeti, stb. adottságokkal rendelkezõ parcellájának lehetõség szerint az összes idõjárási paraméterét lássa viszont, mégpedig minden idõpillanatban. Ezt azért emeltem ki, mert itt az idõdimenzió kulcstényezõ.
Merthogy az állomások által mértek mégiscsak reprezentatívak a térségükre nézvést, de csakis nagyobb idõléptékben, azaz klimatikus skálán. A rendre kipécézett hõmérsékleti szélsõértékek viszont - és ezt a mostani fagyos szituációnál jobban nem is tudom, szemléltethette volna-e bármi más - mind idõben, mind pedig térben, mind pedig egyéb tényezõk mentén olyan változékonyak, hogy ez az említett léptékkel nem egyeztethetõ össze. Aki ennek ellenére megteszi, az hibát követ el.
Azt pedig továbbra sem értem, hogy lehet egyik hely hõmérsékleti szélsõértékét egy másikéba egy az egyben átváltani növényi tünetek alapján. Illetve értem, csak így tudtam legfinomabban megfogalmazni a kritikámat. De igazából ilyenkor mindig a sikítógörcs környékez.
És az vajon nem lehetséges, hogy a valóság árnyaltabb annál, mint ahogy néhányan gondolják, és ezért nem egyezik olyan jól a túlzottan leegyszerûsített prekoncepciókkal?
Amit az állomás mér, az egy a sok közül. Egy mérési pont adata, se jobb, se rosszabb a környékbelieknél, de ami a legfontosabb, elsõsorban önmagát reprezentálja. Még akkor is, ha a városi ember azt várná, hogy az õ többé-kevésbé közeli lakhelyének, a mezõgazda meg azt, hogy az õ x távolságban fekvõ, y domborzati és növényzeti, stb. adottságokkal rendelkezõ parcellájának lehetõség szerint az összes idõjárási paraméterét lássa viszont, mégpedig minden idõpillanatban. Ezt azért emeltem ki, mert itt az idõdimenzió kulcstényezõ.
Merthogy az állomások által mértek mégiscsak reprezentatívak a térségükre nézvést, de csakis nagyobb idõléptékben, azaz klimatikus skálán. A rendre kipécézett hõmérsékleti szélsõértékek viszont - és ezt a mostani fagyos szituációnál jobban nem is tudom, szemléltethette volna-e bármi más - mind idõben, mind pedig térben, mind pedig egyéb tényezõk mentén olyan változékonyak, hogy ez az említett léptékkel nem egyeztethetõ össze. Aki ennek ellenére megteszi, az hibát követ el.
Azt pedig továbbra sem értem, hogy lehet egyik hely hõmérsékleti szélsõértékét egy másikéba egy az egyben átváltani növényi tünetek alapján. Illetve értem, csak így tudtam legfinomabban megfogalmazni a kritikámat. De igazából ilyenkor mindig a sikítógörcs környékez.
Még mindig jobb mint itthon. 70 cm mélyen egy erõs vonal mentén erõsen meszes a föld. Gyerekkoromban onnan szedtük a csúzlihoz a golyókat olajal összegyúrtuk és kiszárítottuk.
Szóval ha ezt a réteget bármely növély eléri 1 év alatt kipusztul. Tavaly ment ki egy kb. 8 éves kajszibarackom, Idén pedig a legöregebb õszi. És tavaly még egy cseresznye is.
Hidd el nagyon keserû dolog tudni, hogy a fáimnak még van 2-3-4 vagy 5 éve. Itt ilyen pocsék a föld. A faluban egy kajszifa sem éri el a 10 éves. Ez van.
A Naspolyámnak még az idei és jövõ éve van, utána kampec lesz. Ezért nem ültetek ide semmit.
Van 5 fügebokrom, idén lesznek 2 évesek, elég jól áttelelt.
Kivivel is próbálkoztam 5 év után a kivi fele kiment, maradt a nõivar, és az is csak 50 cm-re nõtt meg. Gondolj bele milyen a föld, ha a kivi 50-70 cm-re nõ meg 5 év alatt, és utána kipusztul. Teremni természetesen nem termett.
Sülysápon iszonyú jó barna földünk van vagy 28 aranykoronás. Igazi jó barnaföld. A hátránya hogy fagyveszélyes. Anno 6-8 éve a Bakkertõl kaptam egy kivit. Gyönyörû egészséges hatásokkal, második tavaszon vagy ötször fagyott le egymás után, utána végleg elszáradt nem bírta tovább. Szóval ott meg a fagy a baj.
Szóval ha ezt a réteget bármely növély eléri 1 év alatt kipusztul. Tavaly ment ki egy kb. 8 éves kajszibarackom, Idén pedig a legöregebb õszi. És tavaly még egy cseresznye is.
Hidd el nagyon keserû dolog tudni, hogy a fáimnak még van 2-3-4 vagy 5 éve. Itt ilyen pocsék a föld. A faluban egy kajszifa sem éri el a 10 éves. Ez van.
A Naspolyámnak még az idei és jövõ éve van, utána kampec lesz. Ezért nem ültetek ide semmit.
Van 5 fügebokrom, idén lesznek 2 évesek, elég jól áttelelt.
Kivivel is próbálkoztam 5 év után a kivi fele kiment, maradt a nõivar, és az is csak 50 cm-re nõtt meg. Gondolj bele milyen a föld, ha a kivi 50-70 cm-re nõ meg 5 év alatt, és utána kipusztul. Teremni természetesen nem termett.
Sülysápon iszonyú jó barna földünk van vagy 28 aranykoronás. Igazi jó barnaföld. A hátránya hogy fagyveszélyes. Anno 6-8 éve a Bakkertõl kaptam egy kivit. Gyönyörû egészséges hatásokkal, második tavaszon vagy ötször fagyott le egymás után, utána végleg elszáradt nem bírta tovább. Szóval ott meg a fagy a baj.
Ma tudtam meg egy Szeged környéki baracktermelõtõl, hogy Szeged közelében sokfelé lefagyott a krumpli. (Zárójelben jegyzem meg, a szegedi állomás +3 fokos minimuma mellett.)
Iklódbördõcén és az egész Kerka-völgyben(!) -1 fokos minimum mellett ép a krumpli és a bab.
Szóval az állomásokon mért hõmérsékletek sok esetben köszönõ viszonyban sincsenek a valósággal.
Hogy a térségben gyümölcsfákban keletkezett-e fagykár, azt még nem tudom, de napokon belül megpróbálok utánajárni.
Iklódbördõcén és az egész Kerka-völgyben(!) -1 fokos minimum mellett ép a krumpli és a bab.
Szóval az állomásokon mért hõmérsékletek sok esetben köszönõ viszonyban sincsenek a valósággal.
Hogy a térségben gyümölcsfákban keletkezett-e fagykár, azt még nem tudom, de napokon belül megpróbálok utánajárni.
Hát ez jó kérdés. Mindenki máshonnét, plusz az újságok/média is torzít, félretájékoztat. Minden azzal gazdálkodik, ami van, az egyik ember kitesz egy higanyos mérõt az egyik tõkére, a másik már digitálisat, de az én lakhelyem környékén olyan is van, hogy a hegyközségnek van mérõberendezése (?) és az alapján tájékoztatnak gazdákat, hogy épp mennyi esõ esett, hány fok volt, stb. Persze ezek valódisága erõsen kérdõjeles. Mindenesetre én nem lepõdök meg -5 -7 fokos adatokon, az Alföldön, néhol erdõk mellett könnyen lehet nagyon hideg.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat