Bioszféra

Egy áttelelõ zöld hátú barna hasú poloska példány a meggyfa ágán. Nagy fagy ide vagy oda, ezek túlélték a -18 fokot is.
(reagálva az almafa egérfüles pöttyözõdésre.)
Link

Ez jó!

Érdekes! Ezt megboldogult jóapám szokta mondani: "Az a fránya rigó nevet rajtam!" (Õ többet tevékenykedett az udvaron, kertben mint én.) Én viszont fütyültem már fekete rigónak (láttam is) és visszafütyülte a rövid motívumot.  (Én el tudom képzelni, hogy van kommunikációs szándéka az emberrel is.)

Nekem a kedvencem a fülemüle és sárgarigó mellett. Sokszor egyszerûen nevetek rajta, mert amikor kint tevékenykedek a kertben, szó szerint úgy érzem, hogy nekem trillázik (nyilván nem), meg olykor úgy dalol, minta kinevetne, mintha értékelné, vagy éppen kritizálná a munkámat. Volt olyan is, amikor valamivel nagyon bajlódtam és akkor is mintha kinevetett volna (folyamatosan süllyedõ ritmikus hangokkal), nagyon mókás volt. Na ahogy ezeket írom, most is hallom... szemerkélõ esõben...

Pár napja már az énekes rigók is hallatják hangjukat. De jól teszik!!