Bioszféra

4 éve lakunk Cserszegen, azóta volt fagy rendesen, illetve vannak is ide nem illő növényeink
A 2018 március 1-i -20 fok jóval kisebb kárt okozott a növényeimben, mint ezévben (meg máskor is) a későbbi fagyok. Hurma, kivi, pekándió mind kiröhögte a -20-at (gránátalmát hóval takartam), de az idei áprilisi -6 nagyon betett nekik (szétfagytak részben, 4 gránátalmából 2 szintén, no persze még a diófák rügyeinek 95%-a is).
Amit már régebben írni szerettem volna:
Bizonyos szempontból hasznos/érdekes volt ez a késői fagy (nem a sárgabarack/mandula/alma/körtetermés szempontjából). Van egy végzetfám 2017-ben ültettem, 18-ban rögtön ki is fagyott, de kihajtott. Idén dettó (meglehetősen mérges voltam). Ma néztem, hogy magasabb, mint 1 méter(!) és már 30-40 cm körül elágazott. Igaz, hogy így inkább végzetbokor lesz
2 hurma is kifagyott, az új hajtások szintén felülmúlják, vagy utolérik szinte a "régieket" 

Köszönöm a jó tanácsokat!
Valóban, egy gránátalma megél mondjuk a Golán-fennsíkon is, főleg mivel az az egyik "hazája", de teremni biztos nem terem annyit, mint mondjuk hazánkban. Pont Endre (Floo) készített ezzel kapcsolatban egy videót, melyen egy 9 éves gránátalmabokrot mutat be, roskadásig tele gyümölcsökkel. Ezzel azt akarom mondani, hogy mondjuk Izraelben éppen azért terem keveset, mert nincs kellő tápanyag felvételre lehetősége, viszont ott persze jóval enyhébbek a telek (közben röhögök, mert nálunk is szinte csak enyhe telek vannak) és így a kifagyás sem fenyegeti őket.
Íme a videó, amit említettem:
Link

mind a fügének, mind a gránátalmának a legjobb hely egy déli tájolású falfelület előtti tér. A kövér, jó termőföld nem előny, mert ezeknek a délszaki növényeknek eredeti termőhelyükön gyenge tápanyag szolgáltató képességű, sokszor kopár.köves talajokon kell megélni.  Ilyen talajokon jobban beérnek a vesszők, kevésbé lesznek fagyérzékenyek. Tehát a tápanyaggal és vízzel csak óvatosan

Ja, én is a hidegre gondoltam, a homokos talaj csak azért lett megemlítve, mert az még jobban le tudja hűteni a levegőt, ezért még rizikósabb.
És nem a gránátalmát félteném, hanem inkább a fügéket. Azok már -16 körül megreccsennek, ami talaj közelében több, mint gyakori, főleg a homokosabb lapályokon.

A Nyírség "talaja" kicsit más, mint a miénk. Felénk van nemcsak az ország, hanem egész Európa legjobb minőségű fekete födje. Talán csak Ukrajna egyes részein vannak hasonló, vagy még ennél is jobb termőföldek.
Legfeljebb a hideg lehet veszélyes ezekre a növényekre, de "állítólag" ez a fajta gránátalma "csak" -20°C-tól tud kifagyni. Nálam a -20 utoljára 2012 februárjában volt, előtte meg talán 2003 január-februárban, szóval nem túl gyakori vendég nálunk ez az érték. Igaz ha jól meggondolom, már maga a tél sem, egy-két rövidke fellángolást leszámítva. Én mindenesetre megpróbálkozok ezzel a két mediterrán növénnyel, és bízok benne, hogy siker koronázza majd a lelkesedésemet.

(szerintem jó lesz ebbe a topicba is, ha nem, akkor majd átpakolják a modik)

Íme az új "gyermekem": Punica Granatum
Most érkezett a postával, 4 éves és bő másfél méter magas.
Próbáltam a lehető legnaposabb helyre ültetni az udvarban, ami "sajnos" annak a rovására ment, hogy az "utca népe" nem gyönyörködhet benne majd olyan könnyen, mint a többi növényem esetében. Tudom-tudom: a gőg bűnébe estem...de ez van.
Tavasszal megy mellé két tő füge is. Fügéből összesen egy (!) tő van a 3200 lakosú szülőfalumban, gránátalma meg szerintem a környéken sincs senkinek. Hogy honnan ez a hóbort? A húgom Ócsára költözött a vőlegényéhez. Pár hete meglátogattuk őket, és bejártuk Ócsát. Minden második udvarban volt legalább egy füge bokor. Rögtön szöget ütött a fejembe, hogy bár 200 km-rel arrébb lakok, és kicsit más a "klíma", de nehogy már pont nekem ne legyenek ilyen mediterrán gyümölcstermő növényeim.

Köszönet spéter-nek a segítségért, és a kedvcsinálásért, ugyanis az ő által pár hete feltöltött fotó miatt vásároltam ezt a növényt.