Globális jelenségek
Köszi a pontosítást. Ez így némileg afelé mozdíthat, hogy talán mégis összehasonlítható a kettõ, de szerintem a felvetett problémát nem "oldja meg" 
.
. 
A kontinensrõl lecsúszó összefüggõ jégmezõket nem számítják "sea ice"-nak, hanem a szárazföld részeként kezelik. Itt: Link vagy itt: Link is szürke szín jelöli õket a térképeken. Az ok kézenfekvõ: az adatok mûholdas méréseken (a felszín különbözõ hullámhosszakon mért fényességén) alapulnak, ahol a szárazföldi jégtakaró pont ugyanúgy jelenik meg, mint a már lecsúszott jégnyelv. Más a helyzet a jégnyelvekrõl már leszakadt jéghegyekkel. Ezeket bajosan lehetne elkülöníteni az õket körülvevõ tengeri jégtõl, így inkább hozzászámítják ahhoz. A jéghegyek elfoglalt terület viszont nem több a tenger befagyásából származó jég néhány százalékánál (esetleg nyáron lehet relatíve nagyobb).
"Mindkét esetben (Arktisz és Antarktisz) errõl van szó", DE!
Az antarktikus tengeri jéggel mégiscsak az a probléma, hogy szárazföldi eredetû (is), ugyanis a kontinensrõl gleccserként "lefolyó" jeget is a tengeri jéghez számolják, amikor lemászott a kontnens peremérõl, legalábbis én így tudom. Ez pedig viselkedésében megváltoztatja, tehát ugyanarra a klímaváltozásra mégiscsak máshogy reagálna, mint az arktikus, 100%-ban úszó jég.
Tehát: ha Thermometer okfejtésére alapozunk, akkor hiába vizsgáljuk az Antarktiszon is csak a tengeri jeget, az ugyan vékonyodhat a tenger melegedése miatt, de a szárazföldrõl kapja az utánpótlást, és ennek a vastagságát a tenger biztosan nem szabályozza. (Szemben az Északi-sarki jéggel.) Ezáltal a kontinensrõl a tengerbe érkezõ jégtömbök kezdeti vastagsága független lesz a tenger hõmérsékletétõl, ami csak a késõbbi vékonyodási(/vastagodási) ütembe szól bele. Bár elõfordulhatna, hogy a tengeri jég egyformán vékonyodik északon és délen, utóbbi esetben a szárazföldi jég vastagodása ezt akár kompenzálhatja (illetve a szárazföldi jég vastagság-változása módosítja).
A kontinens jelenléte, és annak fent tárgyalt következménye az egyik fõ oka annak, hogy ugyanarra a klímaváltozásra másként reagál(hat) a két sarkvidék tengeri jégborítása.
(Arról már nem is akarok írni, hogy esetleg a klíma sem ugyanúgy változik .)
(Bakonyvár: Szerintem Thermometer is erre a fontos különbségre akarta felhívni a figyelmet, és nem összehasonlítani a kettõt.)
Az antarktikus tengeri jéggel mégiscsak az a probléma, hogy szárazföldi eredetû (is), ugyanis a kontinensrõl gleccserként "lefolyó" jeget is a tengeri jéghez számolják, amikor lemászott a kontnens peremérõl, legalábbis én így tudom. Ez pedig viselkedésében megváltoztatja, tehát ugyanarra a klímaváltozásra mégiscsak máshogy reagálna, mint az arktikus, 100%-ban úszó jég.
Tehát: ha Thermometer okfejtésére alapozunk, akkor hiába vizsgáljuk az Antarktiszon is csak a tengeri jeget, az ugyan vékonyodhat a tenger melegedése miatt, de a szárazföldrõl kapja az utánpótlást, és ennek a vastagságát a tenger biztosan nem szabályozza. (Szemben az Északi-sarki jéggel.) Ezáltal a kontinensrõl a tengerbe érkezõ jégtömbök kezdeti vastagsága független lesz a tenger hõmérsékletétõl, ami csak a késõbbi vékonyodási(/vastagodási) ütembe szól bele. Bár elõfordulhatna, hogy a tengeri jég egyformán vékonyodik északon és délen, utóbbi esetben a szárazföldi jég vastagodása ezt akár kompenzálhatja (illetve a szárazföldi jég vastagság-változása módosítja).
A kontinens jelenléte, és annak fent tárgyalt következménye az egyik fõ oka annak, hogy ugyanarra a klímaváltozásra másként reagál(hat) a két sarkvidék tengeri jégborítása.
(Arról már nem is akarok írni, hogy esetleg a klíma sem ugyanúgy változik
.)(Bakonyvár: Szerintem Thermometer is erre a fontos különbségre akarta felhívni a figyelmet, és nem összehasonlítani a kettõt.)
"Sea ice extent"
"Tengeri jég kiterjedés"
Mindkét esetben (Arktisz és Antarktisz) errõl van szó.
A szárazföldi jégtakaróknak (a teljes tömegükhöz képest) minimális az éves ingadozása.
"Tengeri jég kiterjedés"
Mindkét esetben (Arktisz és Antarktisz) errõl van szó.
A szárazföldi jégtakaróknak (a teljes tömegükhöz képest) minimális az éves ingadozása.
Nem egészen értem most mirõl van szó. Egy szárazföldi jégtakarót (Antarktisz) vetünk össze egy tengerivel (Jeges-tenger) ?
A 4 %-os növekedésrõl én úgy gondoltam, hogy a déli-sarkvidéki tengeri jég többlete, ugyanúgy az északi-sarkvidéki hiányt sem Grönland és a szigetek okozzák. Sosem vizsgáltam, de szerintem eleve kisebb délen a tengeri jég, így az ingadozásai sem akkorák, mint északon. Valójában az almát és a körtét sem érdemes hasonlítgatni, de a két sarkvidéket sem.Az egészen más környezet miatt természetes az északi nagyobb ingás, hisz egy nagy kaput kivéve zárt tenger, míg délen óceán öleli körül a tengeri jeget, de a sark felõl igen fagyos szelek fújnak állandóan (az északi sarknál nincs olyan hideg). Nem véletlen, hogy a legnagyobb hiány északon a kapunál alakul ki,ahonnan a melegebb tengervíz érkezik. Itt is fagy be leglassabban, nem Kelet-Szibéria vagy Grönland és Kanada partjainál. Nyáron, ha Eurázsiában nagy a meleg, akkor a meleg levegõ is ugyanazt a területet éri el legelõbb, a hatás összeadódik. Vagy nem ?
A 4 %-os növekedésrõl én úgy gondoltam, hogy a déli-sarkvidéki tengeri jég többlete, ugyanúgy az északi-sarkvidéki hiányt sem Grönland és a szigetek okozzák. Sosem vizsgáltam, de szerintem eleve kisebb délen a tengeri jég, így az ingadozásai sem akkorák, mint északon. Valójában az almát és a körtét sem érdemes hasonlítgatni, de a két sarkvidéket sem.Az egészen más környezet miatt természetes az északi nagyobb ingás, hisz egy nagy kaput kivéve zárt tenger, míg délen óceán öleli körül a tengeri jeget, de a sark felõl igen fagyos szelek fújnak állandóan (az északi sarknál nincs olyan hideg). Nem véletlen, hogy a legnagyobb hiány északon a kapunál alakul ki,ahonnan a melegebb tengervíz érkezik. Itt is fagy be leglassabban, nem Kelet-Szibéria vagy Grönland és Kanada partjainál. Nyáron, ha Eurázsiában nagy a meleg, akkor a meleg levegõ is ugyanazt a területet éri el legelõbb, a hatás összeadódik. Vagy nem ?
Az arktikus jégkiterjedtség negatív anomáliája valóban jelentõs, s ez különösen figyelemreméltó az Antarktisz gyenge pozitív eltérésének fényében.
Persze, jobban meggondolva ez nem is olyan nagyon csodálatos: egészen más fizikai környezetben van az antarktikus belföldi jégtakaró és az Arktisz úszó jege. Összehasonlításuk klimatológiai szempontból nem jogosult, legalábbis a szimpla tendenciát illetõ egybevetés nem.
Az antarktiszi jég túlnyomó részét kitevõ szárazföldi jégtakaró kiterjedtsége, vastagsága ugyanis csak a léghõmérséklettõl és a leesõ hó mennyiségétõl függ.
Ezzel gyökeres ellentétben az arktiszi örökös úszójég mennyiségét még egy tényezõ: nevezetesen az alatta elhelyezkedõ tengervíz hõmérséklete befolyásolja.
Úgy tûnik, hogy nem az arktikus tenger téli befagyásával van a gond, hanem a nyári olvadással, illetve az örök jég vastagságának csökkenésével. Ezen a ponton óhatatlanul gyanúba kerül a víz, melynek fajhõje sokkalta több, mint a levegõé -azaz, ugyanakkora hõenergiát lényegesen kisebb hõmérséklet-emelkedés mellett tud raktározni, illetve azonos hõmérséklet-növekedés esetén többszörös mennyiségû hõenergiát vesz fel.
Ha feltesszük, hogy az energiamérleg eltolódásával földünkön megnövekedett a hõmennyiség, úgy azt is feltételeznünk kell, hogy ennek túlnyomó része az óceánok vizében mintegy látensen, nagyon csekély hõmérséklet-növekedés mellett raktározódik.
Ha ez így van, valóban könnyen megnyilvánulhat az úszó jég vastagságának csökkenésében.
E szempontból nagyon jó lenne tudni, hogy vajon a jégtábla felülrõl, a levegõ oldaláról, vagy pedig alulról, a tengervíz oldaláról fogyatkozik-e inkább. Nem tudom, végeztek-e megfigyeléseket ebben az irányban.
A globális hõnövekedéssel elképzelésével jó összhangban van az arktikus jégtábla zsugorodása, de az antarktiszi jégmennyiség növekedése is. Ez utóbbi esetben az enyhébb, nedvesebb levegõ advekciójának megnövekedésével az évi hómennyiség nõ, ugyanakkor itt hiányzik az alulról melegítõ ágens.
A jelenség egyben azt is mutatja, hogy az Antarktisz esetében még mûködnek a kompenzáló klímamechanizmusok.
A megnövekedõ hómennyiség az arktikus jégtábla vastagságát is növelné, de az alsó olvasztó hatás ennek érvényre jutását könnyen meghiúsíthatja.
Az arktikus tengeren más kompenzáló mechanizmus lehetséges: ennek jégolvadás miatti kiédesedése elvileg lassítja a hemiszférikus hõtranszport tengeráramlatokat, így kevesebb meleg tengervíz áramlik alacsonyabb szélességekrõl a jégtábla alá.
Hogy ez a mechanizmus a valóságban mûködik-e, kérdéses.
Persze, jobban meggondolva ez nem is olyan nagyon csodálatos: egészen más fizikai környezetben van az antarktikus belföldi jégtakaró és az Arktisz úszó jege. Összehasonlításuk klimatológiai szempontból nem jogosult, legalábbis a szimpla tendenciát illetõ egybevetés nem.
Az antarktiszi jég túlnyomó részét kitevõ szárazföldi jégtakaró kiterjedtsége, vastagsága ugyanis csak a léghõmérséklettõl és a leesõ hó mennyiségétõl függ.
Ezzel gyökeres ellentétben az arktiszi örökös úszójég mennyiségét még egy tényezõ: nevezetesen az alatta elhelyezkedõ tengervíz hõmérséklete befolyásolja.
Úgy tûnik, hogy nem az arktikus tenger téli befagyásával van a gond, hanem a nyári olvadással, illetve az örök jég vastagságának csökkenésével. Ezen a ponton óhatatlanul gyanúba kerül a víz, melynek fajhõje sokkalta több, mint a levegõé -azaz, ugyanakkora hõenergiát lényegesen kisebb hõmérséklet-emelkedés mellett tud raktározni, illetve azonos hõmérséklet-növekedés esetén többszörös mennyiségû hõenergiát vesz fel.
Ha feltesszük, hogy az energiamérleg eltolódásával földünkön megnövekedett a hõmennyiség, úgy azt is feltételeznünk kell, hogy ennek túlnyomó része az óceánok vizében mintegy látensen, nagyon csekély hõmérséklet-növekedés mellett raktározódik.
Ha ez így van, valóban könnyen megnyilvánulhat az úszó jég vastagságának csökkenésében.
E szempontból nagyon jó lenne tudni, hogy vajon a jégtábla felülrõl, a levegõ oldaláról, vagy pedig alulról, a tengervíz oldaláról fogyatkozik-e inkább. Nem tudom, végeztek-e megfigyeléseket ebben az irányban.
A globális hõnövekedéssel elképzelésével jó összhangban van az arktikus jégtábla zsugorodása, de az antarktiszi jégmennyiség növekedése is. Ez utóbbi esetben az enyhébb, nedvesebb levegõ advekciójának megnövekedésével az évi hómennyiség nõ, ugyanakkor itt hiányzik az alulról melegítõ ágens.
A jelenség egyben azt is mutatja, hogy az Antarktisz esetében még mûködnek a kompenzáló klímamechanizmusok.
A megnövekedõ hómennyiség az arktikus jégtábla vastagságát is növelné, de az alsó olvasztó hatás ennek érvényre jutását könnyen meghiúsíthatja.
Az arktikus tengeren más kompenzáló mechanizmus lehetséges: ennek jégolvadás miatti kiédesedése elvileg lassítja a hemiszférikus hõtranszport tengeráramlatokat, így kevesebb meleg tengervíz áramlik alacsonyabb szélességekrõl a jégtábla alá.
Hogy ez a mechanizmus a valóságban mûködik-e, kérdéses.
Ráadásul úgy, hogy az Arktiszon -24%-os az anomália, az Antarktiszon pedig +4%.
Ezért írtam, hogy "kicsit aktívabb", a szubjektív média-szorzót tessék alkalmazni
Az elmúlt 30-40 évhez képest rendkívül alacsony a jégkiterjedtség, pár év alatt drámai a változás! A Barents-tenger jó, hogy nem szokott befagyni, délrõl nyitott! Most viszont az egész tengeren egy deka sincs! Ezt mondtam! 300.000 km^2 kellene legyen, 0 van! A Kara-tenger 400.000^2-es mínuszban! Ez a kettõ összesen nagyobb hiány, mint amire oly sûrûn hivatkozol, a TELJES déli többlet az átlagtól! Az meg gondolom nem lep meg, ha azt mondom, hogy nem csak e két tenger az északi-sarki jégtakaró (Kara- és Barents-tenger). Másfél millió km^2 hiányzik! Ne tessék állandóan sunyin eltussolni a nagyságrendeket és takarózni pár elenyészõ adattal, tudóshoz nem méltó, hazug és hamis basszus!
Az elmúlt 30-40 évhez képest rendkívül alacsony a jégkiterjedtség, pár év alatt drámai a változás! A Barents-tenger jó, hogy nem szokott befagyni, délrõl nyitott! Most viszont az egész tengeren egy deka sincs! Ezt mondtam! 300.000 km^2 kellene legyen, 0 van! A Kara-tenger 400.000^2-es mínuszban! Ez a kettõ összesen nagyobb hiány, mint amire oly sûrûn hivatkozol, a TELJES déli többlet az átlagtól! Az meg gondolom nem lep meg, ha azt mondom, hogy nem csak e két tenger az északi-sarki jégtakaró (Kara- és Barents-tenger). Másfél millió km^2 hiányzik! Ne tessék állandóan sunyin eltussolni a nagyságrendeket és takarózni pár elenyészõ adattal, tudóshoz nem méltó, hazug és hamis basszus!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat