Bioszféra

Igen, tulajdonképpen a gombák szinte lenullázódása is igencsak árulkodó volt. Aug. 20-án a Börzsöny még tele volt gombával, de nagyon, most meg minimum közepes az aszály, de már 1 hete is. Nekem kicsit furcsa is, hogy ilyen roham száradás jött, de gondolom, a légkör is extrém száraz lehetett.

Hiába a hormonokkal nem lehet bírni...itt is elindult erősen, ha hőség van, ha nem, de ki nem jönnek a patakvölgyekből, vagy a mélyebben fekvő nyíltabb rétekről, vadföldekről. Olyat még nem éltem meg, hogy az innen Szokolyáig húzódó Fekete-hegy-Tar Péter-Papp-hegy vonulat - melynek gerincén, az egyébként erősen túltartott gímállomány épp úri kedve szerint váltogat ide-oda, a nem védett dél fekvésű tölgy-cser magánerdő, és a védett, szálaló kezelésű, állami tulajdonú, északi letörésű bükkösök között (kiváló élőhely a gímnek)  - szinte teljesen néma legyen. A nem véletlenül Szarvas-pallag nevezetű kaszálón még nyomokban sem fordult elő gímbika.
Csak a közeli, mély fekvésű Kis-Hanta-patak völgyében mennydörgő öreg harcost lehetett hallani, ahogy beállt a bőgőhelyére a háremmel, és tisztázta a környék ifjoncaival, ki itt a fejedelem.  Időnként kaffantott a szomszédos Hosszú-bércről egy-egy válasz, de elég fáradtan. Meg a közeli tehenészetből a ridegtartású fél bölények közül valamelyik vette komolyan.Lenn a völgy mélyén csak néhány fiatal próbálkozott.
Most már valóban érdemes kijárni, de délies, keleties hegy- és domboldalakat, hegy- és dombtetőket, gerinceket, hegyhátakat, dombhátakat el kell felejteni.
A Délnyugati-Börzsöny híres bőgőhelyei, mint a Nagy-Koppány, Nagy-Gyertyános északi meredek hegyoldalai több ezer hektáron üresek és némák. Nem csodálom, mert, hogy szeptember közepén 21-22 fok legyen este 10-kor és dögmeleg az erdőben, olyat még egy helyi bika sem élt meg.
Ráadásul mint a száraz sztyeppe olyan puskapor száraz az erdő. A patakokban nincs víz. A klasszikus "örök" dagonyák, amit még terepjáróval is kerül az ember, rögösre száradva. És hegytájon élő öreg harcosokba a 90-es évek végén még déli vérvonalat is igyekeztek "keverni", Somogyból áttelepített fiatal gímállománnyal, tehét egy kissé melegtűrőbbek, mint a tiszta kárpáti vérvonalú magas-börzsönyi társaik.
Betonkeményen durva aszály van hegységszerte. Az erdőkép alapján, ami nem északi, árnyas védettségben bújik, ott kb. majdnem sikerült utolérni a tavaly augusztus végét. De erről majd holnap a megfelelő fórumban, képekkel.

Bölke fotóit üdítő nézni a Mátra északi feléről, de azért az Ilona-vízesés" csurgaléka" is sokat elárul, annak ellenére, hogy ott jóval több csapadék esett. (A Medves-vidéken fekvő Gortva-vízesés mellett a legnagyobb hazai vízhozamú.) 

Nanónak meg remélem összejött a gerecsei "kakaókoncert"...

Na jelentem beindult a dombság. Tegnap kora reggel tanyán voltam már, fél6-6 között. Ment az adok kapok.  Este pedig otthon a teraszon ülve hallgattuk. Utca mögött rét, majd erdő van. Ma reggel pedig fogmosás közben nyitott fürdőszoba ablak mellett is hallható volt a bőgés.  Egyik este ki is megyek valamelyik völgybe hallgatózni.

Akkor valóban közel állhat hozzád is ez az időszak az erdőn...Igen, gyanúsan nem jönnek a hírek se Gemencről, se Somogyból, se Zalából a "kapitális" bikákról. Pedig Gemencen már augusztus végén megindul a bőgés, hiszen egész más vérvonal, más genetika a déli országrész teljes gímállománya. Ott egy 12-13 kg-os trófeatömeg (kifőzve) kis túlzással már-már átlagos, de 10 alatt rá se néznek. Itt 6-7 kg már rekord közeli. (Erre mondják, hogy az erdei avaron nehezebb hízni, mint a kukoricán.) Sajnos szakmailag nagy hiba a jó vérvonalú érett bikákat idejekorán kilőni, csak a vendégvadász elégedettsége és elsősorban a bevétel kedvéért. Nem öröklődhetnek a jó adottságaik és satnyul a gímállomány. Rengeteg a "selejt" bika. (Ez a szakmai kifejezés rá,  a félreérthetőség miatt jegyzem meg.) 30 éve nem volt magyar VB dobogós bika, még Gemencen sem. Az előtte lévő évtizedekben meg nem volt év, hogy egy ne lett volna legalább idényenként. Jól jelzi ennek a minőségi válogató vadászatnak a kárát.   

Sejtettem Megindult a bőgés már itt is jobban. Érdekes, hogy naplementekor valóban öblösen rákezd itt-ott egy-egy koronás erdei fejedelem, de aztán órákig csend. De meg lesz az holnap szerintem, ha bevált a hely.  Főleg, ha kellő a reliefenergia a környéken.
(Csak az érthetőség kedvéért, akinek idegen a kifejezés: egységnyi területre vonatkozó relatív felszíni magasságkülönbség - fordítja le ezt a felszínalaktani fogalmat magyarra a Wikipedia, helyesen.)

A terepadottság most kulcsfontosságú. A Pilisiektől hallottam, hogy mindenhol a völgyek mélye a befutó. Kvázi lejöttek a tehenek és utánuk a bikák a Pilisből. Pl. Szentendrén, a Pomázi-sík aljáról hallani a bőgést egész éjjel. Ki se jönnek napközben sem. A HÉV és a közeli 11-es forgalma, és úgy ahogy van, az agglomerációs "zűrzavar" se érdekli őket. Nem egy tipikus bőgőhely. De víz, árnyék van, éjjelre-hajnalra jól lehűl (a környező hegyekhez képest) és nem mellékesen a tehenek is úgy döntöttek itt "folyatnak".
De ezt a részleges és tartós "kánikulát" nagyon nehezen viselik. Érdekes lesz vajon kivárnak-e a  nagy erőpróbákkal és elhúzódó bőgési idény lesz -e idén? Vagy a hosszan tartó időállás ebben a melegben megviseli a szervezetüket és rövid úton rövidre zárják majd a szezont. Irány a zsírréteg növelés. Szerintem előbbire nagyobb az esély, de meglátjuk.         

Van már erre egy “bejáratott” helyem, ahol többször hallgattam már őket napnyugta körül  Valóban völgy; a Gerecse és a Bánya-hegy közötti intramontán, rapidan intenzív oldalemelkedésű, jelenleg részben kaszáló.

Egyelőre Gemenc is csöndes..érdekes az egész helyzet. Elnézve az időjárást, még legalább másfél hétig marad a késő nyár. Így a szarvasbőgés is csöndes maradhat. Sajnos. Pedig minden évben várom, édesapám vadász volt, ez kvázi egy emlék..

Csak ne a Gerecse-tetőre. 18 fokban, délies szellőben meg sem fognak mukkani odafenn a mészkőplatókon, sasbérceken. Ha már Gerecse, akkor csak a nyitottabb patakvölgyek, hegytagozatok közötti medencék (a nagyképű ezer diplomások intramontán-nak nevezik  ) Bár biztos vannak befutó bőgőhelyek ott is, de általánosságban alkonyattól éjfélig nagy részt "csend van". Pl. a Pétervásárai-dombság fagyzug paradicsomában 100-as rudlik vannak összeállva (tehenek, bikák), de néma csendben egész éjjel és gőzük sincs a kollégáknak, hogy mi van, mire várnak.
Ahogy nézem, az erdőgazdaságok szept. közepétől indítják a szervezett szarvasbőgő túrákat Zalától Zemplénig (ott kezdenek legkésőbb orgonálni, de ott is tart a legtovább). Nem véletlenül....
Na de kalappal...! (Gemenc persze biztos befutó most is... )  

Itt is két hete járkálunk utánuk, de ilyen némaságot régen "halottam". Épp este 10-kor találkoztam fent a hegyen a helyi kerületvezető erdésszel, amint az 1200 hektáros kerületében hallgatózik, hogy mi van. Kb. semmi. Hallani (látni) a mozgást, de csendben vannak. Itt a híres Fekete-hegyi bikák közül tegnap este kezdett el egy a Kis-Hanta-patak völgyében végre orgonálni, olyan tisztes módra. Máskor itt is hallani, ahogy felelgetnek. Tavaly már alkonyatkor zengett a környék. Most éjfélkor még csak a némaság. Nincsenek még nagy késésben a kalendáriumukhoz képest, de pl. ún. előbőgés semmi nem volt. Még torokreszelés szinten sem. Melegük van az biztos. Ez nem "bőgő" időjárás, hiába hűvösek az éjszakák.  

Így van Majd a gímek után, októberben. Már, ha ők is így gondolják és éppen nem 30 fok van. És valóban barcogásnak hívjuk.
Viszont kevés nagyobb erdőpusztító, agresszíven terjedő koronás vadfajunk van, hála a betelepítőknek és a szakszerű, és az ökológiai eltartóképességhez igazodó vadgazdálkodás helyett kissé mást művelő vadászok miatt, mesterségesen túltartott állományoknak.
A Kelet-Cserhátban(!!) már egy akácost(!!!) nem lehet tönksarjakról felújítani legalább 2 méter magas újulatvédő vadkárelhárító kerítés nélkül, mert lezabálnak mindent. Aki harapott akáclevélbe az kb. tudja mit jelent azt enni. De a cser és tölgy már rég nem elég nekik.
A vágásérett akácállományok faanyagának piaci értékéből 2/3-ot csak az erdőfelújítások védelmére kell költeni. (És akkor még a többi költség hol van..) Nem megy anélkül, olyan vadkárok vannak. Az erdőtörvény azonban egyszerűen fogalmaz: erdő helyén erdőnek kell lenni. És erre időkorlát is van.
A szintén túlszaporodott gímszarvasok dettó. Valami 400.000 példány körül van a számuk! Osszunk, szorozzunk kis hazánk területadatával...
Nógrádban az 1920-as években 300-350 db volt az éves terítékszám. (Mindkét ivar esetében - tehát tarvad (gímtehén) és bika együtt.) Ez most 6000....
És így is kezelhetetlen. Ez a vadnak is teljes nyomor, nem csak az erdőnek. A gímet már egy agancstőgyulladás nevű vírusos betegség tarolja, amivel évekig szenved...
Tolnában, Baranyában évtizedek óta nudumra (csupaszra) tarolják a dámok az erdőt, semmi újulat (csemete nem marad meg), amit nem kerítenek.
Valami több százezer km körül van nálunk az agrár és erdei vadkár elhárító kerítések hossza.
Németek pedig egyszerűen tudják matekot. Meg kell nézni az ottani tölgyeseket, bükkösöket. Igaz eddig volt hozzá 800 mm stabil csapadékuk is.
De ott akár magán, akár állami pontosan tudják, hogy: az erdőművelő legfontosabb eszköze nem az ültetőkapa, hanem a puska.
Mert ragadozók híján csak így tudja egyensúlyban tartani a nagyvad fajokat. És az intenzív, de okszerűen célirányos vadászat ellenére nem üresek az erdők...  

A héten pont beígértem a pulyáknak, hogy szombat délután/este elmegyünk a Gerecsébe bőgésre. Remélem nem sülök fel

Szekszárd környéki dombok az előző évekhez csendesek. Sokszor otthon az udvarban hallgattuk. Idén 0. Lehet megkeverte őket a forró nyárútó és később indul be a buli.

Idén ma hallottam először bőgni a dámokat.