Bioszféra
Köszi a választ, hát igen, lehet, megyünk át a mogyoró korszakba ismét, ha jól emlékszem, így hívták az egyik szárazabb, melegebb korszakunkat a jégkorszak után (volt bükk 1, 2 talán tölgy is?) Talán a honfoglalás környékén volt tölgy korszak, de már kikopott kissé a szellemi háztartásom eme része.
Húú, tényleg, a kőris pusztulás... bocsika, igazad van.
A mezei juhar jól bírná, nem? Bár az meg alacsonyabb, talán inkább B zónás, vagy a madárcseresznye?, a Börzsönyben, főleg gyertyán túlsúlyos erdőben egész szép számmal láttam, igaz, annak a lombkoronája nem valami dús...
Hát nincs egyszerű dolgotok, minden esetre élvezem a munkátok gyümölcsét, meg az elődeitek munkáját, amikor ott jártam/járok/járunk.
Börzsönyi vörösfenyőről eszembe jutott, hogy vagy 20 éve a Foltán-kereszt felől mentünk Diósjenőre és útközben pár vörösfenyő foltban a vele gyökérkapcsolt sárgagyűrűs fenyőtinórút is láttam először életemben, de azóta sem. (nem szedtem le!!)
Kisírtáson amikor voltunk most augusztusban, megismerkedtünk egy idősebb bácsival (nyugdíjas erdész), asszem Nagybörzsönyi, akinek a nevét elfelejtettem (gyakran előforduló név rémlik), Te biztos ismered, vagy hallottál már róla, akkora helyismerettel rendelkezett, hogy még én is összehúztam magam, pedig nem kevésszer jártam arra, na persze nyilván ő ott is dolgozott évtizedekig, áldhatja a szerencséjét, és az az alázat, amivel az erdőkről beszélt, ritkán akad az ember össze ilyen személyekkel na, még az erdőben is..
Húú, tényleg, a kőris pusztulás... bocsika, igazad van.
A mezei juhar jól bírná, nem? Bár az meg alacsonyabb, talán inkább B zónás, vagy a madárcseresznye?, a Börzsönyben, főleg gyertyán túlsúlyos erdőben egész szép számmal láttam, igaz, annak a lombkoronája nem valami dús...
Hát nincs egyszerű dolgotok, minden esetre élvezem a munkátok gyümölcsét, meg az elődeitek munkáját, amikor ott jártam/járok/járunk.
Börzsönyi vörösfenyőről eszembe jutott, hogy vagy 20 éve a Foltán-kereszt felől mentünk Diósjenőre és útközben pár vörösfenyő foltban a vele gyökérkapcsolt sárgagyűrűs fenyőtinórút is láttam először életemben, de azóta sem. (nem szedtem le!!)
Kisírtáson amikor voltunk most augusztusban, megismerkedtünk egy idősebb bácsival (nyugdíjas erdész), asszem Nagybörzsönyi, akinek a nevét elfelejtettem (gyakran előforduló név rémlik), Te biztos ismered, vagy hallottál már róla, akkora helyismerettel rendelkezett, hogy még én is összehúztam magam, pedig nem kevésszer jártam arra, na persze nyilván ő ott is dolgozott évtizedekig, áldhatja a szerencséjét, és az az alázat, amivel az erdőkről beszélt, ritkán akad az ember össze ilyen személyekkel na, még az erdőben is..
Nem vagy egyedül...de a gót katedrálisoknak (monokultúra) nem sok idejük van (erdő időléptékben)...de emberiben sem....a középhegységekben elsőként (már most!) a határtermőhelyeken (400-550 méter tszf.), kitettségtől függően, pusztulnak, száradnak..a hidrológiai aszálytól és a légköri aszálytól egyaránt...de nem jobb az állapotuk a klasszikus bükkös klímában sem.
Azért az túlzás, hogy éppen elvan őshonos fajunk lenne...Zalában,Zselicben akkor nem lennének még mindig kiterjedt azonális bükkállományok (igaz az illír bükk). A középhegységeinkben (pl. a Bakonyban is nagy területen) teljesen a helyén van...még...!
Az elegyítés valóban nagyon fontos megoldás lehet (!), de pl. a magas kőris a kőrispusztulás vész miatt nagyobb bajban van mint a bükk...a juhar és hársfélék pedig szintén nehezen viselik, ha három hónapon át állandóan haj- és lángszórózzák őket a keleti pusztai szelek és nyomorgatják a trópusi éjszakák. Ennyi felégett kislevelű hársat (klasszikus elegyfaj) még az életben nem láttam, mint most... pedig nem egy nagy igényű a termőhelyi adottságokra, sőt...
Az európai vörösfenyő szintén inkább a szubmontán, montán klímát kedvelné...zabálják is a cincérek, mert ennek hiányában erősen szárad, de annak persze vannak, akik nagyon örülnek (no komment) mert tájidegen (a Börzsönyben csak 300 éve él).
Szóval fogas kérdés...általánosan alkalmazható jó megoldás nincs...csak adott erdőrészlet szinten lehet szakmailag jó döntéseket hoznia termőhely teljes ismerete mellett. És nincs mese kísérletezni és mérni, mérni, elemezni kell.
Pl. Némethonban éppen szelídgesztenyével elegyítik a bükkös felújításokat. Kis léptékben, kis mértékben (kéregnekrózis rezisztens alfajokkal persze).
És csakis őshonos elegyfajokkal elegyíthetünk, mert az idegenhonos invazívokkal, vagy azzá válókkal így se bírunk lassan. A tölgyesekben nem győzzük irtani a bálványfákat, középhegyvidéken, nem az Alföldön.
A Magas-Börzsönyben, az erdővédelmis (ERTI) kollégák nem hittek a szemüknek, amikor egy bükkös felújításban spontán betört smaragdfa(!!!) csemetéket mutatott a kervez. erdész. Elvileg mikorszaporított, így nem lehetne vegetatív szaporodásra képes..de mégis...és mióta szajkózzák az ERTI szakemberei, hogy atombombán ülünk, ha a smaragdfa ültetvényeket nyomjuk, mert nem ismerjük mire képes.
(Erdészeti szaporítóanyagként, a hivatalos faj- és fajtajegyzékben, még iparifa ültetvényként is tiltott!).
Mondjuk egy két hetes februári mínusz húsz lenullázná őket az biztos, de hát...
Vannak azért szép bükkös felújítások, de ehhez északnyugati fekvés, többlet vízhatás és gondos erdészeti kezelés (és jó erdész) kell...na meg észszerű vadgazdálkodás és elég sok idő...ez pl. nem Magas-Börzsöny, de öröm nézni...igaz minden más ropogósra van sülve a környékén...
Azért az túlzás, hogy éppen elvan őshonos fajunk lenne...Zalában,Zselicben akkor nem lennének még mindig kiterjedt azonális bükkállományok (igaz az illír bükk). A középhegységeinkben (pl. a Bakonyban is nagy területen) teljesen a helyén van...még...!
Az elegyítés valóban nagyon fontos megoldás lehet (!), de pl. a magas kőris a kőrispusztulás vész miatt nagyobb bajban van mint a bükk...a juhar és hársfélék pedig szintén nehezen viselik, ha három hónapon át állandóan haj- és lángszórózzák őket a keleti pusztai szelek és nyomorgatják a trópusi éjszakák. Ennyi felégett kislevelű hársat (klasszikus elegyfaj) még az életben nem láttam, mint most... pedig nem egy nagy igényű a termőhelyi adottságokra, sőt...
Az európai vörösfenyő szintén inkább a szubmontán, montán klímát kedvelné...zabálják is a cincérek, mert ennek hiányában erősen szárad, de annak persze vannak, akik nagyon örülnek (no komment) mert tájidegen (a Börzsönyben csak 300 éve él).
Szóval fogas kérdés...általánosan alkalmazható jó megoldás nincs...csak adott erdőrészlet szinten lehet szakmailag jó döntéseket hoznia termőhely teljes ismerete mellett. És nincs mese kísérletezni és mérni, mérni, elemezni kell.
Pl. Némethonban éppen szelídgesztenyével elegyítik a bükkös felújításokat. Kis léptékben, kis mértékben (kéregnekrózis rezisztens alfajokkal persze).
És csakis őshonos elegyfajokkal elegyíthetünk, mert az idegenhonos invazívokkal, vagy azzá válókkal így se bírunk lassan. A tölgyesekben nem győzzük irtani a bálványfákat, középhegyvidéken, nem az Alföldön.
A Magas-Börzsönyben, az erdővédelmis (ERTI) kollégák nem hittek a szemüknek, amikor egy bükkös felújításban spontán betört smaragdfa(!!!) csemetéket mutatott a kervez. erdész. Elvileg mikorszaporított, így nem lehetne vegetatív szaporodásra képes..de mégis...és mióta szajkózzák az ERTI szakemberei, hogy atombombán ülünk, ha a smaragdfa ültetvényeket nyomjuk, mert nem ismerjük mire képes.
(Erdészeti szaporítóanyagként, a hivatalos faj- és fajtajegyzékben, még iparifa ültetvényként is tiltott!).
Mondjuk egy két hetes februári mínusz húsz lenullázná őket az biztos, de hát...
Vannak azért szép bükkös felújítások, de ehhez északnyugati fekvés, többlet vízhatás és gondos erdészeti kezelés (és jó erdész) kell...na meg észszerű vadgazdálkodás és elég sok idő...ez pl. nem Magas-Börzsöny, de öröm nézni...igaz minden más ropogósra van sülve a környékén...
Imádom a bükkösöket, ez szerintem itt nyilvánvalóvá is vált, és én is gondolkodtam, főleg a tavalyi siralmas szárazság nyomán, hogy mi lesz eme, inkább atlantikus, de itt még “ éppen” elvan fajjal. Azzal nem lehetne ( bár lehet, már késő) segíteni, hogy más fafajjal keverjük? Pl. magas kőris, juhar, ahol lehet hárs, gyertyán, egy csipetnyi vörös fenyő, mert pl. Az Aggteleki karszt felvidéki részén, a Szilicei fennsíkon ilyen vegyes erdőkben jártunk, és ezt ott említve mondta is az egyik NP-s, hogy erről már ők is elmélkedtek, de ez nagy falat, meg “vallási” kérdés szinte.
Hozzáteszem, egy tiszta monokultúrás bükkösnél kevés szebb dolog létezik, de vajon jó ez így?
Hozzáteszem, egy tiszta monokultúrás bükkösnél kevés szebb dolog létezik, de vajon jó ez így?
Ugy 30 centire van egy 50x50 cm-s vakablak aminek az alja deszka. De legalább 15 éve ott van.
Miért? Van tipp?
Miért? Van tipp?
Ja, fórumhelyszín az északi Bükk.
horitazi: faanyag van a falban/környékén?
horitazi: faanyag van a falban/környékén?